Ablakmozgatás
2003/9. lapszám | Szeles Gábor | 4413 |
Figylem! Ez a cikk 22 éve frissült utoljára. A benne szereplő információk mára aktualitásukat veszíthették, valamint a tartalom helyenként hiányos lehet (képek, táblázatok stb.).
Eddigi cikkeimben igyekeztem átfogó képet adni a kapumozgatásokról, sorompómozgatásokról és a rádió-távvezérlő alkalmazásáról. Elérkeztünk egy újabb automatizálási részhez, az ablakmozgatásához. Ez a közületi felhasználás talán legdinamikusabban fej...
Eddigi cikkeimben igyekeztem átfogó képet adni a kapumozgatásokról, sorompómozgatásokról és a rádió-távvezérlő alkalmazásáról. Elérkeztünk egy újabb automatizálási részhez, az ablakmozgatásához. Ez a közületi felhasználás talán legdinamikusabban fejlődő területe. Jelen cikkemben a bukó- és emelkedő ablakok mozgatásának témakörével foglalkozom.
Az ablakmozgatáshoz túlnyomóan az eddigiekben is megismert aszinkron motorokat alkalmazzák. Ezeknek a motoroknak időnként meg kell felelni a tűzjelző-központokkal szemben támasztott követelményeknek is, nevezetesen annak a szigorú kitételnek, hogy áramszünet esetén is működjenek. Amikor az ablak egy függőleges falon van, és a tetejét buktatjuk befelé vagy toljuk kifelé
Ilyenkor néhány fokos nyitásról van szó. A motornak ebben az esetben nem kell nagy erőt közölnie, hiszen az ablak az alsó forgáspontján támaszkodik. Mivel az ablak csukott állapotban, gyakorlatilag labilis helyzetben van, minimális erő hatására kibillenthető belőle. A kibillentés után az ablak a saját súlyánál fogva igyekszik kinyílni. Ugyanakkor a felhasználói igények is azt mutatják, hogy a motor is minél kevesebb helyet foglaljon el. Ezért erre a célra készülnek a láncos ablaknyitó motorok. Ezeknél a motoroknál olyan speciális láncot alkalmaznak, mely kitoláskor elég nagy merevséget biztosít. Ugyanakkor behúzott állapotban felcsévélődik, és így nem foglal el nagy helyet. A motorok keskeny kivitelűek, így fel lehet szerelni az ablakkeretre és magára az ablakra is. A motorok felszerelésénél figyelni kell a mechanika felfogatására, valamint az esetleg már meglévő nyitáshatárolóra! Amikor a motor teljesen kitolta a láncot, az ablak nem érheti el az ablakra már korábban felszerelt határolót! Ha eléri, gond van! Le kell szerelni, mert a motor széttörheti az ablakot vagy károsodhat maga a motor is. Nem mindegyik motor rendelkezik nyomatékfigyelő végállás-érzékelővel. A motort mindig a saját végállás-érzékelője kell, hogy megállítsa! A legtöbb gond abból adódik, amikor a zárási végállás-kapcsolót nem tudja elérni a motor, mert helytelenül szerelték fel. Mindig meg kell győződni arról, hogy elérte-e a végállásokat a motor. Természetesen megfelelő vezérlés alkalmazásával végezhetünk részleges nyitást is. Ilyenkor a nyitást nem a motor saját végállás-kapcsolója állítja meg, hanem a vezérlés szünteti meg a tápellátást. A vezérlés alkalmazásának még abban van az óriási előnye, hogy munkavégzés után néhány másodperccel megszünteti a tápellátást a motorok felé. Így a motorokhoz menő kábelek feszültségmentesek. A láncos motorok méretezésénél, például 30°-os nyitást feltételezve, az ablak súlyának kb. az ötödrésznyi erőre van szükség.
Ezért léteznek 24 V dc-s motorok is.
Ezeknek a motoroknak meg kell valósítani megfelelő nyomóerő mellett az ablakok mozgatását, rögzítését, valamint a végállások kezelését is. Többnyire az ablakra merőlegesen kell lenniük, ezért speciális formát és felrögzítést kaptak. Az ablak oldalfalon vagy a vízszintes tetőn van.
Az ablakmozgatást alapvetően két csoportra oszthatjuk
Az egyik, amikor az ablak egy függőleges falon van, és a tetejét buktatjuk befelé vagy toljuk kifelé. A másik, amikor az ablak egy függőleges falon van, és az alját toljuk kifelé, vagy egy vízszintes tetőn van, és az egyik oldalát, toljuk kifelé. Ilyenkor már nem csupán néhány fokos nyitásról van szó. A motornak ebben az esetben lényegesen nagyobb erőt kell közölnie, hiszen az ablak nem az alsó, hanem a felső forgáspontján függ. Mivel az ablak csukott állapotban gyakorlatilag a forgáspontokon lóg, ezért nyitáskor egyre növekvő erővel kell számolni. Az ablak nyíló oldalát fel kell emelni valamilyen szögben. Erre a célra készülnek a fogasléces ablaknyitó motorok. Ezeknél a motoroknál olyan fogaslécet alkalmaznak, mely kitoláskor elég nagy merevséget biztosít, és a mechanikai áttétel képes megtartani az ablak súlyát. Az ablak becsukott állapotában a motor belóg a belső térbe, ezért helyet kell biztosítani számára. A motorok, - különösen a hosszabb löketűek - munka közben elég nagy ívet írnak le. Ezért úgy kell felszerelni, hogy semmilyen akadályba ne ütközzenek bele. Széles ablakoknál tandem-párt kell alkalmazni. A tandem olyan mechanika, mint ami a motoron van, csak nincs külön hajtása. A hajtásról a felszerelt motor gondoskodik egy nyomatékátadó tengelyen keresztül. Ezeknél is igaz, hogy nem mindegyik motor rendelkezik nyomatékfigyelő végállás-érzékelővel. A motort mindig a saját végállás-érzékelője kell, hogy megállítsa! A legtöbb gond abból adódik, amikor a zárási végállás-kapcsolót nem tudja elérni a motor, mert helytelenül szerelték fel. Mindig meg kell győződni, hogy elérte-e a végállásokat a motor. Volt már példa rá, hogy egy telepítéssel foglalkozó cég több motort is leégetett. Természetesen, megfelelő vezérlés alkalmazásával végezhetünk részleges nyitást is. Ilyenkor a nyitást nem a motor saját végállás-kapcsolója állítja meg, hanem a vezérlés szünteti meg a tápellátást. A vezérlés alkalmazásának még abban van az óriási előnye, hogy munkavégzés után néhány másodperccel megszünteti a tápellátást a motorok felé. Így a motorokhoz menő kábelek feszültségmentesek, és az esetleg rosszul pozicionált motoroknál sem fenyeget a motorok leégésének veszélye. A fogasléces motorok méretezésénél, például oldalfalon lévő ablaknál, 90°-os nyitást feltételezve, az ablak súlyának kb. a fele erőre van szükség. Tetőablaknál számolni kell azzal is, ha télen ráesik a hó.
