Csarnokvilágítás
2003/11. lapszám | Bogárdi Gergely | 3770 |
Figylem! Ez a cikk 23 éve frissült utoljára. A benne szereplő információk mára aktualitásukat veszíthették, valamint a tartalom helyenként hiányos lehet (képek, táblázatok stb.).
A ‘90-es években a hazai építőipar fellendülésével párhuzamosan jelentős fejlődésnek indultak a villamos szakipari cégek, és az őket kiszolgáló világítástechnikai kereskedelmi vállalkozások. A versenyhelyzet hozzájárult az egyre jobb és gazdaságosabb...
A ‘90-es években a hazai építőipar fellendülésével párhuzamosan jelentős fejlődésnek indultak a villamos szakipari cégek, és az őket kiszolgáló világítástechnikai kereskedelmi vállalkozások. A versenyhelyzet hozzájárult az egyre jobb és gazdaságosabb világítási rendszerek gyors elterjedéséhez. A csarnokvilágítási rendszerek elemzése során megpróbálunk rávilágítani arra, hogy mik azok a kritériumok, amelyek egy világítási rendszert modern és gazdaságos megoldásként definiálnak.
Világítási szempontból a csarnokokat két nagy csoportba sorolhatjuk. Az egyik csoportba a raktározási funkciót betöltő csarnokok, míg a másikba a gyártásra, termelésre berendezkedett csarnokok tartoznak. Csarnokvilágítási rendszerek tervezésénél több lényeges szempontnak kell egyszerre teljesülnie.
Megvilágítás mértéke
Egyrészt ki lehet indulni a szabványban (MSZ 6040) javasolt értékekből, másrészt a beruházói elképzeléseket kell figyelembe venni, harmadrészt számításba kell venni az épület funkcionalitását. A szabvány egy javaslat, ami nem kötelező érvényű, csupán iránymutatást ad a megfelelő megvilágítási szint kialakítására. A beruházó elképzelései nagyon váltózóak. Van olyan raktár, ahol elegendő az 50 lux (nagy tömegű darabáruk raktározása), viszont olyan esettel is találkoztunk már, amikor a polcokra helyezett áruk címkézésének olvashatósága szempontjából a függőleges síkon mért 300 lux értéket kívánta meg a beruházó. Ez utóbbi kb. 600 lux vízszintes megvilágítási értéknek felel meg, amely igen magasnak számít a raktár világítási elképzelések között. Általánosságban egy raktározási funkciót betöltő csarnokban elegendő a 200-300 lux vízszintes megvilágítási érték a munkasíkon, míg gyártás, összeszerelés esetén minimum 500 lux, de nem ritka a 700-800 lux kívánt megvilágítási szint sem.
Anyagi megfontolások
A második lényeges szempont egy csarnokvilágítás megtervezésénél, hogy mind a beruházási, mind az üzemeltetési költségek optimálisan kerüljenek meghatározásra. "A legolcsóbban a legjobbat" elvárás itt is érvényesül, világítástechnikai cégek segítségével ki lehet dolgozni az optimális megoldást. Általánosságban a világításra fordított költségeket mindig életciklusra vonatkoztatva érdemes vizsgálni, azaz az alábbi képlet alapján: lámpatestekre és fényforrásokra fordított beruházási összeg + első év üzemeltetési és karbantartási költségei + második év üzemeltetési és karbantartási költségei + …+n. év ezen költségei.
Egy konkrét gyakorlati példán keresztül bemutatjuk, mit is jelent ez valójában.
A feladat egy 12 000 m2-es gyártócsarnok világításának megtervezése, ahol a lámpatesteket 8 méter magasságban helyezhetjük el, és a kívánt megvilágítás 500 lux, valamint szükséges az IP 65-ös por- és páramentes védettség. Világítástechnikai méretező program segítségével elvégzett számítások alapján az alábbi megoldások közül választhatunk:
1. 1034 db, 2x58 W-os por-, és páramentes lámpatest hagyományos előtéttel, ára kb. 12 millió Ft,
2. 680 db, belső fenéktükörrel szerelt, por- és páramentes lámpatest elektronikus előtéttel, ára kb. 14 millió Ft.
Mindkét megoldás teljesíti az előírt megvilágítási szintet. A beruházási összegeket tekintve az első megoldás tűnik kedvezőbbnek, de nézzük csak meg az üzemeltetési költségeket is. A beépített teljesítmény az első esetben: 1034 x 2 x 58 W lenne, ha nem számolnánk előtétveszteséggel. Ebben az esetben + 12 W előtétveszteséggel kell kalkulálnunk, mivel hagyományos, KVG-típusú előtéttel szerelt lámpatesteket alkalmaztunk, azaz a beépített teljesítmény összesen: 1034 x 2 x 70 W, tehát 144,8 kW.
Ugyanígy kalkulálva a második esetben 95,2 kW lenne a beépített teljesítmény, hagyományos előtétekkel számolva.
Ha azonban a lámpatesteket elektronikus előtéttel szereljük, mindössze 4 W előtétveszteséggel kell számolnunk amellett, hogy kalkulálhatunk 8 W nagyfrekvenciás üzemmód miatti megtakarítással. Tehát a második megoldásunk beépített teljesítménye EVG esetén: 680 x 2 x 54 W, azaz 73,4 kW lesz. Hogy az üzemeltetési költségeket meg tudjuk határozni, induljunk ki 15 Ft/kW/h áramdíjból, és három műszakos munkavégzésből. Három műszak esetén a világítást gyakorlatilag folyamatosan üzemeltetik, kb. 8500 órában évente.
Ezek alapján könnyen meghatározhatjuk az éves üzemeltetési költségeket:
1. 144,8 kW x 15 Ft/kW/h x 8500 = 18 462 000 Ft,
2. 73,4 kW x 15 Ft/kW/h x 8500 = 9 358 500 Ft.
Példánk ugyan sarkított, mert egy nagyon rossz megoldást (tükör nélküli lámpatest hagyományos előtéttel) hasonlít össze egy modern megoldással (fenéktükörrel szerelt lámpatest elektronikus előtéttel), valamint három műszakos üzemidővel kalkulál. De pontosan az is a célunk vele, hogy rávilágítsunk, mennyi mindent kell figyelembe vennünk, hogy a legjobb megoldást tudjuk kínálni az üzemcsarnokot építtető beruházónak. Tehát az üzemeltetési költségekben több mint 9 millió Ft megtakarítás képződik évente példánkban, míg a beruházási költségekben csak 3 millió Ft-tal szükséges többet fizetni.
Tehát érdemes 3 millió Ft-tal többet beruházni, mivel a plusz beruházás 4 hónap alatt megtérül, majd komoly nyereséget kezd termelni a befektetőnek.
Az elektronikus előtétek azonban számos más egyéb előnyt is jelentenek.
• A fénycsövek élettartama 8000 üzemóráról 16 000 - 18 000 üzemórára nő.
• Megszünteti a stroboszkóphatást, mivel 50 HZ helyett 30 000 Hz-en üzemelteti a fénycsöveket.
• Villogásmentes lesz a begyújtás.
• Cos ( ) = 0,98, tehát nincs hálózati melegedés.
• Túláram védelem - ha a fénycső utolsó életciklusába ér, lekapcsolja.
• Az 55/EG/2000-es EU-szabvány 2005 májusától csak az elektronikus előtéteket engedélyezi.
Az első pont szintén komoly megtakarítási forrás. Mivel elektronikus előtét használata esetén megduplázódik a fénycsövek élettartama, fele annyiszor szükséges a fénycsövek cseréjét elvégezni. Ezek olyan jelentős érvek, hogy kijelenthetjük: a szakma egyetemlegesen felelős azért, hogy a beruházók minden esetben tájékoztatva legyenek az elektronikus előtétek előnyeiről, és a számukra legmegfelelőbb megoldást kapják.
Összefoglalás
a a megvilágítás megfelelő és az optimális világítótestet kiválasztottuk, érdemes a fénycsöves lámpatestek tartószerkezetét is meghatároznunk. A legtöbb csarnokvilágításnál alkalmazott fénycsöves lámpatesthez gyártanak előre vezetékezett tartósínt, amely nagyban megkönnyíti a lámpatestek szerelését, meggyorsítja a munka befejezését. A lámpatestet nagyon egyszerűen lehet rögzíteni a sínhez, majd minden egyéb kiegészítő elem (fényterelő, belső rasztertükör, IP 54-es védettséget biztosító védőcső) gyakorlatilag egyetlen mozdulattal rászerelhető. További előnye a tartósíneknek, hogy a lámpatesteket bármilyen távolságra el lehet helyezni egymástól. Ez akkor jelent komoly előnyt, amikor például egyterű a gyártócsarnok a raktározási funkciót ellátó csarnokrésszel. Ebben az esetben, mivel a raktárban elegendő az alacsonyabb megvilágítás (pl. 200-300 lux), a raktári részen elég "egy lámpa - két hely kimarad - egy lámpa" elv alapján szerelni, míg ugyanerre a sínre a gyártócsarnok részben rakhatjuk folyamatosan a lámpatesteket, biztosítva a magasabb (600-700 lux) megvilágítási értékeket.
