Amit a szabványokról tudni kell - Az Erősáramú üzemi szabályzat új kiadása II.

2003/3. lapszám | netadmin | 6592 |

Figylem! Ez a cikk 22 éve frissült utoljára. A benne szereplő információk mára aktualitásukat veszíthették, valamint a tartalom helyenként hiányos lehet (képek, táblázatok stb.).

A Villanyszerelők Lapja előző számában ismertettük az MSZ 1585:2001 Erősáramú üzemi szabályzat tárgyú szabvány új kiadásának indokait, valamint ennek újszerű szerkezeti felépítését. A mostani közleményben azokra a legfontosabb konkrét változásokra és új előírásokra hívjuk fel a figyelmet, amelyek az előző kiadáshoz képest történtek és amelyek feltételezhetően érdeklik olvasóinkat.

Ez a cikk természetesen nem pótolhatja a szabvány áttanulmányozását, ezért a szabványból vett szó szerinti idézetek helyett a lényegre kívánunk koncentrálni. (Kétséges esetekben javasolható a szabvány pontos szövegének áttanulmányozása.) A szabvány új definíciót ad az épületvillamossági, azaz installációs berendezésekre, amelyek alatt olyan kisfeszültségű berendezések értendők, amelyek kezelése és felügyelete nem igényli szakember vagy kioktatott személy állandó vagy gyakori jelenlétét. A szabvány megjegyzésekkel egészíti ki ezt az általános meghatározást: ide tartoznak a lakóépületek, irodák stb. hagyományos villamos hálózata, amelyek világítási, alapfűtési, klimatizálási célokat szolgálnak, valamint a 16 A-nél nem nagyobb áramerősségű dugaszolóaljzatok áramkörei. Nem tekinthető installációs berendezésnek - a korábbi szabvány előírásaitól eltérően - egy irodaház, bevásárlóközpont korszerű központi vezérlőrendszere. Mivel az utóbbi időkben az egyes vállalatok, pl. áramszolgáltató társaságok egyre gyakrabban adnak megbízást külső vállalatoknak, személyeknek különféle karbantartási és javítási munkák elvégzésére, megváltozott az idegen személy és vállalat fogalma is. Más vállalat, személy csak az esetben tekintendő "idegennek", ha a vonatkozó munkaszerződés nem tartalmazza az elvégzendő munka során megtartandó villamos biztonsági követelményeket. Ennek azért van jelentősége, mert csak ilyen esetekben kell az üzemeltetőnek a munkákhoz felügyeletet biztosítania. A kezelési utasítás meghatározása nem változott az új szabványban. Lényeges követelmény, hogy minden üzemeltetőnek rendelkeznie kell olyan kezelési utasítással, amely szabályozza mind a tervszerű, mind az előre nem tervezhető munkák és üzemzavar-elhárítások rendjét. Nagyon fontos új előírások tartalmazzák a feszültség alatti, valamint a feszültséghez közeli munkavégzés fogalmát, valamint azok szabályait. Már ismertettük, hogy az új MSZ 1585 szabvány az EN 50110 európai szabványon alapul. E kérdéskörben az európai szabvány általános előírásokat ad, és ezt a hazai szabvány nemzeti előírásokkal egészíti ki. Nincs lehetőségünk e cikk keretében ezek részletes ismertetésére, csak arra hívjuk fel a figyelmet, hogy az új szabvány bevezette a veszélyes övezet és a közelítési övezet fogalmát. A szabvány mellékletében lévő táblázatok közlik a veszélyes övezet irányadó értékeit. Érdekes megjegyezni, hogy a szabadvezetékek veszélyes közelségét az új szabvány a korábbihoz képest nagyobb értékekben határozta meg, például kisfeszültség esetén csupasz vezetékre 900 mm, szigetelt vezetékre 300 mm veszélyes közelséget ír elő, ami azt jelenti, hogy ezen belüli tevékenység feszültség alatti munkának minősül.

Az új szabvány különbséget tesz az eddigi is használt feszültségmentes állapot, valamint az új fogalomként bevezetett feszültség nélküli állapot között. Mindenki előtt ismeretes a feszültségmentesítés "öt-parancsolata": 1: teljes leválasztás, 2: visszakapcsolás elleni biztosítás, 3: a feszültségmentes állapot ellenőrzése, 4: földelés és rövidre zárás, 5: a közeli, feszültség alatti részek elleni védelem biztosítása. Kisfeszültségű és törpefeszültségű berendezések esetében - bizonyos feltételek teljesülése esetén - a feszültségmentesítés 4. lépése, azaz a földelés és rövidre zárás elhagyható, így a berendezés nem tekinthető feszültségmentesnek, azonban - az előírt feltételek teljesülése és egyedstrongi megfontolások után - feszültség nélküli állapotban is végezhető munka. A villamos berendezéseken munkát végző személyek szakképzettség, illetve kioktatottság szerinti I. … V. csoportbeosztását az új szabvány is megtartotta, de a IV. csoportot (villamosan szakképzett személyek, akiket az általuk végzett munkára általánosan [tehát nem egy meghatározott villamos berendezésre] alkalmasnak nyilvánítottak) hat alcsoportra osztotta. Újdonság, hogy a szabvány megengedi az utasítások kiadását a hagyományos élőszón és íráson kívül rádión, telefonon távbeszélőn és mobiltelefonon is. Az üzemi napló céljára magnófelvétel és számítógépes adatrögzítés is alkalmazható.

Ezen kis tájékoztatóval nem az volt a célunk, hogy az új szabványt részleteiben ismertessük, csupán a figyelmet szerettük volna felhívni néhány érdekességre.