Kültéri világítás és lámpatestek
2003/3. lapszám | netadmin | 9039 |
Figylem! Ez a cikk 23 éve frissült utoljára. A benne szereplő információk mára aktualitásukat veszíthették, valamint a tartalom helyenként hiányos lehet (képek, táblázatok stb.).
Az előző számban bemutattuk a beltéri világítást és lámpatesteket, most a kültérről szeretnénk pár szót szólni. A kültéri lámpatestek nagymértékben különböznek a beltéri lámpatestektől, mely a megvilágítás célja, a lámpatestek elhelyezésének módja, v...
Az előző számban bemutattuk a beltéri világítást és lámpatesteket, most a kültérről szeretnénk pár szót szólni. A kültéri lámpatestek nagymértékben különböznek a beltéri lámpatestektől, mely a megvilágítás célja, a lámpatestek elhelyezésének módja, valamint a külső szélsőséges környezeti hatásokból adódik.
Már az alkalmazott fényforrásokban is nagy különbség mutatkozik a beltéri lámpatestekkel szemben. Míg beltéren főleg a fénycsöves, a kompaktfénycsöves és a halogén lámpás lámpatestek a mérvadóak, addig kültéren főleg a kisülőcsöves fényforrásokat tartalmazó lámpatesteket használják. Ezek közül a sárga fényű, nagynyomású nátriumlámpa a legelterjedtebb a jó fényhasznosítás miatt. Hátránya a rosszabb színvisszaadás és a sárga szín. Egyre gyakoribb kültéren használt fényforrás a "sápadt" fehér fényű fémhalogén lámpa és a kompaktfénycső. Hazánkban igen ritka, Nyugat-Európában viszont elégé elterjedt a kisnyomású nátriumlámpa, melynek igen jó a fényhasznosítása, viszont nagyon rossz a színvisszaadása, mely abból adódik, hogy csak egy hullámhosszú sárga fényt bocsát ki. A kültéri világításban még nagyon gyakori fényforrások a higanylámpák és a kevertfényű lámpák. Ezen fényforrások felett eljárt az idő, ezért használatukat nem ajánljuk.
| Díszvilágítás A kültéri világítás talán legszebb és leglátványosabb területe a díszvilágítás. Ezen célokra (épület, templom, műemlék, szobor stb. kiemelő világítása) általában nagynyomású nátrium vagy fémhalogén fényvetőket alkalmaznak. Kisebb tárgyak (szobor, épület falán kiemelendő dombormű, logo stb.) messziről történő megvilágítására keskenyen sugárzó, míg nagy felület (épületfal, óriásplakát stb.) derítő világítására szélesen sugárzó fényvetőket szoktak alkalmazni. A fényvetők ezen kívül a fényeloszlásuk alapján lehetnek aszimmetrikusak, szimmetrikusak vagy körszimmetrikusak. A díszvilágításnál a legfontosabb a megvilágítandó objektum kiemelése, de úgy, hogy harmóniában maradjon a környezetével. A lámpatesteknek is be kell olvadniuk a környezetbe, ezért egyre gyakrabban használnak járófelületbe süllyesztett lámpatesteket ezeknek a korábban tárgyalt környezeti viszonyok elleni védelmen kívül a rájuk helyezkedő terheléseket (gyalogosforgalom, parkoló autók) is el kell viselniük. A díszvilágítás különleges követelményei a tervezőtől nagy gyakorlatot, szakmai tudást, pontos helyismeretet és nem utolsó sorban kifinomult esztétikai érzéket kívánnak. A számítástechnika napjainkban nagyban segíti a tervezők munkáját, nagyon élethű látványtervek készítésére alkalmas programok születtek. |
|
Sportpályák
A kültéri világítás szakmailag másik nagyon szép területe a sportpálya-világítás. Itt is általában fémhalogén vagy nagynyomású nátrium fényvetőket alkalmaznak. A szükséges megvilágítás mértéke nagyban függ a sportágtól (kisebb és gyorsabban repülő tárgyaknál, pl. tenisz esetén nagyobb megvilágítás szükséges) és a sportpályán zajló tevékenységtől (pl. edzés, helyi verseny, nemzetközi verseny vagy TV-közvetítés). A CIE (Nemzetközi Világítástechnikai Szervezet) a különböző sportágakra és tevékenységekre különböző ajánlásokat adott ki. Ha a pályán csak edzés színtű tevékenység folyik, elég a megfelelő horizontális megvilágítás megléte, viszont nemzetközi verseny vagy esetleg TV-közvetítés szintnél a horizontális megvilágításon kívül fontos a vertikális megvilágítás és a színvisszaadás is. |
| Vasutak, repterek... A vasút és főleg a reptér világítására a speciális tevékenység és a különleges biztonsági előírások miatt különleges, a szakterületre vonatkozó szabványok, előírások vonatkoznak. A vasút-világításnál a MÁV speciális szabványai, míg a reptér- és repülésbiztonsági világításra az ICAO (Nemzetközi Polgári Repülésügyi Szervezet) előírásai az irányadóak. Az ICAO-előírásokkal leginkább csak a környezetből kiemelkedő tárgyak (gyárkémény, rádióátjátszó-torony stb.) repülésbiztonsági világításánál találkozunk. |
|
Üzem- és gyárépületek |
A kültéri lámpatesteket a beltériektől leginkább a szélsőséges környezeti viszonyok elleni védelmük különbözteti meg. El kell viselniük a szélsőséges külső hőmérsékleti viszonyokon kívül a nap UV sugarait is, valamint a különböző csapadékok és szennyeződések ellen is védettnek kell lenniük. A védettséget az IP-szám mutatja meg (korábbi cikkünkben már részletesen tárgyaltuk), kültérre legalább IP54, de inkább IP65 vagy nagyobb védettségű lámpatestek használatát ajánljuk. A kültéri világításnál sajnos egyre inkább számolnunk kell a vandalizmussal is. A beruházók egyre gyakoribb kívánsága, hogy a lámpatest vandálbiztos legyen. Erre több megoldás is létezik, pl.: védőrács, ütésálló anyagok (pl.: polikarbonát műanyag) alkalmazása.
A felhasználás módját tekintve a kültéri lámpatestek több csoportra oszthatók, pl. köz-, dísz- (szobor, épület kiemelő világítása), sportpálya-, üzem-, gyárterület-, vasút-, valamint reptérvilágítás. A leggyakoribb felhasználás a közvilágítás, mely két fő csoportra osztható, közút-, valamint park- (közterület-) világítás. Út világítására általában nagynyomású nátriumlámpát használnak, de előfordul a fémhalogén fényforrás is. Alsóbbrendű utakon, ahol a szabvány kisebb megvilágítási értéket követel meg, egyre gyakrabban használnak kompaktfénycsöves lámpatesteket. Előnyük a kis fogyasztás, hátrányuk a kisebb fényáram, és a téli hideg időben a nehezebb begyújtás. Az útvilágításnál a közlekedésbiztonság miatt a megfelelő megvilágítási szintek mellett nagyon fontos a megfelelő fénysűrűség és a káprázásmenteség. Ezeket a követelményeket a szabványok pontosan meghatározzák, és az utakat útosztályokba sorolják. A parkvilágításnál a szükséges megvilágítási követelmények mellet nagyon fontos a lámpatest külalakja, esztétikai szépsége és harmóniája a környezettel.
A közvilágításnál fontos megemlítenünk, hogy a közvilágítási hálózatra csak olyan lámpatest szerelhető, melyet az áramszolgáltató engedélyez, tehát nem elég a lámpatest kiválasztásánál csak a beruházó (pl.: önkormányzat) beleegyezése. A közvilágítási lámpatestek felszerelése oszlopcsúcsra vagy oszlopkarra történhet. Oszlopkar esetén a leggyakoribb átmérők a 42-48-60 mm, míg oszlopcsúcsnál inkább a 60-76-89 mm. Emiatt felszerelés előtt fontos tisztázni, hogy mekkora ármérőjű az oszlopkar ill. oszlopcsúcs, valamint mekkora átmérőre szerelhető a lámpatest. Az eltérés átalakító elemekkel korrigálható.
