Redőny- és napellenző-mozgatás
2003/7-8. lapszám | Szeles Gábor | 3319 |
Figylem! Ez a cikk 21 éve frissült utoljára. A benne szereplő információk mára aktualitásukat veszíthették, valamint a tartalom helyenként hiányos lehet (képek, táblázatok stb.).
A redőnymozgatáshoz túlnyomóan az eddigiekben is megismert aszinkron motorokat alkalmazzák. De mivel ezeknek a motoroknak a felcsavart redőny tengelyvonalában kell lenniük, - igen speciális formát kaptak. Ezek a csőmotorok. A csőmotorok általában 35...
A redőnymozgatáshoz túlnyomóan az eddigiekben is megismert aszinkron motorokat alkalmazzák. De mivel ezeknek a motoroknak a felcsavart redőny tengelyvonalában kell lenniük, - igen speciális formát kaptak.
Ezek a csőmotorok. A csőmotorok általában 35; 45; 55 mm-es átmérővel készülnek, amik jól illeszkednek a redőnyökhöz használatos 40; 50; 70 mm-es oktogonális csövekhez. Ezeknek a motoroknak meg kell valósítani megfelelő fordulatszám mellett a redőnyök mozgatását, fékezését, rögzítését, valamint a végállások kezelését is. Ezért a csőmotor tartalmaz egy aszinkronmotort - melynek fordulatszáma kb. 2400 percenként. A forgórész egyik végéhez csatlakozik a 3 fokozatú fogaskerekes áttételmű, ami 13-16 fordulatra csökkenti a kihajtás sebességét. Ennek a végén van a csőmotor kihajtása. A forgórész másik vége egy elektromágneses kuplungszerkezeten keresztül kapcsolódik a fékhez. Mivel a csőmotorok nem csigakerekes hajtásáttétellel működnek, ezért nem önzáróak. A féknek akkor kell működnie, amikor a motor nem dolgozik. Gondoljunk bele, ha nem lenne fék, akkor nem tudnánk leengedni félig a redőnyt, - mert amikor megszüntetjük a motor tápellátását, - súlyánál fogva teljesen leszaladna. Ezért a kuplungszerkezet egy rugón keresztül állandóan fékezésben tartja a motort. A motor tekercsei és a kuplung elektromágnese sorosan fel vannak fűzve, ami biztosítja azt, hogy a motor feszültség alá kerülése pillanatában a fék is oldódjon.
Nagyon lényeges szempont, hogy a redőnyök alsó és felső végállásai mindig pontosan ott legyenek, ahová pozicionáltuk. Ezért a csőmotorok végállás-érzékelői folyamatos fejlesztés alatt vannak. A végállások lehetnek mechanikusak és elektronikusak. A mechanikus végállások 5-7°-on, míg az elektronikus végállások 3-5°-on belül garantálják a pontos megállást. A csőmotorok végállás-meghajtása nagyon speciális módon - kifejezetten erre a célra kifejlesztve - került kialakításra. A kihajtás semmilyen kapcsolatban nincs a végállás-érzékelővel! A kapcsolatot a redőny oktogonális tengelye biztosítja oly módon, hogy a kihajtás végére kell illeszteni az adott átmérőnek megfelelő adaptert, amin keresztül a forgatónyomaték átadódik. Az oktogonális cső pedig illeszkedik a végállás-érzékelő koronájához, amin a forgás szintén átadódik.
A csőmotorban kap helyet az aszinkron motor működéséhez nélkülözhetetlen bipoláris kondenzátor is. Mindezeket figyelembe véve a csőmotor belseje igen zsúfolt. Ráadásul mindez egy fém csőben kap helyet.
Ezért könnyen belátható, hogy a hő-terhelése igen nagy. A motorokat úgy alakítják ki, hogy beépítenek egy 140 °C-os bimetál hőkapcsolót. Amikor a motor hőfoka eléri ezt az értéket, ez a kapcsoló megszakítja tápellátását. Amíg a motor le nem hűl, nem lehet újra használni. Egy ilyen motor maximális munkaideje nem haladhatja meg a 4 percet.
A motorok adatlapjain mindig feltüntetik, hogy milyen csőátmérő mellett, milyen súlytartományú redőnyök mozgatására alkalmas. Ezek az adatok pontosan megmutatják, hogy milyen motort kell alkalmaznunk. Amikor az aszinkron motorokról és a tolókapukról írtam, foglalkoztunk a megfelelő nyomaték beállításával, amit úgy fogalmaztam meg, hogy egy kaput 10-15 kg-os erővel meg kell tudni állítani. Ezt az erőt a kapuvezérléseken lehet beállítani. Abban a cikkemben azt is javasoltam, hogy a kapumozgató motorokat az üzembiztonság érdekében 1,5-2-szeresére méretezzük túl. A redőnymozgató csőmotoroknál ez nem így történik! Mindig tartsuk be az adatlapon szereplő súlytartományokat, mert ha túlméretezzük a motort, nagyon könnyen tönkretehetjük a redőnyt. A gyári értékek kb. 8-10%-kal eleve túl vannak méretezve. Tehát pl. ha van egy 40 kg-os redőnyünk, akkor mindenképpen olyan motort válasszunk, aminek a súlytartományába ez beleillik! Ha van egy olyan motor, aminek az adatlapján az szerepel, hogy pl. 25-42 kg-ig, és van egy másik motorunk, ami 41-70 kg-ig, akkor mindenképpen azt válasszuk, ami a 25 és 42 kg közötti! Gyakorlatilag ennek a szigorú betartása felel meg az adott redőnyhöz alkalmazott nyomaték-beállításnak!