Az EIB technikájáról III.Rendszerleírás
2003/1-2. lapszám | Nagy Lajos | 2777 |
Figylem! Ez a cikk 21 éve frissült utoljára. A benne szereplő információk mára aktualitásukat veszíthették, valamint a tartalom helyenként hiányos lehet (képek, táblázatok stb.).
BUS-rendszer és épületinstallációs technika Az egy épületen belül feldolgozandó információk mind számosabbak és mind összetettebbek. A kapcsolási, vezérlési és szabályozási folyamatok, valamint a vizualizálás (képi megjelenítés) céljára történő infor...
BUS-rendszer és épületinstallációs technika
Az egy épületen belül feldolgozandó információk mind számosabbak és mind összetettebbek. A kapcsolási, vezérlési és szabályozási folyamatok, valamint a vizualizálás (képi megjelenítés) céljára történő információ-feldolgozás csak néhány azok közül a követelmények közül, amelyek eddig csak egyedi megoldásként, igen magas költség- és telepítési (installációs) ráfordítással voltak megvalósíthatók.
A korszerű villamos installációs technika ezeket a feladatokat az EIB segítségével egyetlen funkciószinten koncentrálja (zöld színnel jelölt kettős nyíl). Bus-ként jelölhető az a rendszer, amely egy közegen keresztül több különböző résztvevőt köt össze különböző információkkal . Az így kialakított rendszer sokkal áttekinthetőbb, szerelhetőbb. Erre a közös közegre a résztvevők szabványosított csatolón (interface-en) keresztül kapcsolódnak.
A fenti tulajdonságok alapot képezhetnek egy célkitűzés megvalósításához: ez az információ létrehozása és "rendelkezésre állása" az egész rendszerben. Kommunikációs problémák nincsenek, minthogy az összes résztvevő, gyártótól függetlenül, ugyanazt a nyelvet beszéli. Az információk az egyes szakmai ágazatok között továbbítva többszörösen felhasználhatók, így pl. adott időinformáció nem csak a világítási állapotba avatkozik be, hanem a fűtést is vezérli. Az EIB a különböző alkalmazásokat és szakmai ágazatokat gazdaságos és jövőorientált épülettechnikává egyesíti.
Rendszerkomponensek
A szenzorok, az aktorok és az alkalmazási készülékek egy épületen belül az objektumanalízis és a funkcionális követelmények megoldása alapján kerülnek alkalmazásra. A rendszer műszaki megvalósításához további komponenseket kell bevonni, amelyek pl. a rendszer tápfeszültségét (SV) biztosítják, az információ kialakítását támogatják, valamint mechanikus kapcsolatot képeznek a résztvevők között. Ezeket a termékeket rendszerkomponenseknek nevezik Ezek az eszközök nem vesznek részt az adatforgalomban, csupán annak elengedhetetlen feltételeit biztosítják.
Egy rendszer alapját a tápegység képezi, amely általában max. 64 BUS-résztvevőt lát el a szükséges energiával. A tápegységet pl. alelosztóba szerelik DIN kalapsínre. A kalapsínbe különleges adatsínt kell beragasztani. A készülékek közötti kontaktus az azokon található megfelelő nyomóérintkezők segítségével, külön huzalozás nélkül valósul meg. A fojtó (induktivitás) az információ (váltakozó feszültség) számára nagy ellenállást képvisel. A fojtó nélkül az információ a tápegység kapacitív elemei (kondenzátorok) miatt rövidre záródna. Az összekötők segítségével van lehetőség elosztón belül több DIN kalapsínre szerelt eszköz összekötésére, valamint az elosztóból EIB vezetéken eljutni a különböző területen felszerelt elemekhez.
A BUS-résztvevők egy érpáron keresztül csatlakoznak a BUS-ra. A BUS-vezeték műszaki tulajdonságait az EIBA minimális követelményként adja meg. Így ma különböző gyártók kínálnak megfelelő vezetékeket, amelyek műszaki felépítésük és kivitelük alapján gond nélkül telepíthetők az erősáramú vezetékek közvetlen közelében. A gyakorlatban előnyösnek bizonyult a BUS-vezeték színes jelölése, valamint az EIB-jellel való megkülönböztetése.
EIB, a decentralizált BUS-rendszer
Az EIBA-eszme egyik lényeges kijelentését, miszerint lehetőleg minél több gyártót és szakmai ágazatot kell egy rendszerbe integrálni, csak egy meghatározott BUS-filozófiával lehetett megvalósítani, nevezetesen a decentralizált rendszerrel. Minden, a BUS-ra csatlakoztatott résztvevő saját intelligenciával van ellátva, amelynek terjedelme speciálisan illeszkedik az alkalmazáshoz. Ez a legkisebb létesítmények vagy adott probléma megoldását szolgáló különleges alkalmazások gazdaságos megvalósítását teszi lehetővé. A decentralizált BUS-rendszerek különleges követelményeket támasztanak a csatlakoztatott résztvevőkkel szemben, amelynek következtében közös műszaki alapot kellett teremteni. Az EIB kulcseleme a BUS-csatoló (6. ábra) lett, amely műszaki tulajdonságaival meghatározza a rendszer csaknem minden tulajdonságát. A BUS-csatoló fő alkotóeleme egy szokványos mikrovezérlő. Egy másik alkotóelemmel, az analóg technikájú átviteli modullal kombinálva a BUS-csatoló (BA) mikroszámítógépnek tekinthető. Szabványos 10/12 pólusú dugaszoló csatlakozón (a felhasználói interface-en - AST) keresztül csatlakoztathatók a perifériakészülékek (az ún. felhasználói modulok - AM) a buszcsatolóra. Alkalmazásra jellemző software (alkalmazási software) letöltésével funkcióképes BUS-résztvevő keletkezik (7. ábra). A "felhasználói modul" a BUS-résztvevő azon elemeinek gyűjtőfogalma, amelyek pl. szenzorok esetében fizikai állapotváltozásokat képesek érzékelni, és azokat a felhasználói interface-en keresztül a BUS-csatolóhoz továbbítani. Az aktorok esetében a BUS-csatoló információt vesz a rendszerből, feldolgozza, majd az információtartalomnak megfelelően a felhasználói interface-en keresztül továbbítja azt a felhasználói modulhoz, hogy abban pl. egy relé bekapcsoljon. A BUS-résztvevő funkcionális felépítése sokféle, megfelelő software-rel kombinált alkalmazási modul kifejlesztését teszi lehetővé . Ezáltal új, eddig nem lehetséges alkalmazási területek és formák jönnek létre. Így pl. a kézi működtetésű szenzoroknál (nyomógombos szenzorok) eltűnnek a költséges mechanikus kontaktusok, és pl. egyetlen vakolatba süllyesztett (UP) egység max. 8 különböző funkciót képes végrehajtani.
Az események információkat hoznak létre
Az EIB soros BUS-rendszer, amelyben az információk valamely esemény hatására jönnek létre. Az eseményeket fizikai állapotváltozások okozzák, mint pl. a hőmérséklet meghatározott értékre történő megváltozása, vagy a szélsebesség beállított értéket túllépő megnövekedése. Ez a módszer azzal az előnnyel jár, hogy az általános BUS-terhelést és a rendszer átviteli sebességét a követelményekhez lehetett illeszteni: az EIB a maga másodpercenkénti 9600 bites átviteli sebességével a gyakorlatnak megfelelő és stabil rendszert képez. A nagy átviteli sebességű BUS-rendszerek különleges követelményeket támasztanak az átviteli utak és az installálás vonatkozásában, mint pl. különleges csatlakoztatási technikák és árnyékolási eljárások alkalmazása. Ezzel ellentétben az installálása problémamentes. Az események által létrehozott információt táviratnak nevezik. A távirat az információra jellemző számú információs egységből, bitből (binary digit) áll.
