Az algoritmusokkal működő tűzjelző érzékelők viselkedése
2003/12. lapszám | Kinpán József | 2820 |
Figylem! Ez a cikk 23 éve frissült utoljára. A benne szereplő információk mára aktualitásukat veszíthették, valamint a tartalom helyenként hiányos lehet (képek, táblázatok stb.).
A szakcikk első részében ismertetésre került a tűzjelző rendszerek épület-felügyeleti rendszerbe történő integrálásának jelentősége, az analóg-címzett és az algoritmussal működő tűzjelző rendszerek elsődleges különbsége, valamint a jelfeldolgozás hel...
A szakcikk első részében ismertetésre került a tűzjelző rendszerek épület-felügyeleti rendszerbe történő integrálásának jelentősége, az analóg-címzett és az algoritmussal működő tűzjelző rendszerek elsődleges különbsége, valamint a jelfeldolgozás helyének meghatározásakor adódó jelkiértékelési lehetőségek.
Az algoritmusokkal működő interaktív rendszer esetében a jelforma-kiértékelés az érzékelőben történik, a beavatkozások, vezérlések átjelzés-irányításában játszik szerepet. Ezt az egyre olcsóbbodó mikrokontrollerek tették lehetővé, mivel minden érzékelőbe egy-egy processzor került, melyekbe letölthetők és a későbbiekben változtathatók a kiválasztott kiértékelő algoritmusok. Az érzékelő kellően sűrű mintavételezéssel tud működni, mivel az analizálás helyben folyik, és a központ felé csak a kiértékelés eredménye kerül továbbításra.
A kiértékelés eredménye (veszélyszint) az éppen vizsgált jelenség komolyságával arányos, 4 szintű lehet:
• Veszélyszint 3: riasztás,
• Veszélyszint 2: figyelmeztetés
• Veszélyszint 1: technikai információ
• Veszélyszint 0: nincs veszély
A jelfeldolgozás gyorsasága, pontossága, igényessége a rendszer nagyságának (érzékelők darabszámának) növelésével nem csökken, hiszen az érzékelők számával többszöröződik a jelfeldolgozó erőforrás nagysága is.
A központba jutott veszélyszint-üzenetek az előre meghatározott programozásnak megfelelően kerülnek kijelzésre, és történnek meg a vezérlések. Például a legegyszerűbb esetben a 2-es veszélyszint figyelmeztetés-jelzést produkál, míg a 3-mas már riasztást. Lehet azonban ún. multizónát is létrehozni, ahol pl. bizonyos vezérlés csak akkor aktiválódik, amennyiben legalább két érzékelő jelez 2-es veszélyszintet. Az ilyen jellegű feltételek alkalmazása esetén már a központ is részt vesz a jelkiértékelésben.
A 1-es veszélyszint kijelzésre nem kerül, de eltárolódik. Bizonyos mennyiségű ilyen jelzés felhívja a karbantartó szakember figyelmét arra, hogy esetleg érdemes volna egy másik algoritmust tölteni az adott érzékelőbe, vagy másik érzékelőtípust kellene választani.
Az algoritmusok letöltése az érzékelőkbe a központra kiadott paranccsal a jelzőhurkon keresztül történik. Az érzékelők az algoritmusokat "nem felejtő" memóriában tárolják, így egy tápkiesés után nem kell megvárni, amíg az érzékelők megkapják az algoritmusaikat, hanem azonnal működőképes a rendszer. Egy érzékelőcsere esetén a rendszer automatikusan - külön parancsbeadás nélkül - tölti le az új érzékelőbe az előző algoritmusát. Így az üzemeltető minden külön tevékenység nélkül képes a cserét elvégezni.
Az interaktív és hagyományos küszöbérték-érzékelőket együttesen vizsgálva, az EN54 szerinti tesztkísérleteket elvégezve azt az eredményt tapasztaltuk, hogy a megfelelő interaktív érzékelőt választva a megfelelő algoritmussal, a bejelzési idők megegyeztek vagy rövidebbek voltak, mint a klasszikus küszöbérték-érzékelők idői. A folyadéktűznél például míg a klasszikus szórtfény-detektor be sem jelzett, az interaktív optikai füstérzékelő 1 percen belül riasztást hozott. A szabványos teszttüzek megvizsgálása után egy megtévesztő jelenség (hegesztés) lejátszása alkalmával a klasszikus érzékelők 20 másodperc után riasztottak, míg az interaktív érzékelők közül csak az életvédelmi algoritmussal feltöltött érzékelő jelzett riasztást, az is csak a második percben. A többi érzékelő legfeljebb csak technikai információt jelzett, de még figyelmeztetést sem produkáltak.
Összefoglalásként megállapítható, hogy a valódi tüzekre az interaktív érzékelők hasonló vagy Az idézett szabványrészletek nem elegendők ahhoz, hogy a kábelrendszert rájuk támaszkodva lehessen szerelni, de ahhoz éppen elegendőek, hogy tűzeset kapcsán utólag számon lehessen kérni, hogy a tervező, illetve kivitelező megtett-e mindent annak érdekében, hogy br gyorsabb viselkedést mutatnak, mint a klasszikus küszöbérték-érzékelő társaik, mialatt a megtévesztő jelenségekkel szemben jóval immunisabbak.
Az elmúlt 8 évben világszerte letelepített kb. 15 millió interaktív érzékelő üzemeltetési tapasztalatai igen meggyőzőek: a visszajelzések alapján elmondható, hogy az interaktív rendszerek 70…100-szor kevesebb téves jelzést produkálnak, mint a nem algoritmusos kiértékeléssel működő társaik. Magyarországon algoritmusokkal működő interaktív tűzjelző rendszer gondoskodik többek között a Ferihegyi repülőtér 2/b terminál, a budapesti Inter-Continental szálloda, a Magyar Nemzeti Bank, a Paksi Atomerőmű, a Four Season Gresham Palace Hotel, a Mátrai Erőmű, vagy a Német-Magyar Egyetem tűzvédelméről.
