Az Országház erősáramú villamossági rendszeréről
2002/12. lapszám | netadmin | 3361 |
Figylem! Ez a cikk 22 éve frissült utoljára. A benne szereplő információk mára aktualitásukat veszíthették, valamint a tartalom helyenként hiányos lehet (képek, táblázatok stb.).
Almási László, a Parlament Üzemfenntartási Osztályának munkatársa mutatja be az épületet.
Ebben az évben ünnepeljük a Parlament felépítésének századik évfordulóját. Az impozáns épület villamossági rendszere az átadáskor – mai szemmel visszatekintve – meglehetősen kezdetleges volt: még az intézmény világítását is gázüzemmel oldották meg, egy-két helyen a csillárhorgok mellett ma is látszanak az égőket tápláló gázcsonkok maradványai. A rekonstrukciós munkálatok során szintén sok helyen találkoznak a szerelők védőcső nélkül falba gipszelt, textilborítású, szinte tökéletesen párhuzamosan és egyenes vonalban szépen szerelt egyenáramú G1-es vezetékekkel.
Az 1920-as évek folyamán kezdődött meg az ország házában működő rendszerek villamosítása. 110 voltos egyenáramot használtak még ebben és a rá következő évtizedekben, földelést nem alkalmaztak. 1949-ben tértek át a váltóáramra, 3x110/190 V feszültségi értékkel. Ezen a feszültségi szinten működtek az Országház berendezései egészen 1965-ig, amikor áttértek a 3x220/380 V-os feszültségre. Érdekességként megemlíthető, hogy a Parlament a ´60-as évek elején még egyedi betáplálást kapott, éppen azért, mert a főváros villamoshálózata ekkor már 220 volton működött. Az egyedi ellátáshoz igazítottak mindent, történetesen a világításhoz használt izzókat is speciálisan gyártották le. "Ezeket az érdekességeket elődöm, Árkos György mondta el nekem, aki több mint harminc évig gondozta és felügyelte az Országház villamos berendezéseinek a folyamatos, szakszerű működtetését."
A jelenlegi működési feltételeket a ´60-as évek folyamán alakították ki. Az ELMŰ két transzformátora található az épület alagsorában, ezek felügyeletét a társaság látja el. Még egy további transzformátor is található: ez - a belső szóhasználatot követve - a "más fogyasztókat" látja el, így például az Országgyűlési Könyvtárat, a Magyar Televízió leágazását, a homlokzati rekonstrukcióhoz használt berendezéseket. Az Országházat betápláló két transzformátor ELMŰ oldalon biztonsági szempontokat figyelembe véve két különböző helyről kapja a 10 kV-os betáplálást. Az egyik transzformátor üzemi-, a másik tartalék betáplálás. Amennyiben bármilyen okból kifolyólag az üzemi betáplálás megszűnik, és három másodpercen belül nem jön vissza, a beépített automatika átkapcsol a tartalék betáplálásra. Ha ez a tartalék betáplálás is megszűnne, akkor automatikusan üzembe lép az épületbe telepített diesel generátor, amely üzemi fordulatszámra érés után az épület kiemelt fogyasztóit el tudja látni elektromos energiával. A transzformátoroktól az áram útja egy fogadó- és kapcsoló-berendezésen keresztül az épület főelosztójához vezet 240 mm-es keresztmetszetű vezetékeken.
Üzemeltetési szempontból az épület hat osztályra van felosztva. Az épület központi főelosztójából szintén több 240 mm keresztmetszetű vezetékeken jut el az elektromos energia az osztályi alelosztókhoz, amelyek két-két osztályt látnak el. Az osztályi alelosztók a továbbiakban az egységileg egybetartozó szobacsoportok helyi elosztóit látják el. Az országházi régi rendszer felfűzéses típusú. Az utóbbi években a felújításoknál biztonsági okokból és rugalmasabb üzemeltetési szempontokra figyelemmel, a felfűzéses függőleges és vízszintes elosztásokat megszüntetik, és kiváltják a vízszintes egyedi elosztással, ami azt jelenti, hogy egy szinti fogyasztó betáplálása csak arról a szintről történik, ahol az a fogyasztó a valóságban is elhelyezkedik. Az Országház két legkiemelkedőbb fogyasztója a két ülésterem: felsőházi és alsóházi (itt ülésezik rendszeresen a Magyar Országgyűlés). A már előbb is említett biztonsági intézkedések mellett, az üléstermek betáplálása függetlenítve van az osztályi alelosztóktól, azok közvetlenül az épület főelosztójából kapják az elektromos energiát.
Az itt működő elektromos rendszer volumenére jellemző, hogy az elmúlt évben a villamos energiával való ellátásuk 38 millió forintot emésztett fel. A fogyasztók közül kiemelkedő a világítás. Mintegy 15 000 különféle izzó található az intézményben. A közvetítésekből jól ismert ülésteremben a csillárokban genura típusú indukciós lámpák találhatók, a koszorúkon pedig elektronikus előtéttel egybeépített, Globe típusú kompakt energiatakarékos fénycsöveket szereltek be. Csupán a csillárokban 280 izzó található, a körbefutó koszorúkban pedig több mint ötszázat helyeztek el.
Felmerülhet a kérdés, hogy hány szerelő képes karbantartani ezt a hatalmas rendszert. 11 villanyszerelő kolléga dolgozik folyamatosan az épületben. Valóban folyamatosan, hiszen a hétvégi napokon is ügyeletet kell tartaniuk. Munkájuk jelentős részét egyébként a világítástechnikai eszközök folytonos karbantartása teszi ki: magukhoz vesznek egy "jó adag" izzót, és egész nap járják a Parlamentet, felkutatják a meghibásodásokat. Természetesen ők végzik az évekre előre ütemezett karbantartást is. Az utóbbi években a szobacsoportok felújításánál a horonyvéséssel és csövezéssel szemben előnyben részesítik a padlódobozok alkalmazását: ez lehetővé teszi, hogy a ciklusonként változó lakók egyedi elképzelései szerint alakíthassák ki a szobák berendezését. A szerelvények és a vezetékek szempontjából a Parlament épületének kb. 70%-a modernizálásra került az elmúlt években, sőt, érintésvédelmi vonatkozásban az intézmény teljes egészében biztosított. A felújítások során az alumínium vezetékeket rézvezetékekre cserélik ki.
Talán kevesen tudják, hogy az Országház fűtését kiszolgáló kazánok nem magában az épületben, hanem a Kossuth tér mellett húzódó Balassi Bálint utcai kazánházban helyezkednek el. A kazánház az Országháztól független kisfeszültségű betáplálást kap az ELMŰ-től. A kazánházat egy saját, helyi telepítésű főelosztó berendezés látja el elektromos energiával. Ide vannak szerelve az Országház, valamint a kazánház tűzi víz berendezéseit ellátó szivattyúk. A tűz elleni biztonságos védelem érdekében ezek a szivattyúk kétoldali betáplálást kapnak, egyik a kazánházi főelosztóból, a másik az országházi egyik osztályi elosztóból érkezik. ELMŰ oldali feszültség-kimaradás esetén ugyanabból az Országházi osztályi elosztóból lehet a teljes kazánházat elektromos energiával ellátni. Ezt a létesítményt az Országház épületével egy közműalagút köti össze, itt futnak be a kábelek a kazánházból is.
Az épület méreténél, elhelyezkedésénél fogva fokozottan veszélyeztetett a villámcsapás által, ami gyakorta be is következik. Kevesen gondolnák, hogy a központi kupolán található vörösréz csúcs ("szélkakas") és a borítás, vagy az északi és déli tornyokon található szintén vörösréz szobrok a villámvédelmi rendszer fő egységei. Maga a központi kupola egyébként több ponton is földelő csatlakozással van ellátva. Az egész tetőszerkezetet, az összes tornyot és kitüremkedést, rácsokat és korlátokat át- és átfedi a földelővezeték-hálózat. Ez 27 ponton kerül elvezetésre.
