Robbanás szabálytalan munkavégzés miatt
2011/9. lapszám | Nagy László Zoltán Nagy László | 6169 |
Figylem! Ez a cikk 13 éve frissült utoljára. A benne szereplő információk mára aktualitásukat veszíthették, valamint a tartalom helyenként hiányos lehet (képek, táblázatok stb.).
A jelen tanulmányban bemutatásra és tűzvizsgálati elemzésre kerülő robbanás és az ezt követő tűz Budapest egyik iparkerületében kialakított – éghető folyadék tárolására létesült – bázistelep területén, az ott elhelyezkedő egyik 5000 m3 űrtartalmú föl...
A jelen tanulmányban bemutatásra és tűzvizsgálati elemzésre kerülő robbanás és az ezt követő tűz Budapest egyik iparkerületében kialakított – éghető folyadék tárolására létesült – bázistelep területén, az ott elhelyezkedő egyik 5000 m3 űrtartalmú föld feletti, álló hengeres, belső úszótetős, ún. típustartályban keletkezett, 20XX. év XX. hónapjában.
Az eredeti, 5000 m3-es típustartály az 1980-as években készült: föld feletti, álló hengeres, szimplafenekű, merevtetős, atmoszférikus üzemű kivitellel rendelkezett. A tartályt 1994-ben átalakították, amely ezt követően föld feletti, álló hengeres, duplafenekű, merevtetős, belső úszótetős, fűtetlen, hőszigetelés nélküli, atmoszférikus üzemű tartályként benzin tárolására szolgált. A tartály műszaki adatai az alábbiakban ismertethetők.
■ Belső átmérő: ID = 22 000 mm.
■ Hengeres köpenymagasság: H = 12 500 mm.
■ Eredeti tartály névleges térfogata: V = 5000 m3.
■ Átalakított tartály névleges térfogat: V = 4200 m3.
■ Jelenlegi tartály tömege: T = 286 000 kg.
■ A belső úszótető tömege: 21 700 kg.
 |
A vizsgált eseményt megelőzően a tartályban 95-ös oktánszámú motorbenzin tárolása történt, aminek leszivattyúzása után tartálytisztítási munkálatok folytak. Ezt az XXX. Kft. alkalmazásában lévő személyek végezték. A bekövetkezett robbanás és a nyomában keletkezett tűz következtében a tartály kettős köpenye, tetőszerkezete (tetőlemez, tetőtartó gerendák), úszótetős szerkezete (úszótető lemezei, csőlábak, biztonsági légzők, úszótető megvezető rendszer, búvónyílás stb.), csővezetékei (habvezeték, palásthűtő vezetékek), acélszerkezeti elemei (feljáró lépcső, hágcsó, csőtartók, tetőjárdák, körkorlát, villámvédelmi rudak stb.), tetőszellőzői és túlfolyói erősen deformálódtak.
Az úszótető tömítése elégett. A tartály köpenye a tetőtől nagymértékben (kb. 80%-ban), a fenéktől kis mértékben (10-15%-ban) elvált. Az úszótető ferde helyzetbe került, egy része a tartályfenékre ült fel. A tartály betonalapja erősen rongálódott. A tartályköpeny a teljes kerület mentén felemelkedett, amelynek következtében a deformálódott fenékrészre, és nem az alapra támaszkodott.
■ Tűzvizsgálati helyszíni szemle
A tűzvizsgálati helyszíni szemlékre több ütemben került sor, mert a tartály alján lévő tárgyak feltárásához szükségessé vált a tartály palástjának visszabontása és az úszótető 2 db daruval történő eltávolítása. A szemlék során a tartály környezetében és belsejében több olyan villamos sze- relvényt, használati tárgyat és elektromos berendezést tártunk fel, amelyek azt támasztották alá, hogy a robbanást megelőzően valóban tisztítási munkát végeztek a tartályban.
 |
A tartály búvónyílása előtt egy középnyomású levegővezeték égett végű maradványa volt fellelhető. A levegővezeték egyik vége a nyugati oldalon, a lépcső mellett elhelyezkedő membránkompresszorhoz csatlakozott. A sűrített levegőt szállító vezeték közelében, a sáros talajba beágyazódva égett, csupasz elektromos kábelek kerültek elő. A vezetékek másik végei a nyugati oldali lépcső alulról negyedik fokán elhelyezkedő fém kábeldobhoz futottak.
Egy másik csupaszra égett elektromos vezeték érpárja a búvónyílás alatti részhez vezetett. Itt a fehér színű vezeték a betontalapzat és a tartály alja közé szorult, melynek a végén egy fehér szigetelt villásdugó volt. A tárolótól a nyugati oldal felé indulva, a sárba ágyazódva, egy nagynyomású mosópisztoly helyezkedett el. A kármentő lépcsője mellett egy membránkompresszor és egy nagynyomású, 6 literes, sűrített levegős palack került elő. A lépcsőtér alatt, a betonfalnál egy gumicsizma és műagyag zacskóban tüdőautomata nélküli légzőálarc helyezkedett el. A lépcső védőgödör oldali részén különböző elektromos szerelvények (dugaszolóaljzatok, dugaszolóvillák, transzformátor, elektromos fém-kábeldob, elektromos kábelek), valamint a nagynyomású mosó vezetéke feküdtek.
A szemle dinamikus szakasza során a tartály belsejében megállapítható volt, hogy az ott lévő kábeldobok dugaszolóaljzataihoz dugvillák nem lettek csatlakoztatva. A nyugati búvónyílástól 7,3 méter távolságra található kábeldobon 2-3 cm-es vezetékcsonk volt azonosítható. További vezeték a kábeldob környezetében nem volt.
 |
A tartály közepén egy háromlábú állványra szerelt fényvető (reflektor) került elő. A reflektor izzószála annak fej- és lábcsatlakozási pontjánál helyezkedett el.
A reflektor üvegrögzítő kerete összefeküdt a lámpatesttel. A lámpatestben védőüveg vagy annak maradványa nem volt azonosítható. A reflektor elektromos kábeleiről a szigetelés leégett, a dugvilla éghető részei megsemmisültek. A reflektor villás csatlakozójának maradványa a reflektortól kb. 1 méter távolságra, a nyugati búvónyílás irányába nézett.
A keleti búvónyílástól 11,7 méterre lévő kábeldob alatt a búvárszivattyú dugaszolóvilláját megtaláltuk, amely folyamatos vezetékkel csatlakozott a búvárszivattyúhoz. Ebbe egy kb. 3x8 cm-es hengeres kondenzátor került bekötésre. A kábeldob vezetéke egyenes vonalban vezetett a nyugati búvónyílásig. Itt a 3 vezeték végén metszésre, vágásra utaló ellapult állapot volt azonosítható.
A helyszíni szemle és a tanúmeghallgatások eredménye alapján megállapítást nyert, hogy a tartálytisztítási folyamat közben, a benzin leszivattyúzása után, a tartályban maradt benzin gőze a levegővel keveredve robbanóképes elegyet képezett, és gyújtóforrás hatására felrobbant. A folyadék halmazállapotú anyagok egyik jellegzetes tulajdonsága a párolgás.
 |
Az éghető folyadék gyulladásához az adott anyagnak gőzfázisba kell jutnia ahhoz, hogy gyulladása, illetve égése bekövetkezhessen. Hő hatására a folyadékrészecskék a felületi feszültséget legyőzve a folyadék felszíne felett gőz-levegő keveréket képeznek. A folyadék hőmérsékletének emelésével növekszik a gőzfázisba került anyag mennyisége. A folyadékokra jellemző paraméterek: a lobbanáspont és a gyulladási hőmérséklet.
 |
 |
 |
Lobbanáspont az a legalacsonyabb hőmérséklet, amelynél az éghető folyadék felszíne felett annyi gőz keletkezik, amely már nyílt lánggal meggyújtható.
Ennél a hőmérsékletnél azonban a gőzkiáramlás még nem elegendő az égés folyamatossá válásához, ezért a gőz-levegő elegy ellobbanása után a láng kialszik. Ha a folyadék hőmérséklete tovább emelkedik, eléri azt a hőmérsékletet, amelynél gyújtóforrás hatására a gőz-levegő elegy begyulladása után az égés folyamatossá válik. Ezt a hőmérsékletet az adott éghető folyadékra jellemző gyulladási hőmérsékletnek, gyulladáspontnak nevezzük.
A bázistelep biztonsági adatlapjai és egyéb dokumentációi alapján a tartályban lévő benzin (ólmozatlan szuperbenzin, ESZ-95 C1/MSZ EN 228:2004) e két jellemzője a következő volt: lobbanáspont -20 0C; gyulladási hőmérséklet: 220 0C.
Ez azt jelenti, hogy a benzin már -20 0C-on az égéshez elegendő mennyiségű gázt tudott kibocsátani, amit egy 220 0C-os vagy annál nagyobb hőmérsékletű hőforrással be lehetett gyújtani. Az eljárás további szakaszában azt vizsgáltam, hogy milyen potenciális gyújtóforrások lehettek a robbanóképes környezetben, és ezek közül melyik okozta a robbanást, illetve azt, hogy milyen tűzvédelmi szabálytalanságok vezettek az esemény bekövetkezéséhez.
 |
■ Vizsgálat
A robbanás a tartályban keletkezett. A tartályban a robbanás ideje alatt L. Zoltán tartózkodott, aki az esemény következtében életét vesztette. A rendelkezésre álló adatok alapján L. Zoltán dohányos volt. A tartály és annak környezete „A”, azaz „fokozottan tűz- és robbanásveszélyes” tűzveszélyességi osztályba tartozik. Egybehangzó tanúvallomások alapján a munkavégzés során figyelembe vették az ezzel együtt járó, dohányzásra és nyílt láng használatra vonatkozó tilalmat, így a munkavégzés során a tartály környezetében senki sem dohányzott. L. Zoltán a tartályban gőzborotvával dolgozott, védőálarcban, ami eleve kizárja a dohányzási tevékenységet. A tartályban és a környezetében dohányzásra, valamint nyílt lángú munkavégzésre utaló nyomot, körülményt a helyszíni szemlék során nem tapasztaltunk, ezért ezek a tűzkeletkezési okok kizárásra kerültek.
A rádiófrekvenciás hullámok gyújtóforrásként vehetők figyelembe, ha a sugárzás útjában vezetőképes, de nem földelt tárgy van, és a rajta felhalmozódó feltöltődés kisülhet egy földelt tárgy felé. Arra vonatkozóan a vizsgálat során nem sikerült adatot beszerezni, hogy L. Zoltánnál volt-e mobiltelefon. A boncjegyzőkönyv sem rögzít erre vonatkozóan információt. Az XY Nyrt. tűz- és munkavédelmi szabályzata tiltja az „A-B” tűzveszélyességi osztályba tartozó környezetben a rádiófrekvenciás készülékek használatát. A vizsgálat során beszerzett információk alapján az elhalálozott személynél nem volt mobiltelefon. A tartály rendelkezett a létesítéskor hatályos műszaki előírásoknak megfelelő földeléssel. Ez az érvényes villámvédelmi felülvizsgálati minősítő irat szerint megfelelő védelmet biztosított. A fenti információk tükrében tehát a rádiófrekvenciás hullámok miatti tűzkeletkezés szintén kizárható.
| további intézkedések Az eseményt megelőzően az alábbi tűzvédelmi jogszabályban, tűzvédelemhez kapcsolódó más ágazati miniszteri rendeletben rögzített előírásokat szegték meg. A tartálytisztításhoz használt villamos berendezések, készülékek, illetve azok szerelvénymaradványai – villamossági szempontból – egyszerű háztartási berendezések voltak. Ezek egyike sem minősíthető robbanásbiztos kivitelűnek. Ezzel megszegték a 9/2008. (II. 22.) ÖTM rendelettel kiadott Országos Tűzvédelmi Szabályzat (továbbiakban: OTSZ) 5. rész, I/4. fejezetének 4.16.1. pontját: „Az A-B tűzveszélyességi osztályba tartozó veszélyességi övezetben, helyiségben, szabadtérben, építményben robbanást nem okozó világítás használható”. Nem tettek eleget a tartálytisztítási feladat végzésére vonatkozó, ún. beszállási munkákkal kapcsolatos jogszabályi előírásokban foglalt követelményeknek. Az éghető folyadékok és olvadékok tárolására alkalmas, föld feletti, álló, hengeres, merevtetős, úszótetős és belső úszótetős acéltartályok esetében az OTSZ 4. rész, IV/3. fejezetének 2.2 pontja szerint: „A tartályokba való beszállást a munkavédelmi követelmények, előírások betartása mellett kell megvalósítani”. Az éghető folyadékok és olvadékok tároló és kiszolgáló létesítményeinek, berendezéseinek általános követelményeit az OTSZ 4. részének IX/1. fejezete tartalmazza, melynek 1.3.1.2 pontja szerint: „Azokat az energiaforrásokat, berendezéseket és berendezésrészeket, amelyekben az 1.3.1.1. pont szerinti gyújtóforrások jelentkezhetnek, robbanásvédelemmel kell ellátni. Ez a védelem kötelező a villamos és egyéb energiaforrásokra is.” Ugyanezen fejezet 1.3.1.4. pontja alapján: „A robbanásveszélyes terekben csak külön engedéllyel, a vonatkozó előírások betartásával szabad olyan munkát végezni, amely gyújtásveszélyt jelenthet”. A védőruházat a hatályos jogszabály szerint nem volt alkalmas „A-B” tűzveszélyességi osztályba tartozó környezetben végzett munkavégzésre. Az OTSZ 5. rész, II. fejezetének 3.9 pontja kimondja, hogy „Az A-B tűzveszélyességi osztályba tartozó építményben, helyiségben, veszélyességi övezetben olyan ruha, lábbeli és eszköz nem használható, amely gyújtási veszélyt jelent”. Ezek a szabálytalanságok külön-külön is jelentősen megnövelték a robbanás kockázatát, együtt azonban halmozott kockázati tényezőt jelentettek. Megállapítható tehát, hogy a munkavégzés során végig fennállt a közvetlen tűz- és robbanásveszély, melyet észlelve azonnal le kellett volna állítani a munkálatokat. A fentebb részletezett tűzvédelmi előírások megszegése miatt tűzvédelmi bírság kiszabását kezdeményeztük az XXX. Kft.-vel szemben. |
A tartályon belül L. Zoltán védőruházatban végezte a tartálytisztítást. Ez a ruházat a 2004-es EU csatlakozásunkig megfelelt a hazai jogszabályi előírásoknak. Ezt követően azonban, az európai jogharmonizáció után már nem volt alkalmas az „A-B” tűzveszélyességi osztályba sorolt környezetben végzett munkavégzésre. A védőruházat azonban még így is lényegesen kisebb kockázatot jelentett sztatikus feltöltődés szempontjából, mint a kereskedelmi forgalomban kapható, hétköznapi használatra szolgáló ruházat. A tartály elektrosztatikus feltöltődés elleni védelemmel rendelkezett, amely a létesítmény tűzvédelmi helyzetértékelésének vizsgálata alapján szintén megfelelt a vonatkozó előírásnak.
Szakirodalmi adatok alapján a részecskefeltöltődés és a folyamatos töltéselkülönülés a folyadékoknál csakúgy, mint a szilárd anyagoknál, egyaránt jelentkezhet. Folyadékoknál, pl. víz határfelületén, a dipól természetű vízmolekulák többsége negatív pólusaival kifelé áll, így a belső pozitív pólusok vagy a vízmolekulák negatív pólusait, vagy a vízben esetleg oldott egyéb anyagok anionjait kötik le, és így kettős réteg alakul ki. A határfelület dipólrétege ily módon le tudja győzni a hőmozgás rendeződés elleni hatását. Ha tehát a víz valamilyen módon cseppekre bomlik, a felületről származó cseppek negatív, a belső részből származók pozitív töltésűek lesznek. Minél kisebbek a cseppek, annál nagyobb a felszíni rész aránya, és annál tovább maradnak a levegőben lebegve, így végül is a vízköd negatív töltésű lesz.
A légárammal előállított, finoman porlasztott köd 60 nC/g-ra is feltöltődhet. Lényegében ugyanez a mechanizmusa az áramló folyadékok feltöltődésének is, nagy jelentősége miatt azonban érdemes ezzel külön is foglalkozni. A határfelületen dipólréteg kialakulása önmagában még nem elegendő töltéselkülönülés létrejöttéhez. Ennek előfeltétele – ugyanúgy, mint a víz porlasztásakor – az, hogy a folyadéstrong0kban ionok legyenek jelen. Akkor az egyik előjelű ionok egy része a kialakuló kettős rétegben a csőfalhoz tapad, a másik ionfajta a folyadékban feleslegben marad. A folyadékok feltöltődésének nagyságát tehát döntően a folyadékban lévő ionok mennyisége határozza meg. (A feltöltődésnek a vezetőképesség függvényében maximuma van.) A folyadékban gyakorlatilag mindig – még pl. szénhidrogénekben is – van (pl. szennyeződésből származóan) ion jelen. Lamináris áramlás esetén a fallal párhuzamos és arra merőleges irányú töltésáramlás is jelentkezik.
A tanúvallomások alapján L. Zoltán a robbanás bekövetkezése előtt pár perccel korábban már befejezte a meleg vizes nagynyomású mosókészülékkel (gőzborotva) a tartálypalást belső részének mosását. A robbanás pillanatában már a szivattyúzási munkafolyamatot végezték. A fentiekre tekintettel az elektrosztatikus feltöltődés miatti tűzkeletkezést kizártam. Szándékos tűzokozásra utaló nyom, körülmény az eljárás során nem merült fel.
■ Az elektromos vetület
A munkavégzés elektromos berendezések, szerelvények felhasználásával történt. A kármentő (vasbeton védőmedence) lejárati lépcsőjén, amely 1-es zónába tartozik, az alábbi villamos berendezések kerültek feltárásra: elválasztó transzformátor, hosszabbító, gumiházas dugaszolóaljzat és dugaszoló villa. A bebúvó nyílás közelében 3x1,5 mm2-es keresztmetszetű kábel és összeégett maradványai, valamint normál dugaszolóaljzatok voltak. A tűzvizsgálattal párhuzamosan folyó rendőrségi eljárás során kirendelt, a villamosenergia-szolgáltatás, -felhasználás, -termelés, villamos gépek és készülékek, villamossági árszakértés és érintésvédelem szakterületeken bejegyzett igazságügyi műszaki szakértő (továbbiakban: műszaki szakértő) szakvéleményében megállapította, hogy ezek egyike sem felelt meg az 1-es zónába bevihető villamos berendezésekre előírt robbanásbiztonsági követelményeknek.
A tartály belsejében egy „EEX d IIB T3, ExII2G” adattábla szerinti robbanásbiztos védelmi mód jelölésű, 230 V-os, 1-fázisú búvárszivattyú és a hozzá tartozó hosszabbító került elő, amelyek az ott végzett munkáknak megfelelő védelmi szinttel rendelkeztek. A tartályban feltárt – szivattyúhoz tartozó – dugaszolóvilla és a mellé házilagosan „barkácsolt” kondenzátorok azonban a műszaki szakértői vélemény szerint sem robbanásbiztonsági, sem érintésvédelmi szempontból nem voltak megfelelők, sőt a funkciójukat sem lehetett értelmezni. A szakszerűtlen átalakítás következtében a szivattyú – gyártó által szavatolt – robbanásbiztonsága megszűnt. A tartály belsejében talált két háztartási hosszabbító ikerdugaszoló-aljzattal ellátott fémdobozra lett szerelve, amely így szintén nem volt robbanás biztos (továbbiakban: Rb). A tartályban feltárásra került egy 1000 watt villamos teljesítményű, ceruzahalogén izzóval szerelt fényvető, amely három lábon álló beltéri, normál világítási célokat szolgáló világítótest.
 |
A műszaki szakértő ezzel kapcsolatban megállapította, hogy a fényvetőben lévő fényforrás előtt – és annak környezetében – nem volt üveg vagy üvegmaradvány, illetőleg az üveget védő védőrács, így ez sem az Rb, sem az érintésvédelmi előírásoknak nem felelt meg. A műszaki szakértő szakvéleményében az alábbi következtetésre jutott: „A tüzet és a robbanást a fentebb ismertetett fényvető iniciálta. Az ebben lévő halogénizzó kvarcüveg felülete 600-800 0C is lehet, amely lényegesen meghaladja a tartályban lévő motorbenzin gyulladási hőmérsékletét, a 220-300 0C-ot. A hatósági helyszíni szemlék és tanúvallomások alapján megismert tényállás szerint a robbanást egy morajlás előzte meg. Ez alapján minden valószínűség szerint gyulladással indult a robbanás.”
■ Összefoglalás
A tűzvizsgálat során megállapítást nyert, hogy a tűz és a robbanás az 5 m3-es tartály belső terében jött létre. A tartálytisztítási folyamat során a tartályban maradt benzin gőze a levegővel keveredve éghető, robbanóképes elegyet képezett, ami a tisztításhoz használt, 1000 watt villamos teljesítményű fényvető hatására meggyulladt, felrobbant. A vizsgálat során azonban nem lehetett egyértelműen rekonstruálni a gyulladást és a robbanást megelőző pontos körülményeket. A gyulladást, majd az ezt követő robbanást kiválthatta a fényvető használata során keletkező hőenergia, vagy annak ismeretlen okból történő eldőlése is. A fényvetőn kívül viszont minden egyéb más gyújtóforrás kizárható volt.
A tűzvizsgálat eredménye alapján, a fentieken túl felmerült a foglalkozás körében elkövetett halált okozó gondatlan veszélyeztetés gyanúja. Az ezzel kapcsolatos személyi felelősségek tisztázása érdekében a tűzvizsgálati anyagot megküldtük az illetékes nyomozóhatósághoz.
 |
