A sorompókról napjainkban
2011/7-8. lapszám | netadmin | 4581 |
Figylem! Ez a cikk 13 éve frissült utoljára. A benne szereplő információk mára aktualitásukat veszíthették, valamint a tartalom helyenként hiányos lehet (képek, táblázatok stb.).
A technika fejlődése és a tömeges gépkocsi-gyártás elérte azt a szintet, hogy ma már szinte nem tudjuk hova tenni autóinkat. A gépjárművek elhelyezésére különös gondot kell fordítanunk, mert hozzánk képest nagyok, mozgásukhoz jelentős hely kell, és h...
A technika fejlődése és a tömeges gépkocsi-gyártás elérte azt a szintet, hogy ma már szinte nem tudjuk hova tenni autóinkat. A gépjárművek elhelyezésére különös gondot kell fordítanunk, mert hozzánk képest nagyok, mozgásukhoz jelentős hely kell, és ha ütközés történik közöttük, akkor javításuk drága pénzbe kerül – túl a bosszúságon.
Régóta léteznek már parkolóházak, fizető parkolók, amelyek bejáratát sorompókkal zárják el. Lényegében minden sorompó egy célt szolgál, történetesen azt, hogy a gépjármű áthaladását megakadályozza, ha az veszélyes útszakaszhoz ér, magánterületre hajt be vagy parkolni szeretne. A legtöbb sorompó egy házból és egy karból áll: a ház biztos talapzaton nyugszik, és a karját mozdítja fel, illetve le. Az egyszerűbb belvárosi sorompókat általában fizető parkolókban, magáncégek bejáratánál használják, üzemeltetésük olcsó, működésük megbízható.
De, hogy is működik ez a látszólag oly egyszerű berendezés? A sorompó házában található egy villanymotor, típustól függően 24 V egyenfeszültségű vagy 230 V váltakozó feszültségű motor. A motor tengelyén egy áttételmű van, mely a nyomatékát többszörösére fokozza, és a forgási sebességet lényegesen csökkenti.
Ez az áttételmű általában csigaáttételt és hozzá tartozó fogaskerekeket tartalmaz. A csigakerék önzáró típusú, tehát a sorompókart mozgatva nem lehet mozgásra bírni a rendszert. Az áttételmű kihajtása vastag, erős anyagból készül, erre csatlakozik a kar befogadó rendszere. A kart külön cserélni lehet, mert egy baleset során eltörhet, megsérülhet: ez esetben nem kell tehát kicserélni a komplett sorompót, melynek értéke többszöröse a karénak. A kar többféle hosszúságban kapható, általában 2,5; 4; 5; 6; 7 m hosszúságban.
Az átjárható szélesség lefedése érdekében a sorompókart meghosszabbítani nem szabad, telepítés esetén inkább válaszszunk egy hosszabb karra vonatkozó házat, és az ahhoz tartozó kart vágjuk méretre. Alacsony bejáratú alagsori parkolók esetén is van mód sorompó telepítésére: ha a kis belmagasság miatt nem lehet egyben felnyitni a kart, akkor rendelkezésre áll olyan mechanika, amely a karban helyezkedik el, és az emeléskor félbehajtja azt, tehát a kar megtörik, és elfér a plafon alatt.
A sorompók karját 5 m felett meg kell támasztani: ehhez egy villás támasztékot kell a másik oldalra tenni, nyugalmi helyzetben a kar vége erre támaszkodik, a fogaskerekek nem feszülnek feleslegesen a mechanikában. Ha nem lehet megoldani a támaszt – például két, egymással szemben elhelyezett sorompó esetén –, akkor a kar végére is kerülhet egy csuklóval rendelkező támaszték, amelyet emeléskor a kar visz magával, ezáltal az úttest szabadon marad. Mivel a kar nincs kiegyensúlyozva, ennek megoldására is figyelmet kell fordítani. Ennek a problémának a megoldására a házban rugókat alkalmaznak: a rugó felhúzódik, amikor a kar leereszkedik, és összehúzódik, amikor a kar felemelkedik. A rugót a ház elrejti, nem látszik kívülről semmi.
A sorompót esztétikailag szebbé teszi a karon elhelyezkedő gumiszegély, mely még védelmet is nyújt, ha elakad a kar egy alatta maradt autóban. A karra lámpa is tehető, általában modern LED-es villogó, és fényvisszaverő matricával is felszerelhetik, ezáltal észlelhetősége jelentősen emelkedik az autósok számára. Ha további védelmet szeretnénk, akkor a karra ún. szakáll is tehető: ez a kar alatt belóg az üres térbe, és megakadályozza a sorompó kar alatti átbújást. Felnyitáskor a szakáll lemezei összecsukódnak és egymás mellé rendeződnek, megkönnyítve az áthaladást.
A motort azonban vezérelni kell. Általában a sorompó házában helyezkedik el a motor vezérlő elektronikája is. Az elektronika több részből vagy modulból is állhat, a legfontosabb része a tápegység. A tápegység felel a motor teljesítményének leadásáért, az elektronika táplálásáért, és a kiegészítő biztonsági elemek tápellátásáért. A vezérlőelektronika egy processzort tartalmaz, mely a külső parancsoknak tesz eleget. A rendszert nyitás- és záráskontaktusokkal lehet vezérelni, a parancsokat felülbírálja a biztonsági bemenetek állapota. A biztonsági bemenetekre általában a sorompó vonalában elhelyezett fotocella kimenete csatlakozik, melynek egyszerű elve az, hogy ha annak vonalában valamilyen tárgy van, akkor addig a sorompó nem csukhat le. A fotocella helyett alkalmazható induktív hurok is, mely egy kis elektronikából és egy úttestbe ágyazott, néhány menetes tekercsből áll: a felé érkező gépjármű megváltoztatja a tekercs mágneses tulajdonságait, és a vezérlő elektronika ezt érzékelve kiadja a parancsot. Hátránya, hogy csak gépjárművek áthaladását érzékeli. Ezek a biztonsági eszközök akár fordítva is működhetnek, indíthatják a sorompót, például egy zsákgarázs kijáratánál.
Ha az úttest egyirányú, akkor forgalomirányító jelzőlámpa is felszerelhető az átjáróhoz. A lámpát a sorompó is vezérelheti, a zöld jelzés akkor világít, ha abban az irányban szabad az úttest. Erre szintén használható az induktív hurok vagy a fotocella, mint jeladó. Mint már említettem, a sorompók bemenetei kontaktusok, tehát bármilyen kapcsolóról, rádióvevőről és egyéb, pl. proxykártyás olvasóról vagy kaputelefonról is vezérelhetők. Nem szükséges bonyolult illesztő áramkör, mely soros kommunikációról vagy USB-portról vezérelné a sorompót. Néhány bemenet, típustól függően néhány lámpavezérlő kimenet, és a vezérlés működésre kész. A sorompó tápfeszültség-kimaradás esetén kikuplungolható, és a kar szabadon mozgatható: vannak típusok, melyek a beépített akkumulátorokkal áramszünet esetén is üzembiztosak maradnak.
Mit tegyünk akkor, ha elromlik a berendezés, és szervizelni szükséges, vagy újat kell telepíteni? A sorompónak biztos talapzaton kell állnia, általában egy vasbeton kockát kell létrehozni a talajba ágyazva. Meg kell határozni annak méretét, ez akár fél köbméter betont is jelenthet. A kar helyzetét általában mikrokapcsolók biztosítják, a kihajtási tengely végén több bütykös tárcsa is található, melyek egy-egy mikrokapcsolót billentenek át, ezzel a vezérlés mindig be tudja azonosítani a sorompókar helyzetét. A kiegyensúlyozást a rugók megfelelő feszítésével érjük el, általában addig kell húzni azokat, amíg a kar magától a talajhoz képest 45 fokos szöget be nem zár.
A sorompókar lágy mozgatása fontos dolog. A sorompókar hosszú és vékony, könnyen beleng, és rezonanciába is kerülhet. Rossz beállítás esetén feltépheti a házat a talajról, és könnyen balesetet okozhat. A lengést a minimálisra kell csökkenteni, ezt a beépített elektronika-motorsebesség, továbbá a gyorsulás paramétereinek vagy potenciométereinek beállításával – többszöri próbálkozás után – tudjuk elérni. Számos funkció elérhető, például az automatikus visszazárás, áthaladás-érzékelés utáni visszazárás stb.: ezt a megrendelővel előzetesen kell egyeztetnünk.
Ha egy baleset során letörik a sorompó karja, csakis felnyitott helyzetben próbáljuk meg szabadon futóvá tenni, ugyanis a felhúzott rugó összehúzódáskor komoly sérüléseket, balesetet tud okozni, akár szét is robbanhat a gyors helyzetváltozáskor. Sajnos a felhúzott rugó erősen feszíti a mechanika fogaskerekeit. A szabadon futáshoz ki kell kötni a vezérlőből a motort, és azt külső tápforrásról kell elindítani; ez sajnos nem egyszerű feladat, mert a beragadt rendszert nem biztos, hogy a motor meg tudja mozdítani. Próbálkozhatunk még azzal, hogy a rugót fellazítjuk, ügyeljünk arra, hogy a menetes felhúzó szár csavaranyája ne fusson le a menetről.
Ha az áttételmű hibásodik meg, akkor a helyszínen ne álljunk neki a szerelésnek, forduljunk inkább a szakszervizhez. A sorompók egyszerű felépítésük és üzemeltetésük miatt nagyon népszerűek. Olcsó és gazdaságos az üzemeltetésük, teljes mértékben gondozásmentesek, egyszerűen oldják meg az autók forgalomirányítását, és baleset esetén sem okoznak nagy kárt.
