Villanyszerelők Lapja

Európából jöttem

Svájc

2008. október 27. | netadmin |  5488 | |

Az alábbi tartalom archív, 12 éve frissült utoljára. A cikkben szereplő információk mára aktualitásukat veszíthették, valamint a tartalom helyenként hiányos lehet (képek, táblázatok stb.).

Befektetési feltételekA vállalatalapítás szabályai Svájcban a német társasági jogon alapulnak, így hasonlatosak a magyar kötelmi jog előírásaihoz. 2008. január elsejétől több könnyítés és az unióshoz hasonló szabályok bevezetésére került sor a vállal...

Befektetési feltételek
A vállalatalapítás szabályai Svájcban a német társasági jogon alapulnak, így hasonlatosak a magyar kötelmi jog előírásaihoz. 2008. január elsejétől több könnyítés és az unióshoz hasonló szabályok bevezetésére került sor a vállalatalapítások témájában, különös tekintettel a külföldiek befektetéseit megkönnyítendő. Így például 2008. január elsejétől Svájcban is lehet egyszemélyes Kft.-t, illetve egyszemélyes Rt.-t alapítani. Az Rt.-k (AG) esetében eddig érvényes állampolgársági elvet, amely svájci többséget írt elő a részvénytársaság igazgatótanácsában, január elsejétől szintén eltörölték. Ennek megfelelően részvénytársaság is alapítható úgy, hogy csupán egyetlen svájci lakhatóságú (tehát nem szükséges az állampolgárság!) képviselője van, és az igazgatótanácsban az összes többi tag lehet külföldi állampolgár. A Kft. (GmbH) esetében is elégséges egyetlen svájci lakhatóságú ügyvezető vagy igazgató kinevezése, vagyis most már külföldi lakhatóságú ügyvezető is bejegyezhető a cégbíróságon.

Egyes különleges esetektől eltekintve a svájci vállalatalapítás mérvadó irányelve – melyet az alkotmány rögzít – a kereskedelem és az iparűzés szabadsága. Így mindenkinek, egy külföldi állampolgárnak is joga van gazdasági tevékenység folytatására, s e célból vállalatalapításra, amennyiben érvényes tartózkodási és (ugyan nem minden esetben) munkavállalási engedéllyel rendelkezik. Ha nem rendelkeznek ezen utóbbi engedélyekkel, akkor megbízhatnak svájci állampolgárokat a cégvezetéssel. Csupán néhány olyan, többnyire állami monopol terület van, ahol a vállalatalapítás előzetes állami jóváhagyást igényel.

Vállalatalapítási feltételek
A svájci vállalatalapítás egyik legfontosabb pontja a tartózkodási engedélyek beszerzése, hiszen az a külföldi állampolgár, aki Svájcot lakóhelyéül választja, köteles tartózkodási engedélyt kérni. S minthogy feltételezhetően vállalatánál maga is tevékenységet kíván folytatni, munkavállalói engedélyt is köteles beszerezni. Az EU-15 állampolgárainak 2004. június 1. óta nem szükséges munkavállalási engedélyt beszerezniük, esetükben elégséges a tartózkodási engedély (mely lehet ún. B- vagy L-engedély, cégalapításhoz a B-engedély szükséges). Az újonnan csatlakozó EU-országok állampolgárainak esetében – kivéve Romániát és Bulgáriát – törvény biztosítja, hogy szabadon élhetnek és dolgozhatnak Svájcban, azaz önálló vállalkozást is felépíthetnek. Ehhez elegendő az 5 évre szóló B-tartózkodási engedély, már nem szükséges hozzá a korábbi C-engedély. A cégalapításhoz, akár Kft.-ről akár Rt.-ről van szó, szükséges egy svájci lakhatósággal rendelkező állampolgár partnersége. Ez a szabály teljesíthető olyan módon is, ha valaki egy svájci ügyvédet vagy vagyonügynökséget (Treuhändler) bíz meg Kft. esetében az ügyvezetéssel, vagy Rt. esetében az igazgatótanács feladatának ellátásával.

Cégbejegyzés

Svájcban a cégbírósági bejegyzés szabályozása nem kényszerítő jellegű minden társasági forma esetében. Viszont azokban az esetekben, ahol kötelező a cégregiszterbe történő bejegyzés, ott könyvvezetési kötelezettség is rögtön fellép. Ha valaki annak ellenére bejegyezteti vállalkozását, hogy az számára nem kötelező (pl. egyéni vállalkozás (Einzelfirma), nem kerül automatikusan könyvvezetési kötelezettségbe, ellenben ez jogi védelmet jelent cége számára.

A cégbejegyzést egyéni vállalkozás és személyegyesítő társaságok esetében a kantonális, illetve regionális cégbíróságokon célszerű kezdeményezni. Rt. és Kft. esetében az alapítási szándékot közokiratban kell bejelenteni a cégbíróság felé, amelyhez jegyzői hitelesítés szükséges.

A cégbejegyzés időtartama Svájcban is nagy szórást mutat az ügylet komplexitásától és az adott cégbíróság leterheltségétől függően 5 és 60 nap között. Természetesen lehetőség van ún. expresszbejegyzés végrehajtására is – megfelelő többletköltség fejében. Interneten cégbejegyzés kérhető a www.netnotar.ch portálon.
A cégbejegyzési költségek különbözőségének oka a bejegyzési eljárás bonyolultsági foka.

•    Kft.
Törzstőke: 20 000 CHF (max. 2 000 000 CHF), jegyzői illeték: 700 CHF, cégbírósági illetékek: 800 CHF, a dokumentumok elővizsgálata: 200 CHF, könyvelői, illetve ügyvédi költség: 1 800 CHF. Összes alapítási költség a törzstőke nélkül: 3 500 CHF.

•    Rt.
Törzstőke 100 000 CHF, kibocsátási illeték (vagy ún. szövetségi pecsétadó) csak ott van, ahol a törzstőke meghaladja a 250 000 CHF értéket. Ebben az esetben a törzstőke 1%-át kell befizetni. Cégbírósági illetékek (regisztráció, hitelesítés stb.): kb. 2 000 CHF (cégbejegyzési alapdíj 600 CHF, aláírási jogosultság bejegyzése 30 CHF, egyéb funkciók bejegyzése 20 CHF). Tanácsadás-ügyvédi költségek: kb. 2000-5000 CHF között alakulnak. Jegyzői hitelesítés kb. 500-2500 CHF között mozog kantonoktól, illetve tanácsadási időtől függően. Kibocsátási illeték 1%, ha a törzstőke meghaladja a 250 000 CHF-t. A fix alapítási költségek a kibocsátási illeték nélkül kb. 7000 CHF. A cégbejegyzés konstitutív, azaz a társaság csak a cégjegyzékbe történő bejegyzéssel jön létre.

•    Egyéni vállalkozás (Einzelfirma) esetében 120 CHF a bejegyzési alapdíj.
A legelterjedtebb vállalati forma Svájcban a részvénytársaság (Aktiengesellschaft, AG): számuk meghaladja a 150 000-et. Az alapító tőke legalább 100 000 CHF kell, hogy legyen; ebből minimum 50 000 CHF készpénzben fizetendő be. A vállalat alapításához legalább három részvényes kell. Az alapításhoz szükséges dokumentumok a következők. Alapítói okirat (melyet jegyző hitelesít), Alapszabály (Statut), ún. Elfogadó nyilatkozat a könyvvizsgálótól, Befizetési igazolás meglévő tőkeszámláról az illetékes pénzintézettől. Az alapító oklevélnek tartalmaznia kell a vállalat nevét, helyét, célját, a tőkerészvények nagyságát, a részvényesek közgyűlését, az igazgatótanácsot, a könyvvizsgálókat, valamint a közgyűlés összehívásának formáját. Egy átlagos cég bejegyzése kb. 3-4 hetet vesz igénybe. A Kft. esetében a törzstőke minimum 20 000 CHF, ebből 10 000 CHF-et kell befizetni készpénzben. A törzstőke a 2 000 000 CHF-et nem érheti el.

A vállalatalapításhoz mindenképpen ajánlható a svájci szabályozást jól ismerő tanácsadó, illetve ügyvéd bevonása. Svájcban a cégnyilvántartást a kantonális szinten működő cégnyilvántartók (Handelsregister) végzik. A kantonális cégnyilvántartó kérésre hitelesített cégkivonatot állít ki, melynek kiállítási díja kantononként változó, átlagos mértéke kb. 50 CHF.

Adórendszer
A svájci vállalati és személyi adókulcsok európai viszonylatban is a legalacsonyabbak közé tartoznak (az adóteher átlagosan 25%), hiszen a vállalati adókulcsok 8-31%, a személyek adókulcsai pedig 7-23% között mozognak.

A svájci adórendszer egyediségét többek között az adja, hogy a szövetségi adók (állami adók) csupán 8,5%-ot képviselnek a teljes adóteherből (az USA-ban és Németországban az állami adóterhek képviselnek nagyobb súlyt). Az adók döntő részét a kantonok és a települések vetik ki, amely erős adóversenyt eredményez. A vállalkozások és magánszemélyek egyaránt három szinten adóznak Svájcban: állami, kantonális, önkormányzati szinten (kivéve a holdingtársaságokat, amelyek nyereség- és tőkeadót csak szövetségi szinten fizetnek). Minden adó, amelyet a kantonok és az önkormányzatok vetnek ki, közvetlen. Közvetett adó a többletérték vagy a forgalmi adó, amelyet a Szövetségi Adóhatóság (Eidgenössische Steuerverwaltung) vet ki. A 7,6%-os általános ÁFA-kulcs messze az egyik legalacsonyabb Európában.

A természetes személyek tőkenyereségét nem adóztatják meg, kivéve ha azzal professzionálisan kereskednek. A vagyonadó 1% alatt marad és az örökösödési adót több kantonban már el is törölték.
Fentiek alapján elmondható, hogy Svájc nem nevezhető adóparadicsomnak, mégis egy kellemes adózási környezetet biztosít. Az adórendszer egyedisége és a nagymértékű adóverseny következtében az adóhatóság abszolút partnerként kezeli az adózókat. Ennek megfelelően még arra is lehetőség van, hogy az adóalany a hatósággal külön adózási szerződést kössön, amelyben megállapodnak, hogy mely munkabér és értékcsökkenési leírás fogadható el levonható költségként. A vállalati adó mértéke általában az adózás előtti tiszta nyereség 20-25%-a, amely azonban bizonyos esetekben 8%-ig csökkenthetők. Adókedvezményeket a kantonok biztosíthatnak, illetve szövetségi szinten kizárólag a gazdaságilag kevésbé fejlett területeken adható.

A természetes személyek a lakhelyük szerint adóznak még akkor is, ha más településen dolgoznak. A vállalkozások az értékképzés helyszínén, vagyis a cég telephelye szerint vagy a konkrét termelés színhelyén adózhatnak. Ezért gyakori Svájcban, hogy holdingok esetében a központ olyan kantonban van, ahol a bérköltségek magasak, de alacsonyak az adókulcsok, a termelést viszont olyan kantonban folytatják, ahol esetleg az adóterhek magasabbak, de a bérköltségek alacsonyabbak.

Az egyes adófajták és kulcsok
Szövetségi szint: közvetett és közvetlen adók

- A vállalati nyereség-adókulcs (Gewinnsteuer) mértéke szövetségi szinten egységesen 8,5% az 1998. évi adóreform óta (előtte progresszív módon szabályozták). Vetítési alap az adózás utáni tiszta profit. Kantonális szinten ezt a proporcionális adót már progresszíven vetik ki.

- Tőkeadót (Kapitalsteuer) a jogi személyiséggel rendelkező vállalkozóknak szövetségi szinten nem kell fizetniük.

- Elszámolási adó (Verrechnungssteuer): minden osztalék, illetve minden egyéb, a részvényeseknek nyújtott pénzértékű juttatás után 35%-os adókulccsal terhelik a jövedelmet. Svájci illetőségű részvényesek ezt az összeget éves adóbevallásukkor visszaigényelhetik. Nem svájci illetőségű részvényesek ezt nem tehetik meg, de amennyiben Svájc államukkal szerződést kötött a kettős adózás elkerüléséről szóló egyezmény alapján (Magyarország esetében is fennáll), úgy felmentés igényelhető. Ennek mértéke általában 2-30% között mozog.

- Katonasági pótlék (Wehrpflichtersatz), amely csak svájci állampolgár kötelezettsége.

- Többletértékadó (Mehrwertsteuer, MwSt): azok az adóalanyok, akiknek éves árbevételük meghaladja a 75 000 CHF-t, illetve külföldről származó szolgáltatásai a 10 000 CHF-t, továbbá a vámfizetésre kötelezettek. Svájc rendelkezik a legalacsonyabb ÁFA-kulccsal Európában: a normálkulcs értéke 7,6%, a csökkentett adókulcs 2,4%.
Azon kisvállalkozások, amelyek éves forgalma legfeljebb 250 000 CHF és adójuk max. 4000 CHF, felmentést élveznek az adófizetési kötelezettség alól. Az adminisztratív terhek csökkentése érdekében azon adózásra kötelezett vállalkozások, melyek éves forgalma max. 3 000 000 CHF és éves adója max. 60 000 CHF, egyszerűsített adóelszámolást valósíthat meg ún. átalányadózás formájában.

- Ún. bélyegadó (Stempelsteuer): pénzpiaci papírok forgalma (svájci lakos esetén 0,15%, külföldi cég rezidense esetén 0,3%), biztosítási prémiumok kifizetése (2,5-5%) után. Cégalapításnál is kell Stempelsteuert fizetni abban az esetben, ha részvénytársaságot (AG) alapítanak és a törzstőke értéke meghaladja a 250 000 CHF-t. Ebben az esetben a pecsétadó értéke 1%.

Kantonális, illetve megyei szint: csak közvetlen adókat vet ki

- Jövedelemadó és kiegészítő vagyonadó (Einkommensteuer mit ergänzender Vermögensteuer): adóalanyok a természetes személyek bruttó jövedelmeik után. Különbséget tesz a családi állapot alapján a tarifákban. A családosok, illetve házasok alacsonyabb kulccsal adóznak. Progresszív adófajta, amelynek értéke a kantontól és a jövedelem mértékétől függően változik.
A szövetségi átlagot 2006-ban a következő értékek jelzik, megjegyezve, hogy pl. Zürich kantonban kedvezőbbek az adókulcsok.
CHF 50 000 jövedelem esetén: 5,23% (kantonálisan 2,37-7,15%).
CHF 100 000 jövedelem esetén: 12% (kantonálisan 6,4-15,15).
CHF 200 000 jövedelem esetén: 20,71% (kantonálisan 13,13-24,52%).

300 000 CHF felett egységes maximális adókulcs létezik kantontól függően: Zürichben 13%, Basel-Stadt 26%, Bern 6,50%, Genf 19% stb.
Ezen adókulcsok alapján meghatározzák az ún. egyszerű adót, amelyből további adólábak segítségével határozzák meg a kantonális, majd az önkormányzati szinten fizetendő adót s végül az egyházadót (11%), amelynek együttese adja a teljes jövedelemadót.

- Vagyonadó (Vermögensteuer): az adó vetítési alapja a nettóvagyon, ezért általában vagyontárgyaikon terhelést hagynak gyakran a svájciak, pl. jelzálog. Csak kantonális szinten fizetik. Adómentes a vagyon kantontól függően 50 000 és 100 000 CHF között. Az adó mértéke mindenképpen 1% alatt van, pl. 1 000 000 CHF nettó vagyon esetén 0,2-0,7% között mozog. Kisebb vagyon esetében minden kanton lehetővé teszi az adómentességet.

Az örökösödési adót szövetségi szinten is és néhány kantonban is eltörölték. Azok a kantonok, amelyek elismerik az örökösödési adót, döntő többségében felszabadítják az adó megfizetése alól a házastársakat és az egyenesági leszármazottakat.
Mindezeken felül a svájci adójog kantonális szinten elismeri az ingatlan utáni nyereségadót, az ingatlan eladási adót és egyéb, a tulajdonviszonnyal összefüggő adófajtákat (motorkerékpár-adó, autóadó, ebadó stb.). Az autókra a gépjárműadót a teljesítmény és a súly függvényében vetik ki a kantonok. Ingatlanok eladása esetén kivetik a kantonok az átruházási illetéket, mely 1 és 3% között mozog és alapja az eladási ár. 6 kanton – köztük Zürich – egyáltalán nem veti ki ezt az adófajtát, de egyéb kantonokban mind a természetes, mind pedig a jogi személyek ingatlanjaira kivetik. A svájci lakosság 60%-a azonban bérleményekben él.

Bankrendszer

A svájci tőke- és pénzpiac az egész világon jól ismert fogalom. A két nagybank, az UBS és Credit Suisse (CS) világviszonylatban is a vezető pénzintézetekhez tartozik. Különösen kiemelkedő funkciója a svájci bankoknak a „private banking”, azaz a magánszemélyek vagyonának kezelése. Az UBS és a CS nyereségének több mint egyharmadát ebben a szektorban termeli ki. Svájc tehát a private banking központja, mely több külföldi bankot is Svájcba csalogat. Így Genfbe telepítette private banking központját a Deutsche Bank és a Barclays is. Svájcban jelenleg 14 magánbank működik, mely a világon összesen 5000 alkalmazottat foglalkoztat. A kantonálbankok 24 önálló intézményt tömörítenek magukba, hálózatuk az ország egész területét lefedi és minőségi munkahelyet teremt a pénzügyi központokon kívül dolgozóknak is.

Magyarok munkavállalási lehetőségei
Külföldiek tartózkodási és letelepedési engedélyrendszerét szövetségi törvény szabályozza, a legtöbb esetben azonban a kibocsátó hatóság kantonális. A kantonok listát adnak ki azon tevéknységekről/szakmákról, amelyeket külön szabályoznak és négy csoportba oszthatók: egészségügy, kereskedelem és ipar, szolgáltatások, jogi funkciók. Körülbelül 200 ilyen szakma létezik, amelyek letölthetők a http://bewilligungen.kmuinfo.ch oldalról. A tartózkodási engedélyek határidőre szólnak. Határidejük a legtöbb esetben 1 év, de meghosszabbíthatók. Letelepedési engedélyt általában 5 évi megszakítatlan tartózkodás után adnak. Az EU-8 állampolgárokra vonatkozó tartózkodási engedélyek (TE) fajtái a következők.

Rövid időre szóló tartozkodási engedély – Ausweis L EF/EFTA
1 évet meg nem haladó munkavégzés esetén a munkaszerződés szerinti időszakra állítják ki. 18-30 év közötti fiatalok esetén a képzés lezárásaként gyakornoki időre, max. 18 hónapra adják ki. Egy év után a kontingensek szerint meghosszabbítható. Ez évente emelkedő kontingens: 15 800 (2007), 29 000 (2010). Általában egy kantonra állítják ki a munkavégzés helye szerint.
Kishatárátlépőengedély – Ausweis G-EG/EFTA

Már csak hetente történő hazatérési kötelezettség esetén adják meg, önálló vállalkozói tevékenységre jogosít max. 5 évig, de utána hosszabbítható. Bér- és munkafeltételek hatósági ellenőrzésére kerül sor.
Tartós tartózkodási engedély – Ausweis B – EG/EFTA

5 évre adható, családdal együtt igényelhető, meghosszabbítható állandó foglalkoztatás esetén, önálló tevékenység folytatható birtokában. Bér- és munkafeltételek hatósági ellenőrzésére kerül sor. Évente emelkedő kontingens: 1700 (2007), 3000 (2010).
Letelepedési engedély – Ausweis C- EG/EFTA

5 éves megszakítatlan svájci tartózkodás után igényelhető. Tulajdonosára nem vonatkoznak a munkaerőpiaci megszorítások, a választó- és szavazati jog, valamint a hadkötelezettség kivételével azonos a jogállása a svájci állampolgárokkal.

Az EU-15/EFTA térségségen kívülről származó munkavállalók, így a magyarok esetében is, továbbra is szükséges a tartózkodási és munkaválallási engedély beszerzése. A munkavállalókra így továbbra is vonatkoznak a korábbi engedélyezési feltételek (pl. svájci állampolgárok előnye, bérek ellenőrzése, kontingensek), de mobilitásuk a munkaerőpiac flexibilitása miatt jelentősen javult. Így tartós munkavállalási engedéllyel rendelkező külföldi állampolgár változtathat munkahelyet, szakmát és kifejthet önálló tevékenységet az egész ország területén külön engedély nélkül. Az ilyen B-típusú engedélyek tehát már ország egész területére vonatkoznak.
Nem önálló tevékenységet folytató munkavállaló esetén a svájci munkaadó kötelezettsége a munkavállalási és a tartózkodási engedély igénylése.

2004. október 29-én írta alá Svájc az EU-val azt a kiegészítő megállapodást, amely a személyek szabad áramlásának az új EU-tagállamok esetében történő alkalmazását hivatott szabályozni. (A megállapodás 2006. április 1-jén lépett életbe.) Ennek értelmében Svájc 2011. április 30-ig az új tagországokból érkező munkaerőt kontingensekkel és egyéb kísérő intézkedésekkel korlátozhatja (előírja például a hazai munkaerő előnybe részesítését az adott munkakörben).
Az ügyintézés minden esetben a Kantonális Idegenrendészeten (Kantonale Fremdenpolizei) folyik. A munkavállalási engedélyek költsége 100 CHF/fő. Az ún. „segédmunkás“ kategóriában a hatóságok különösen szigorúan vizsgálják a hazai állampolgárok alkalmazásának lehetőségét.

A régi EU-tagállamok állampolgárai körében alkalmazott ún. bejelentési eljárás az új EU tagállamok állampolgárai körében csak korlátozottan működik. Csak azon kiküldetésben lévő állampolgárokra, illetve önálló szolgáltató vállalkozókra vonatkozik, amelyek maximum 90 napot tartózkodnak Svájcban. A bejelentési űrlap a ww.bfm.admin.ch portálról tölthető le és elektronikusan is benyújható.

Az utóbbi években Magyarországról a szolgáltatási szektorból – elsősorban építés, szerelés, üzembe helyezés területéről – kaptak munkavállalási engedélyt magyar munkavállalók. Az engedély megadásának feltétele az volt, hogy a szolgáltatás áruszállításhoz kapcsolódjon. (Például készház összeszerelése vagy igényes, komoly műszaki szintet képviselő és speciális szaktudást igénylő szerelés.) A mezőgazdasági munkára létrehozott kontingens általában hamar kimerül, elsősorban a lengyel szezonmunkások miatt. A szolgáltatás területén dolgozó magyarok szinte kivétel nélkül rövid időtartamra kerültek alkalmazásra (max. 3 hónap).

Bérek és a rárakodó költségek
Svájcban a kötelmi jog (OR- Obligationsrecht) nem rendelkezik a minimálbér témájában, viszont a svájci Szövetségi Közalkalmazotti Törvény (BPG- Bundes Personalgesetz) megállapít ilyen összeget, nevezetesen 3000 CHF nettó bért/hónap. Ezt tehát az alkalmazott keresetek mindenhol meghaladják. Jelenleg a szakszervezetek a 3500 CHF-os havi minimálbérért küzdenek, amelyet szakképesítéssel rendelkező dolgozók esetében 4500 CHF-ra szeretnének felemelni. A svájci „kollektív szerződések” (Gesamtarbeitsverträge, GAV), melyek rendszerint egy-egy munkaadó vagy munkáltatói szövetség és egy szakszervezet között jönnek létre, szinte ágazatonként határozzák meg a minimálbéreket.

A GAV által érintett munkavállalók aránya 2005. májusában 39,5% volt és kb. 30 ilyen szerződés volt általános érvényű. A 2006-os adatok alapján a svájci átlag bruttóbér 5674 CHF/hó, a nők 4926 CHF-t, a férfiak 6.076 CHF-t kerestek átlagban. Erős szórás mutatkozik a kantonok és a nagyrégiók között, így Zürichben az átlag 6134 CHF, míg Tessinben 4824 CHF, tehát több mint 1000 CHF-s különbség kifejezetten területi szinten is elképzelhető. A városi és vidéki régiók kereseti viszonyai között kb. 15%-os különbség mutatkozik. 2007-ban a bérek nominálisan 1,6%-kal emelkedtek, amely a legnagyobb növekedés az elmúlt 5 év viszonyában.

A bruttó bér mellett, mely 27% szociális költséget is tartalmaz a betegszabadságok, ünnepnapok és szabadságolások miatt, a munkáltató Svájcban kb. 19,7% kiegészítő szociális bérteherrel kalkulálhat. A teljes szociális teher a munkáltató vonatkozásában 46,7%. A nyugdíj korhatár Svájcban 65 év a férfiak és 64 év a nők esetében 2005. január 1. óta. Az egészségbiztosítás teljes összegét (alapbiztosítás és kiegészítő-biztosítások) az alkalmazott fizeti, összege alapvetően a szolgáltatások körének függvénye, átlagban havi 150-200 CHF összeggel lehet kalkulálni. (A kötelező svájci egészségbiztosítási rendszer alkalmazása alól külföldi állampolgárok esetében meghatározott feltételek teljesülése esetén felmentés nyerhető, pl. kiküldetés).

Forrás: www.itd.hu


Kérjük, szánjon pár pillanatot a cikk értékelésére. Visszajelzése segít a lap és a honlap javításában.

Hasznos volt az ön számára a cikk?

 Igen

 Nem