Barion Pixel

Villanyszerelők Lapja

Jogi esetek

EU-s áfaváltozások

Európai Unióhoz való csatlakozásunk miatt megváltozott szabályok az áfa-törvényben

2004/6. lapszám | Tomcsányi Erzsébet |  3536 |

Figylem! Ez a cikk 18 éve frissült utoljára. A benne szereplő információk mára aktualitásukat veszíthették, valamint a tartalom helyenként hiányos lehet (képek, táblázatok stb.).

2004. május 1-jétől hatályba léptek az Európai Unió belpiaci szabályai az áfa-törvényben. Megszűntek a tagállamok közötti vámhatárok, megszűntek a vámhatósági ellenőrzések. Az export, illetve az import szabályai csak harmadik országba, az Európai Unió területén kívülre értékesített, vagy onnan érkező termékekre vonatkozik. A tagállamok közötti kereskedelemre ezután az Európai Unión belüli beszerzés, illetve az Európai Unió másik tagállamába történő értékesítés szabályait kell alkalmazni.

Közösségi adószám

A Közösségi adószám igénylése nem az adóalany választásától függ. Amennyiben az adóalany Közösségen belülre más tagállamban közösségi adószámmal rendelkező felé termékértékesítést teljesít, illetve onnan közösségi adószámmal rendelkezőtől termékbeszerzést hajt végre, kötelező közösségi adószámot kérnie. Közösségen belüli szolgáltatásnyújtás, illetve igénybevétel esetén csak bizonyos fajta (az áfa törvény 15. § (5) bekezdésében, valamint a 15/A. §-ában meghatározott) szolgáltatásoknál kell közösségi adószámot kérni .

A már működő, de közösségi adószámmal nem rendelkező áfa alanynak is előzetesen be kell jelentenie, ha az Európai Közösség más tagállamában illetőséggel bíró adóalannyal az előzőekben közöltek szerinti közösségi adószám köteles kereskedelmi kapcsolatot kíván létesíteni. Az adóhatóság a bejelentés alapján közösségi adószámot állapít meg az adóalanynak. Az adózónak a közösségi adószámot a közösségi kereskedelemmel összefüggő minden iratán fel kell tüntetnie.

Az adóhatóság az adózó kérelmére a bejelentés napjával adóév közben is törli az adózó közösségi adószámát, ha bejelenti, hogy az Európai Közösség tagállamában illetőséggel bíró adóalannyal kereskedelmi kapcsolatát megszüntette.

APEH információs szám, amelyen kizárólag a 2004 május 1-je utáni uniós csatlakozás miatti kérdésekre válaszolnak: 06-40-630-073

A jelenlegi 25 tagállam közösségi adószámait a VIES adatbázison (VAT Information Exchange System) lehet ellenőrizni, a következő Internet címen: http://www.europa.eu.int/comm/taxation_customs/vies/en/vieshome.htm

Az APEH Központi Kapcsolattartó Irodája (KKI) elérhetőségei a következők:

1043 Budapest, Temesvári u. 7-9.,
Telefon: 399-60-33,
Telefax: 399-6041, 399-6042,
e-mail: clo@apeh.hu

Adóalanyok közötti ügyletek

Az Európai Unión belüli értékesítés alapügylete, ha adóalany értékesít adóalanynak, és mindkét adóalany rendelkezik közösségi adószámmal. Ilyenkor az értékesítés áfa-mentes, mert a célország szerinti adózás elvét követve a beszerző fog a saját államában az ügylet után adózni. Az áfa-mentesség levonási joggal párosul, vagyis az áfa-mentesen értékesítő adóalany ezen értékesítésével összefüggő előzetesen felszámított áfa-ját levonásba helyezheti. A beszerző adóalany önadózás keretében, a saját államának áfa adókulcsa szerint vallja be adófizetési kötelezettségét. Ugyanabban az áfa bevallásban beállítja az áfát levonhatóként is. Ez Magyarországon javítja a vállalkozások pénzügyi helyzetét és egyben a költségvetésnek kiesést jelent.

Példa: Egy magyar kft. értékesít osztrák cégnek egy gépet, ekkor a magyar kft. ezt áfa-mentesen számlázza. Az értékesítés után a beszerző Ausztriában fogja megfizetni az általános forgalmi adót az ott érvényes áfa kulcs alapján. A gép beszerzéséhez, előállításához kapcsolódó előzetesen felszámított áfa-t a magyar adóalany levonhatja.
Ha a magyar kft. szerez be Ausztriából gépet, úgy az osztrák cég ezt áfa-mentesen számlázza. A magyar kft. Magyarországon önbevallással beállítja a 25%-os fizetendő áfa-t, amelyet ugyanabban a bevallásában levonható adóként is szerepeltet. Feltételezve, hogy a magyar kft. áfa levonási joga az általános szabályok szerint fennáll.

Adóalany értékesítése nem adóalany, vagy különleges jogállású beszerző felé

Különleges jogállású beszerzőknek minősülnek az adólevonásra nem jogosító tevékenységet végző adóalanyok, vagyis tárgyi adómentes tevékenységet végzők, az alanyi adómentességet választó adóalanyok, a mezőgazdasági különleges jogállás alá tartozók, és az eva-alanyok is. Nem adóalanyok Magyarországon pl. a közhatalmi tevékenységet végző személyek, szervezetek (minisztériumok, önkormányzatok). Ha egy adott tagállambeli adóalany értékesít más tagállambeli nem adóalanynak, úgy az adózás módja attól függ, hogy a beszerző az Európai Uniós tagállamokból történő összesített beszerzései tekintetében a tárgyévben nem érte el a 10 000 eurót, vagy azt meghaladja, és az értékhatártól függetlenül nem választotta-e a saját tagállamában történő adózást. Amennyiben különleges jogállású beszerző az említett összeghatár alatt van (és nem választotta a saját tagállamában történő adózást sem), úgy beszerzése nem minősül Közösségen belül történő beszerzésnek, vagyis saját tagállamában nem adózik ezen beszerzése után. Viseli viszont az eladó által rá áthárított adóösszeget, melyre nézve levonási jogot nem gyakorolhat.

Például, ha egy magyar polgármesteri hivatal Szlovákiából szerez be számítástechnikai gépeket, és beszerzése valamennyi úniós tagállamot tekintve a tárgyévben 10.000 euró alatt van úgy ezen beszerzése után Magyarországon adófizetésre nem kötelezett, fizeti viszont az ár részeként a szlovák 19%-os általános forgalmi adót.

Amennyiben a 10 000 eurós összeghatárt túllépi a beszerzés, úgy a túllépést megvalósító beszerzése után már teljes összegben Magyarországon adózik, és a 2004. év hátralévő uniós beszerzéseit, valamint 2005. évben történő beszerzéseit is Európai Unión belüli beszerzésként kell kezelnie. Természetesen az értékhatár átlépését követő beszerzései tekintetében az eladó már adómentesen értékesít, a termék a vevő tagállamában (Magyarországon) lesz adóköteles.

Új közlekedési eszköz értékesítése, beszerzése

Új szárazföldi közlekedési eszköz az a jármű, amely nem futott többet 6000 kilométernél, vagy első forgalomba helyezése óta nem telt el több, mint 6 hónap.

Például Franciaországból szerez be a magyarországi vevő (akár adóalany, akár különleges jogállású beszerző, akár magánszemély) egy 5000 kilométert futott, 2 hónapja forgalomba helyezett személygépkocsit. Új közlekedési eszköznek minősül. A vevő Magyarországon fizeti meg a 25%-os forgalmi adót.

Az új közlekedési eszköz beszerzése esetében, ha a beszerző nem adóalany, vagy ha különleges jogállású beszerző (alanyi mentes, tárgyi adómentes tevékenységet folytató, mezőgazdasági különleges jogállású, eva-s), úgy a fizetendő adót a vámhatóság határozattal állapítja meg. Az adóalany beszerző viszont adófizetési kötelezettségét önadózással rendezi.

Távértékesítés

Ha a termék eladója saját maga, vagy az általa megbízott fuvarozóval elszállíttatja másik tagállamba a terméket, és a másik tagállambeli vevő az ún, különleges beszerzői körbe tartozik (alanyi adómentes, kizárólag tárgyi adómentes tevékenységet végző, mezőgazdasági különleges jogállású, vagy nem adóalany), akkor beszélünk távértékesítésről. Az értékesítés tárgyát képező termék nem lehet új közlekedési eszköz, vagy fel- és összeszerelés tárgyát képező termék. Ha az értékesítés az előbb felsorolt feltételeknek megfelel, akkor az eladónak azt kell figyelemmel kísérnie, hogy az adott tagállamba az említett vevői kör részére a tárgyévben milyen értékben értékesített már. Ha ez nem haladja meg a vevő tagállamában meghatározott összeghatárt, akkor saját adókulcsával értékesít. A vevő az árban megfizeti a rá így áthárított adót, és nem kell utána itthon adóznia. Ez az összeghatár Magyarországon 35 000 euró. 2004. évre ennek az időarányos része 23 000 euró. Az összeghatár túllépését követően az értékesítő adóalanynak Magyarországon be kell jelentkeznie, és az év hátra lévő részében és a következő teljes évben Magyarországon az itt érvényes adómértékkel kell adóznia. Lehetőség van értékhatár alatt is a magyarországi adózás választására.

Például a Quelle csomagküldő szolgálat Magyaroszágra irányuló, a fentiekben részletezett vevőkör részére történő értékesítései 2004. szeptemberében 20 000 euró összeget tettek ki. A következő megrendelés 3500 euró értékű, mellyel átlépi az összeghatárt. A beszerzés Magyarországon áfa-köteles, a magyar adómértékkel. Az év hátralévő részében, és a teljes következő évben a cégnek magyarországi adóalanyként, magyarországi adómértékkel kell termékeit Magyarországon értékesítenie.

A távolsági értékesítésnél a célországban előírt kötelező bejelentkezést igénylő értékhatárok a következők:

Építési tevékenység, bérmunka

A fel- vagy összeszerelés tárgyául szolgáló termékek értékesítése esetén a teljesítés helyének (ahol az adót meg kell fizetni) az a hely minősül, ahol a terméket ténylegesen fel.- vagy összeszerelik. Így, ha egy magyar adóalany olyan terméket értékesít, amit össze kell szerelni Ausztriában, akkor az adófizetési kötelezettség ezen termékértékesítés után Ausztriában keletkezik. A más tulajdonában lévő terméken történő feldolgozási, megmunkálási tevékenység szolgáltatásnyújtás, a teljesítés helyének az a hely minősül, ahol a megmunkálás, feldolgozás ténylegesen történik. Ha a megrendelő által rendelkezésre bocsátott anyagon történő megmunkálást követően a termék, annak közvetlen következményeként a vámhatóság által igazolt módon elhagyja a Közösség területét, akkor a bérmunka szolgáltatásként adómentességet élvez. Abban az esetben pedig, ha a bérmunkát megrendelő másik tagállamban nyilvántartásba vett adóalany, akkor a szolgáltatás abban a tagállamban minősül teljesítettnek, amelyikben a megrendelő adóalany. További feltétel, hogy a feldolgozást, megmunkálást követően a termék elhagyja azt a tagállamot, ahol a megmunkálás történt. Ebben az esetben a bérmunkát végző adóalany nem számít fel áfát a szolgáltatására, hanem a megrendelő fogja az áfát a saját tagállamában bevallani, megfizetni.

Például német adóalany szállíttat Magyarországra terméket, amelyet magyar vállalkozó dolgoz fel, majd a feldolgozást követően a végterméket visszaszállítják Németországba. A magyar vállalkozó nem adóalany Németországban, így ő a szolgáltatása után nem számít fel adót, a német megrendelő viszont Németországban ezen szolgáltatás után a vonatkozó német adómértékkel bevallja és megfizeti az adót.

Adófizetési kötelezettség keletkezése az Európai Unión belüli ügyleteknél

Európai Unión belüli termékértékesítés és Európai Unión belülről történő termékbeszerzés esetében az adófizetési kötelezettség keletkezésének időpontja egybeesik. Az adófizetési kötelezettség ezekben az esetekben az ügylet teljesítésének napját magában foglaló hónapot követő hónap 15. napján keletkezik. Azonban, ha az ügyletről a számlát, egyéb az ügyletet hitelesen dokumentáló bizonylatot hamarabb bocsátották ki, mint a teljesítés napját követő 15. nap, akkor az adófizetési kötelezettség a számla, bizonylat kibocsátásának napján keletkezik.

Számlázás, összesítő nyilatkozat

Kötelező számlát kibocsátani, ha a vevő adóalany, vagy nem adóalany jogi személy, ha Európai Unión belüli adómentes értékesítés történik, illetve, ha az értékesítésre a távértékesítés szabályai vonatkoznak. A számlán kötelező feltüntetni a vevő adószámát abban az esetben, ha adómentes Európai Unión belüli értékesítés történik, vagy ha az adót a fordított adózás szabályai miatt a terméket beszerzőnek, a szolgáltatást igénybevevőnek kell megfizetnie. Új közlekedési eszköz értékesítése esetén kötelező a számlán feltüntetni a futott km mértékét (hajózott, repült óra) és az első forgalomba helyezés időpontját.

A külföldi adóalany a belföldön keletkező adófizetési kötelezettségének adózási képviselőn keresztül is eleget tehet. Amennyiben a külföldi adóalany belföldön adózási képviselőt bízott meg, úgy a számlán az adózási képviselő nevét, címét, adószámát is fel kell tüntetni.

A bevallás mellett az Európai Unión belüli értékesítést, beszerzést végző adóalanyoknak úgynevezett összesítő nyilatkozatot kell leadniuk negyedévente, amelyben adóalanyonkénti bontásban szerepeltetni kell az adott negyedévben adómentesen az Európai Unión belülre értékesített termékek, és az onnan beszerzett termékek adóalapját, valamint az eladó, illetve a vevő közösségi adószámát.