Az EIB technikájáról IV.
2003/3. lapszám | Nagy Lajos | 3606 |
Figylem! Ez a cikk 21 éve frissült utoljára. A benne szereplő információk mára aktualitásukat veszíthették, valamint a tartalom helyenként hiányos lehet (képek, táblázatok stb.).
A rendszertechnikai leírás azokat az alapelveket és fogalmakat foglalta öszsze, amelyek nélkül az EIB-technikában nem lehetne műszakilag pontosan fogalmazni. A valóságban azonban ritkán építenek olyan épületeket, ahol a nyomvonalak - EIB szóhasználat...
A rendszertechnikai leírás azokat az alapelveket és fogalmakat foglalta öszsze, amelyek nélkül az EIB-technikában nem lehetne műszakilag pontosan fogalmazni. A valóságban azonban ritkán építenek olyan épületeket, ahol a nyomvonalak - EIB szóhasználattal élve: topológia - csupán egyenes vonalak mentén haladnának. A soron következő néhány cikkben a rendszer-kialakítás gyakorlati kérdéseivel foglalkozunk.
A vonal gyakorlati kialakítása
Az EIB-rendszer térbeli, strukturális kialakítása alapvetően mindig azonos formájú, azaz szakaszos. A rendszer legkisebb szakasza a vonal. Egy egyszerű vonalkialakítást mutat az 1. ábra. Az ábrán az egyes építőelemeket rajzjelükkel ábrázoltuk. Az első ránézésre rögtön feltűnik, hogy az egyes elemek fölé piros színnel számkombinációkat írtunk, míg pl. az EIB-tápegység felett ilyen szám nem szerepel. A működés feltételeit biztosító, de az adatforgalomban részt nem vevő készülékeket rendszerkészülékeknek nevezzük. Mivel a rendszerkészülékek az adatforgalomban nem vesznek részt, ezért nem kapnak fizikai címet, ezzel csak az adatforgalmat lebonyolító buszrésztvevők rendelkeznek. A fizikai cím az adott alkalmazási készülékbe történő program letöltését követően kerül feliratozásra, amely egyben megadja annak a telepítési helyét is. A feliratozás kézzel, pl. egy alkoholos filctoll segítségével is történhet. Az egyes számok ponttal vannak elválasztva egymástól, jelentésük pedig a következő: az 1.1.1 fizikai cím azt jelenti, hogy az adott buszrésztvevő az 1-es fővonal 1-es vonalán, az 1-es sorszámú készülék. Ilyen fizikai címmel az egész kiépített rendszerben csak egyetlen készülék rendelkezhet. A felprogramozott készüléket "kézbe" véve a fizikai cím a telepítőnek annyit jelent, hogy az EIB- hálózat telepítési rajza szerint ezt a készüléket pl. a konyha bejárati ajtajához kell felszerelni. Ezen az ábrán nincs külön feltüntetve a fővonal, mivel az kiépítésre sem kerül egy családi ház hálózatának kialakítása esetében. A 64 db EIB-alkalmazási készülék amely egy vonalon elhelyezhető, általában elegendő egy családi ház komfortigényének a kielégítéséhez. Továbblépve a gyakorlati feladatok megoldása terén, a 2. ábra a vonal kiépítését már úgy ábrázolja, hogy figyelembe veszi a készülékek beépítési módját, a szerelési módokat, az elágazások, csatlakozások kialakításának lehetséges változatait. Az ábrán kék színnel, szaggatott vonallal határolt kerettel körülvéve ábrázoltan, négy jól elhatárolható részt különböztethetünk meg a vonalon, továbbra is maradva egy családi ház példájánál.
1.ábra
"Továbblépve a gyakorlati feladatok megoldása terén, a 2.ábra a vonal kiépítését már úgy ábrázolja, hogy figyelembe veszi a készülékek beépítési módját, a szerelési módokat, az elágazások, csatlakozások kialakításának lehetséges változatait."
Ezen az egyes részterületek jellemzői a következők szerint foglalhatók össze:
• Főelosztó
• Alelosztó
• Fogyasztóhoz beépítve (Eb)
• Terepi készülékek
Csatlakozási módok kialakítása
A buszcsatoló 60 mm-es szabványos, falba süllyeszthető műanyag dobozba szerelhető kivitelű. Az egyes építőelemekre az EIB-kábel csatlakoztatását buszkapoccsal végezzük (5. ábra). A buszkapocs kialakításából adódóan a pozicionáló bordázat kizárja a helytelen csatlakozás lehetőségét. A 2. ábrán az ilyen "felfűzéses" csatlakozási módokat "A" betű jelzéssel láttuk el. Az EIB-kábel "B" betűjelzéssel ábrázolt "csillagpontos" nyomvonali elágaztatása történhet a 6. ábra szerint buszkapoccsal vagy az univerzálisan alkalmazható, szalagkábel-szerűen gyártott, egyszerű csavaros kötéssel kialakított csatlakozórendszerrel (7. ábra). A 6. ábra szerinti, kötődobozos elrendezésű nyomvonali elágaztatásnál a piros és fekete vezető erek dugaszolása a buszkapocs - 2x4 vezetékes, 0,6-0,8 mm-es vezetékátmérőhöz - szintén piros és fekete színjelölésű vezetékfogadó részébe történik, ügyelve a színjelölések azonosságára. Az ábrán látható módon a nem használt fehér és sárga színű vezetékerek visszahajlítva vannak. A piros és fekete színű erek az adatforgalom és az EIB-készülékek tápellátására, míg a fehér és sárga színű erek a MODULBUSZ rendszerű készülékek funkció moduljainak tápellátására szolgálnak. Az összekötővel megvalósított "csillagpontos" csatlakozási módot ("C") a 3. ábra mutatja. A 2. ábrán a tartalék csatlakozási helyeket "T" betűjelzéssel láttuk el. Mivel a teljes EIB-hálózatot folyamatosan bővíthetjük, ezért a várható bővítések helyén célszerűen tartalék helyeket alakíthatunk ki. A kialakítás módja egyszerűen úgy valósítható meg, hogy az EIB-vezetéket úgy vezetjük át egy kötődobozon, hogy abban egy egy menetből álló hurkot képezünk. Bővítéskor az így kiképzett hurkot elvágjuk, és egy buszkapcsot helyezünk el a kötődobozban. Ennek segítségével aztán feladat szerinti nyomvonal- elágazást vagy egy buszcsatoló-beillesztést hozhatunk létre az EIB-hálózaton.
A nyomvonal kialakításának olyannak kell lennie, hogy egyetlen leágazás sem kapcsolódhat vissza a leágazás előtti helyhez (önmagában nem záródhat), mivel ezzel "adatforgalmi zárlatot" hoznánk létre. Mivel ez a nyomvonal-kialakítási mód az élő fa ágaihoz hasonlít, ezért ezt a struktúrát "fa struktúrának" nevezzük. Amennyiben a 2. ábrát a főelosztó mentén a rendszerleírás elveit követve "kiterítjük", képszerűen egy olyan elrendezést kapunk, amelyet a 8. ábra jelenít meg.
