Barion Pixel

Villanyszerelők Lapja

Kisfeszültségű villamos vezetékek méretezése

2003/5. lapszám | Kékesi György Memon Katalin Verebély László |  9361 |

Figylem! Ez a cikk 19 éve frissült utoljára. A benne szereplő információk mára aktualitásukat veszíthették, valamint a tartalom helyenként hiányos lehet (képek, táblázatok stb.).

A lap előző számában a vezetékek feszültségesésre való méretezésével foglalkoztunk. Már akkor is megemlítettük, hogy a gyakorlatban a méretezés elsősorban melegedésre történik, mivel az így kapott keresztmetszetek nem túl hosszú vezetékszakaszok eset...

A lap előző számában a vezetékek feszültségesésre való méretezésével foglalkoztunk. Már akkor is megemlítettük, hogy a gyakorlatban a méretezés elsősorban melegedésre történik, mivel az így kapott keresztmetszetek nem túl hosszú vezetékszakaszok esetében kielégítik a feszültségesésre vonatkozó követelményeket is.

A szakirodalom útmutatása alapján a vezetékméretezés úgy történik, hogy a már említett feszültségesésre való méretezésből kapott keresztmetszetet ellenőrizni kell melegedésre az úgynevezett terhelési táblázat segítségével.

Tudjuk, hogy a vezetékek méretezése nem villanyszerelői feladat, de egy villanyszerelőnek is ismernie kell a vezetékek méretezési elvét, hogy a problémák megoldásában partnere lehessen a többi műszaki szakembernek. A továbbiakban röviden összefoglaljuk a melegedésre történő ellenőrzéshez szükséges ismereteket. Mindenek előtt meg kell határozni a terhelő áramot (I), amely a teljesítmény (P), a névleges feszültség (400 V) és a teljesítménytényező (cos ) ismeretében számítható ki a következőképpen:

Az így kiszámított áramerősség segítségével kiválasztjuk a melegedés szempontjából szükséges keresztmetszetet úgy, hogy a hozzá tartozó megengedett áramerősség-érték nagyobb legyen a számítottnál. Ha az így kiválasztott keresztmetszet nagyobb, mint a feszültségesésre történő méretezésből kapott keresztmetszet, akkor ezt fogadjuk el. Vajon elegendő-e a látszólagos áram ismerete ahhoz, hogy a szabványos értékű keresztmetszetek közül kiválasszuk a megfelelőt!? Milyen tényezők befolyásolhatják még a vezetőkeresztmetszet kiválasztását? Az előző cikkben említettük, hogy a vezetékméretezéshez az MSZ 2364-520:1997 Kábel- és vezetékrendszerek és az MSZ 2364-523:2002 A kábel és vezetékrendszerek megengedett áramai szabványok előírásait kell figyelembe venni. Az MSZ 2364-523:2002 szabvány részletesen tárgyalja a különböző típusú és különböző körülmények között elhelyezett kábel- és vezetékrendszerek megengedett áramait.

A megengedett áramerőssége értéke függ:
• az alkalmazott szigetelőanyag típusától, tehát hogy polivinilklorid (PVC), térhálós polietilén (XLPE), etilén-propilén gumi (EPR) vagy ásványi anyag szigetelést alkalmaznak-e;
• a környezeti hőmérséklettől, mivel a melegedés és a környezeti hőmérséklet együttesen határozza meg a terhelhetőséget. Az MSZ 2364-523 szabvány szerint a feltételezett referencia környezeti hőmérséklet értékei levegőben 30 °C, földben 20 °C. Ha a környezeti hőmérséklet nagyobb, mint a szabványban meghatározott referencia érték, akkor a hőmérséklettől függően terheléscsökkentő tényezőt választunk a már említett szabványból;
• az egyidejűleg terhelt vezetők számától;
• az elhelyezés módjától, amit a szabvány referencia módoknak nevez (1. táblázat).

A fentieken kívül vannak más elhelyezési módok, például: perforálatlan tálca, perforált tálca, kábellétra, kábelrögzítők és -felfüggesztők is lehetségesek.
Példaképpen nézzük meg, hogy hogyan befolyásolja az elhelyezési mód, a terhelt vezetők száma és a vezetők szigetelése a megengedett áramerősség-értékeket (amperben). Válasszuk a vezető keresztmetszetét 16 mm2-re, vezető-hőmérséklet PVC-szigetelés esetén 70 0C, XLPE-szigetelés esetén 90 0C, környezeti hőmérséklet 30 0C levegőben, 20 0C földben (2. táblázat).

A témával kapcsolatban felmerült kérdéseket, illetve a sorozatunkban tárgyalandónak vélt témajavaslatokat kérjük a szerkesztőséghez eljuttatni!