Barion Pixel

Villanyszerelők Lapja

EIB technológia

Az EIB technikájáról

2003/5. lapszám | Nagy Lajos |  5500 |

Figylem! Ez a cikk 19 éve frissült utoljára. A benne szereplő információk mára aktualitásukat veszíthették, valamint a tartalom helyenként hiányos lehet (képek, táblázatok stb.).

A nyomvonal kiépítésének egyik alapvető eleme az EIB- tápegység (1. ábra). A villamos kapcsolat létesítésekor fázishelyes bekötés szükséges a "hálózat" jelölésű csatlakozási ponton. A tápegységet üzemi okokból földelni kell, amelyet zöld-sárga színű ...

A nyomvonal kiépítésének egyik alapvető eleme az EIB- tápegység (1. ábra). A villamos kapcsolat létesítésekor fázishelyes bekötés szükséges a "hálózat" jelölésű csatlakozási ponton. A tápegységet üzemi okokból földelni kell, amelyet zöld-sárga színű huzalozással kell megoldani. A zavartalanabb üzemvitel végett a tápegység egy "beépített puffer"-rel rendelkezik, amely egy 100 ms-nál rövidebb hálózati kiesés esetén lehetővé teszi a busz zavarmentes továbbműködését. A készülék üzemállapotáról a LED-kijelzők tájékoztatnak.

A tápegységnek alapvetően három üzemállapotát különböztetjük meg, úgymint: túlterhelés, normál üzem, valamint túlfeszültség. A zöld LED világítása jelzi, hogy a tápegység 230 V-os hálózatra van kapcsolva (normál üzem). A piros színű LED világítása üzemzavart jelez, nevezetesen túlterhelést. Ez a hiba adódhat a megengedettnél nagyobb számú elemnek a vonalra kapcsolásából, valamint busz erek közötti zárlat következményeként. A sárga színű LED-jelzés arról tájékoztat, hogy a busz oldalról 30 V-nál nagyobb külső feszültség van a rendszerre kényszerítve. A hiba elhárítása után a tápegységet ki kell kapcsolni, majd újra visszakapcsolni. Alul található a RESET kapcsoló és a LED-kijelző. Ezen kapcsoló működtetésével nem a feszültséget szüntetjük meg, hanem az adatforgalmat. Előnyösen használhatjuk ezt a funkciót pl. egy EIB-vonal üzembe helyezésekor. Az EIB-tápegység adatsínre pattintható, ill. buszkapocs segítségével az ábrán látható helyről, a RESET kapcsolótól balra található csatlakozási pontról további buszvonal tápellátása oldható meg. A MODULBUSZ rendszerű tápegységeknél erről a pontról nyerhetjük a funkciómodulok tápellátását (2. ábra). Az ábrán megfigyelhető, hogy a funkciómodulok működtetéséhez szükséges feszültséget a fojtó elöl biztosítják, míg az EIB-hálózat a fojtó utáni pontról kap tápellátást. Az EIB-tápegység és -készülékek alkalmazásához az érintésvédelmi törpefeszültségű hálózatokkal kapcsolatos fogalmak használatát pontosítani kell.

Az EIB buszvezeték szerkezeti felépítését a (5. ábra) mutatja. A négy érpár közül a "bekötött" érpár a piros (+) és a fekete (-) színű. A sárga (+) valamint a fehér (-) szabadon hagyható vagy más SELV törpefeszültségű hálózathoz felhasználható. Amennyiben a tartalék erek nem kerülnek felhasználásra, úgy akkor azokat a kialakított csatlakozási pontoknál célszerű visszahajtani a vezetéktörzsre, és zsugorcsővel biztonságosan rögzíteni. Az árnyékolást általában nem kell a teljes nyomvonalon összekötni.

Az eddigi szerelési gyakorlatban használatos erősáramú vezetéket buszvezetékként nem szabad felhasználni. Buszvezetékként a következő vezetéktípusok engedélyezettek:

• YCYM 2x2x0,8 jelvezeték
Szerelési mód: rögzített fektetés.
Telepítési környezet: száraz, nedves, vizes helyiségekben, valamint szabadban közvetlen napsugárzástól védetten szerelve. A nyomvonal vezethető falon kívül, falba sülylyesztve, csőben.
Szigetelési szilárdság: 4 kV

• I-Y(St)Y: 2x2x0,8 telefonvezeték
Szerelési mód: rögzített fektetés.
Telepítési környezet: csak beltéren, falon kívül, csőben.
Szigetelési szilárdság: 2,5 kV

A buszvezeték teljes hosszában biztosítani kell az EIB-jelölés meglétét. Ennek az előírásnak könnyű megfelelni, mivel gyárilag a köpenyre tartós kivitelben fel van víve. A buszvezeték fektetésére azonos feltételek vonatkoznak, mint a 230/400 V-os hálózatokra. A jobb áttekinthetőség végett célszerű a vonalakat is jelöléssel ellátni. Az erősáramú vezetékek szigetelt erei és az installációs buszvezeték egymás mellett távolságtartás nélkül fektethetők. A 6. ábra egy szigetelt 230 V-os ér és egy buszvezeték egymás melletti vezetését mutatja. A buszvezeték szigetelt erének és az erősáramú vezeték köpenyszigetelésének távolságát mutatja a 7. ábra. Arra az esetre mutat példát a 8. ábra, amikor az erek közötti távolság betartására oda kell figyelni. Az installációs buszvezeték szigetelt ereit legalább 4 mm-es távolságra kell fektetni az erősáramú vezetéktől, vagy az elválasztást válaszfallal, illetve az egyes erekre húzott hajlékony szigetelőcsővel megvalósított egyenértékű szigeteléssel kell a telepítésnél megvalósítani.

A nyomvonalvezetést úgy kell tervezni, hogy a külső villámvédelmi berendezéstől (villám-levezetőtől) megfelelő távolságot kell tartani. Az erősáramú elosztóban történő kábelezésre különösebb előírások nincsenek, amennyiben az erősáramú rész el van választva az installációs busz résztől. Amennyiben az erősáramú rész nincs elválasztva az installációs busz résztől, abban az estben a buszvezetéket a csatlakozókapocsig köpennyel együtt kell vezetni. Az erősáramú vezetékek és a buszvezetékek érintkezését megfelelő nyomvonal-vezetéssel, illetve rögzítéssel meg kell akadályozni. Az elosztóban a sorolhatóan szerelt készülékek elhelyezésekor ügyelni kell arra, hogy a melegedés miatt ne kerüljenek lehetőleg üzemszerűen tartósan kapcsolt buszkészülékek egymás mellé, illetve nagy hőveszteséget termelő erősáramú készülék fölé. Az épülethatáron a buszvezeték számára vagy villámáram-levezetőt kell telepíteni, amely össze van kötve a legközelebbi EPH-ponttal, vagy pedig a buszvezetéket az épületek között fémcsőben, vagy fémcsatornában kell vezetni. Az utóbbi szerelési módnál a fémcsőnek, ill. fémcsatornának mindkét végét az adott épület EPH-pontjához hozzá kell kötni. A nyomvonal tervezésnél ügyelni kell arra, hogy ne keletkezzenek hurkok. Az indukált feszültség annál nagyobb, minél nagyobb hurokkal vesszük körül az időben változó mágneses teret. Ezek a váltakozó feszültségek adott estben nagy túlfeszültséget is eredményezhetnek, amelyek károsak lehetnek az építőelemekre. A rendező elv a nyomvonal vezetésnél az, hogy a busz- és erősáramú vezetéket a korábban ismertetett előírások betartása mellett lehetőleg szorosan egymás mellé kell fektetni, viszont a fűtés-, víz- stb. csövektől kellő távolságot kell tartani. A buszkészülékek alap zavar szilárdságának vizsgálata a szabvány szerint 2 kV-os ér-föld közötti és 300 V-os ér-ér közötti lökőfeszültséggel történik. Ezen vizsgálat megfelelősége esetén a buszkészülékek védettnek tekinthetők az épületekben szokásos, kapcsolási műveletek okozta túlfeszültségektől.