A programozható logikai vezérlőkről
2003/6. lapszám | netadmin | 3130 |
Figylem! Ez a cikk 21 éve frissült utoljára. A benne szereplő információk mára aktualitásukat veszíthették, valamint a tartalom helyenként hiányos lehet (képek, táblázatok stb.).
Az elmúlt lapszámban ismertetett digitális kapcsolóórák "logikus" folytatásaként adódott az aktuális témakör felvetése. Hiszen a programozható logikai vezérlők - rövid megnevezésük szerint és a továbbiakban: plc-k - felölelik a kapcsolóórák által lef...
Az elmúlt lapszámban ismertetett digitális kapcsolóórák "logikus" folytatásaként adódott az aktuális témakör felvetése. Hiszen a programozható logikai vezérlők - rövid megnevezésük szerint és a továbbiakban: plc-k - felölelik a kapcsolóórák által lefedett funkciókört, egyúttal azonban jelentősen túl is lépnek ezen. Bemutatásuk elsősorban azoknak a szerelőknek jelenthet segítséget, akik vezérlési feladatok kivitelezésére kaptak megrendelést, tehát épületfelügyeleti vagy egyéb, például szabályozási funkciók kiépítésére.
A plc-k beszerzésére és telepítésére akkor célszerű javaslatot tenni a megrendelő irányába, amikor a szerelő, esetleg a tervező azt tapasztalja, hogy az igényelt funkciók összetettsége eléri azt a fokot, amikor már a hagyományos eszközökkel (vezetékezés és relék beszerelése) felépülő megoldás túlzottan bonyolultnak és helyigényesnek tűnik. Példaként említhető egy olyan fűtésszabályozás, amely egyaránt kalkulál a hőmérsékleti viszonyokkal, a szélmozgásokkal, az adott évszakkal vagy éppen a fogyasztási adatokkal. Gyakorta alkalmazzák például ezeket a berendezéseket az uszodatechnikában: mind a vízmennyiséget, mind ennek temperálását egyre több helyen oldják meg az emberi munkaerő kiváltásával, plc beépítésével.
A készülékek felépítése rendkívül egyszerű: gyakorlatilag egy bizonyos feladat ellátására alkalmas mikroszámítógépből, jelek fogadására és kiadására alkalmas be- és kimeneti pontokból, valamint a tápegységből áll. A beérkező információk egyaránt lehetnek analóg vagy digitális jelek: nyomógomboktól vagy kapcsolóktól éppúgy érkezhetnek, mint termosztáttól vagy analóg jelátalakítótól (hőmérséklet, megvilágítás, páratartalom, áramerősség stb.). A kimenő jelek félvezetős kapcsolón vagy potenciálfüggetlen kontaktuson keresztül kerülhetnek további feldolgozásra. A készülékek sínre is szerelhetők, tehát elosztószekrénybe, a kismegszakítók mellé is helyezhetők, de a legtöbb gyártó különféle szerelési szetteket kínál az egyéb rögzítési lehetőségekhez.
A plc-k alkalmazási tartománya rendkívül széles. A kisebb plc-k gyakorta szolgálnak a családi házakba telepített világítástechnikai készülékek teljes körű vezérlésére. Természetesen nem csupán egyes prioritások megadásáról, vagy előre beállított világítások felprogramozásáról van szó, hanem olyan egyszerűbb alkalmazásokról is, mint például a központi lekapcsolás lehetőségének egyszerű megteremtése vagy ez utóbbinak a riasztóval történő kombinálása. Ez már mutatja azt is, hogy egyre több biztonságtechnikai elem kerül a plc-k irányítása alá: mozgásérzékelők, füstérzékelő rendszerek, kapuautomatika stb., amelyek működési módja a többi rendszerhez igazítható. Például lehetőség mutatkozik arra is, hogy a berendezés a ház lezárása után folytatólagosan figyelje a nyílászárók záródását, illetve nem motoros ablakok esetén ezek zárt állapotát. Továbbá, léteznek már olyan kivitelek, amelyeknél a plc memóriaállománya, illetve a be- és kimenetek száma lehetővé teszi, hogy a fűtésszabályozás során a helyiségek temperálása egyedileg legyen meghatározva. Mód nyílhat tehát arra, hogy a téli szellőztetések alkalmával a fűtést automatikusan mellőzzük, illetve az ablakok zárása után automatikusan újraindítsuk. A készülékbe épített funkcióblokkok közül érdemes kiemelni néhányat: ilyen például a display-nek nevezett egység, amellyel arra utasíthatjuk a készüléket, hogy az adott állapotokat jelenítse meg kijelzőjén. Fel- vagy leszámláló funkció, amely alkalmas lehet például gyártósorokon a termékek számának figyelésére, és a kívánt mennyiség elérése után új működések elindítására. Ütemadó funkció, amellyel meghatározott ciklusonként üzemeltethetők egyes áramkörök. Komplex logikai funkció, amely alkalmassá teszi a berendezést arra, hogy egyedi módon rendeljük egymáshoz a be- és kimeneteket. Be- és kikapcsolás-késleltetés funkció, amely például segíthet a csillag-delta indítású motorok vezérlésében. Gyártótól függően sokáig lehetne sorolni az egyes funkciókat, a megoldandó szerelési helyzet végiggondolása után azonban könnyen eldönthető, hogy éppen melyikre van igazán szükség.
Amint már említésre került, ezek a berendezések tulajdonképpen célszámítógépek: az, hogy a lehetséges műveletek és funkciók köréből mit aktualizál, attól függ, hogy milyen programot helyezünk belé. A program megírása két módon történhet: egyfelől a plc-n elhelyezett LCD-kijelző és programgombok segítségével, másfelől - egy közvetítő kábel segítségével - számítógépről. Ez utóbbi lehetőség az összetettebb feladatok megoldása esetén ajánlott, hiszen rendelkezésre állnak olyan szoftverek, amelyek az egyes funkciókat, a kimenetek és a bemenetek összekapcsolását nemcsak áttekinthető, vizuális módon jelenítik meg, hanem módot kínálnak például a hibaellenőrzésre vagy a későbbi programmódosítások gyors végrehajtására. Sajnos, a számítógép alapú programozás hátránya az, hogy egyes gyártóknál ezek a szoftverek még nem magyar nyelvűek. (Ezek a programok általában ingyenesen letölthetők az Internetről, illetve a gyártók hazai képviseleteinél megkaphatók. A szoftverek Windows-os környezetben futtathatók.)
