Az EIB technikájáról VII.
2003/6. lapszám | Nagy Lajos | 6099 |
Figylem! Ez a cikk 22 éve frissült utoljára. A benne szereplő információk mára aktualitásukat veszíthették, valamint a tartalom helyenként hiányos lehet (képek, táblázatok stb.).
Ezeket a fejezeteket röviden úgy jellemezhetnénk, hogy mindig az "egyszerű a nehéz"! Az ismeretek bizonyos szintű elsajátításának feltétele bizony eszközigényes. Ennek ellenére az eddigi tapasztalatok azt mutatták, hogy hiába áll rendelkezésre az esz...
Ezeket a fejezeteket röviden úgy jellemezhetnénk, hogy mindig az "egyszerű a nehéz"! Az ismeretek bizonyos szintű elsajátításának feltétele bizony eszközigényes. Ennek ellenére az eddigi tapasztalatok azt mutatták, hogy hiába áll rendelkezésre az eszköz, ha hiányoznak a biztos ponton álló elméleti alapok. Ezért azzal az optimizmussal vágunk neki ennek a fejezetrésznek, hogy a kevés néha több!
Az eddig ismertetett fogalmak lényegre törekvő megfogalmazása után bővítjük ismereteinket az EIB technikájában használatos tipikus EIB-műveletekkel, alapfogalmakkal és a megvalósításhoz szükséges építőelemekkel. Az építőelemek tárgyalásánál elsősorban a villanyszerelőket érintő telepítési, szerelési, valamint az adott helyen való alkalmasság eldöntésére helyezzük a fő hangsúlyt.
5. Szenzor:
Olyan résztvevő, mely fizikai mennyiséget érzékel, villamos jellé alakít, és ennek nagyságát távirat formájában a buszon elküldi.
Példák:
• EIB nyomó szenzor, kapcsoló- és redőnyműködtetés funkciókra.
• Kétállapotú bemenet (BIN-IN), hagyományos kontaktusokhoz.
• Analóg bemenet, mérendő értékekhez.
• Mozgás-érzékelő.
• Infrasugaras távvezérlés.
• Hőmérséklet-érzékelés, -szabályzás.
• Világosság szenzor, alkonyatkapcsoló.
• Kapcsoló óra.
6. Aktor:
Olyan résztvevő, amely táviratot vesz, feldolgoz és az alkalmazásnak megfelelően végrehajt. Néhány példa erre az esetre vonatkozóan:
• Kapcsoló aktor, kétállapotú kimenet (BIN-OUT).
• Redőny aktor (Jalouise-OUT).
• Dimmelő, fényerő szabályozó aktor (Dimm-OUT).
• Analóg kimenet.
• Kijelző egység. LC-monitor, képi megjelenítés számítógép-képernyőn (vizualizálás).
8. Topológia:
• Az EIB hálózat nyomvonala.
• A vonalak csillag- vagy fastruktúrában helyezkedhetnek el, hurkok képzése nem megengedett.
• Lezáró ellenállást a vonalak végén nem szükséges alkalmazni.
9. Fizikai cím:
• A buszrésztvevő "neve".
• Meghatározza a telepítés helyét.
• Folyamatos, egymástól pont-jellel tagolt számozás. A számok tartomány, vonal és résztvevő tagokból állnak. Pl. 1.5.8.
10. Kommunikációs objektum:
• "Szoftverfüggő elektronikus sorkapocs", a résztvevő programozással előállított és bekötött sorkapcsa.
• Egy résztvevőnek több kommunikációs objektuma lehet, ezeknek különböző funkciói vannak, valamint különböző csatornákra, ill. a kommunikációs objektumok egymásra vannak hatással.
Az ETS 2 program segítségével a 3. ábrán látható "szoftverfüggő elektronikus sorkapcsokat" hozzuk létre és "huzalozzuk össze". Ez adja a rendszerben a nagyfokú rugalmasságot, mivel a letelepített szenzorok és aktorok közötti kapcsolatot az elektronikus sorkapcsok szoftver segítségével történő összehuzalozásával hozzuk létre. Mivel a szoftver bármikor megváltoztatható, ezért a résztvevők közötti kapcsolat is a megváltozott körülményekhez igazodva, különösebb átalakítási, huzalozási munkák nélkül megváltoztatható.
11. Csoportcím:
• Az egyes funkciók logikai egymáshoz rendelése.
• Egy funkció megvalósításához két kommunikációs objektumot azonos csoportcímmel kell programozni.
• A csoportcím egymástól "/" jellel tagolt számozás. Pl. 1/2/5.
A csoportcímek megmondják, hogy milyen építőelemek működnek együtt a buszon. A csoportcímeket a feladat-elrendezéstől, valamint annak bonyolultságától függően tetszés szerint szervezhetjük, alakíthatjuk ki. A célnak legmegfelelőbb kialakítás érdekében legfeljebb háromszintű csoportszervezést hozhatunk létre. Ezek a csoportok a következők lehetnek:
• főcsoport,
• középcsoport és
• alcsoport.
A kétszintű felépítés fő- és alcsoportokból áll. A háromszintű felépítésnél fő-, közép- és alcsoportokat hozunk létre. A kialakítás egy lehetséges módjára a 4. ábra mutat példát. Az ábra egy ETS 2 program segítségével kialakított csoport-felépítést mutat. Az ábrán kék színű négyzet jelzi a főcsoportot, zöld színű a középcsoportot és piros az alcsoportot. Egy ilyen háromszintű csoportkialakítás például alkalmas egy nagyobb méretű, többszintes családi ház célszerű csoportcím-szervezésére. Egy szenzornak mindig csak egy csoportcíme lehet, mivel jelforrásként viselkedik, míg egy aktornak több csoportcíme is lehet, mert a működtetését több szenzorról küldött távirat segítségével is kiválthatjuk. Az ábrából határozzuk meg az egyes csoportok csoportcímét. A "központi lekapcsolás" csoportcímét például az ábra alapján a kialakított csoportokkal a program automatikusan a következőképen képzi. Sorba veszi a legfelső szinttől haladva az alsó felé a különböző színekkel jelölt négyzetek elé írt szögletes zárójelben lévő számokat, és az egyes szinteket "/" jellel tagolja szét. Így tehát a kérdéses "központi lekapcsolás" csoportban együttműködő építőelemek csoportcíme: a
[0]Családi ház /
[1]Világítás /
[0]Központi lekapcsolás
A szögletes zárójelekben lévő számainak egymás után rendezéséből a 0/1/0 csoportcímet generálja a program.
