Az új létesítési biztonsági szabályzat II.
2003/4. lapszám | Luspay Ödön | 6588 |
Figylem! Ez a cikk 22 éve frissült utoljára. A benne szereplő információk mára aktualitásukat veszíthették, valamint a tartalom helyenként hiányos lehet (képek, táblázatok stb.).
A Villanyszerelők Lapja előző számában közöltük, hogy 2003. február 1-jével visszavonták az MSZ 172-1 sz., a kisfeszültségű berendezésekre vonatkozó érintésvédelmi szabványt, valamint az MSZ 1600 sz., a kisfeszültségű berendezésekre vonatkozó létesít...
A Villanyszerelők Lapja előző számában közöltük, hogy 2003. február 1-jével visszavonták az MSZ 172-1 sz., a kisfeszültségű berendezésekre vonatkozó érintésvédelmi szabványt, valamint az MSZ 1600 sz., a kisfeszültségű berendezésekre vonatkozó létesítési szabvány legtöbb fejezetét és helyettük érvénybe léptették az MSZ 2364 sz., a kisfeszültségű berendezések létesítésére vonatkozó szabványsorozat számos fejezetét, és ismertettük az új szabványsorozat, ill. annak magyarázatos kiadásának célját és legfontosabb jellemzőit, megjegyezve, hogy a következő számban néhány további részletet közlünk a szabványsorozatból. A mostani számban tehát először a szabványsorozat felépítéséről, illetve szerkezetéről közlünk néhány megjegyzést, majd a tartalmi részekről adunk rövid tájékoztatást.
A látszatra igen bonyolult számozási rendszer ezen irányelvek figyelembe vételével áttekinthetővé válik, és a magyarázatos kiadásban is eligazítás található a szakaszszámozások értelmezéséhez. (Megjegyezzük, hogy e számozási rendszer az átvétel alapját képező IEC 60364 nemzetközi szabványsorozat, ill. a CENELEC HD 384 harmonizációs dokumentumsorozat számozási rendszeréhez igazodik.) Most pedig a szabványsorozat tartalmi részéről csupán példaként néhány érdekesebb tudnivalót ismertetünk. A műszaki követelmények lényege az új előírásokban alig változott: aki a régi előírások szerint szerel, az óriási hibát az újak szerint sem követ el, függetlenül attól, hogy természetesen ennek a szabványnak a szó szerinti alkalmazása sem kötelező, csupán a biztonsági szinteket kell betartani. Ez pedig szükségessé teszi adott esetekben a gondolkodást az optimális megoldások elérése érdekében. Példaként megemlíthető, hogy az érintésvédelmi szabályok eddigi merev betartása helyett az új szabvány 400.1.2. szakasza szerint: "Ha valamelyik (áramütés elleni) védelmi mód egyes követelményei nem teljesülnek, akkor kiegészítő intézkedések alkalmazásával kell elérni azt, hogy a kombinált védelmi intézkedésekkel a biztonság szintje ugyanakkora legyen, mint az összes követelmény teljesülése esetén." A kényelmes megoldás továbbra is a szabvány rendelkezéseinek maradéktalan betartása, de lehetőség van megbízhatóan jó új megoldásokra is, amelyekhez nem szükséges külön hatósági engedélyeket beszerezni, csupán alapos megfontolásokat igényel. A IEC nemzetközi szabványok és a CENELEC európai harmonizációs dokumentumok csak azokat a követelményeket adhatják meg, amelyek tekintetében az egyes tagországok meg tudtak állapodni. Mivel ez a megállapodás esetenként igen nehéz, ezért nem szabad meglepődni azon, hogy a szabványsorozatban néhány helyen konkrét szabály megadása helyett csupán "megfontolás alatt" megjegyzés szerepel. Ilyen esetekben a magyarázatos kiadás ad átmenetileg - az esetleg csak évek múlva megszülető szabványelőírásokig - megoldásokat. A vezetékek terhelhetőségére az MSZ 2364-523 szabvány 18 táblázatot ad meg, amelyek az elhelyezés módját tartalmazó 80 tételes táblázathoz csatlakoznak. A bonyolult táblázatok értékei azonban csupán néhány százalékban térnek el az általunk eddig megszokott, lényegesen egyszerűbb méretezési táblázat értékeitől, tehát nyugodtan használhatók az eddigiek is. Érdekes, hogy a terhelhetőséget táblázatok helyett képletekkel is meg lehet határozni, azonban e képletek olyan bonyolultak, hogy gyakorlatilag csak számítógéppel oldhatók meg, ráadásul a képletek együtthatóit és hatványkitevőit is egy 110 soros táblázatból kell kiválasztani az elhelyezési módok és keresztmetszet-csoportok alapján.
| Az MSZ 2364 sorozat hét részből áll, az egyes részek vagy önálló szabványt alkotnak vagy további kötetekre és főfejezetekre tagozódnak a következők szerint: |
|
1. rész: Alkalmazási terület (önálló szabvány) |
Teljesen új, tájékoztató jellegű előírást ad az MSZ 2364-523 sz. szabvány C melléklete a számottevő felharmonikus áramokat tartalmazó áramkörök esetében a nullavezető keresztmetszetének megállapítására, amelyet nem a fázisvezető keresztmetszetéhez igazít, hanem a felharmonikus áramokat is figyelembe vevő terhelhetősége alapján határoz meg. (A fázisvezető legkisebb keresztmetszete egyébként réz esetén 16 mm2 és alumínium esetén 25 mm2.)
Az MSZ 2364-610 szabvány nem csupán az időszakos felülvizsgálatokkal, hanem az új létesítmények első felülvizsgálatával is foglalkozik, együtt tárgyalva a tűzvédelmi és az érintésvédelmi felülvizsgálatok követelményeivel. A szabvány nem tartalmazza a felülvizsgálatok részleteit, a magyarázatos kiadás viszont eligazítás céljából közli a hatálytalanított MSZ 172-1 erre vonatkozó, gyakorlatban bevált előírásait, amelyek változatlanul alkalmazhatók. A szabványok mindig csak a műszaki követelményeket tartalmazhatják, de a kötelezettségeket (tehát, hogy milyen gyakran kell azokat elvégezni) nem szabályozhatják. Annak érdekében, hogy e kötelezettségek a szakemberek rendelkezésére álljanak, a magyarázatos kiadás mellékletben tartalmazza a kiadás előtt álló új Villamos Biztonsági Szabályzat (VBSZ) erre vonatkozó rendelkezéseit. (Ennek az ad különleges jelentőséget, hogy a VBSZ-t az eredeti tervektől eltérően az illetékes minisztérium nem adta ki 2003. januári hatállyal, hanem átdolgozásra visszaadta a szerkesztőknek, így hatálybalépésének időpontja bizonytalan.) Eddig a magyar szabványok mellékletei kötelező jellegűek, a függelékei pedig csak tájékoztató jellegűek voltak. Az MSZ 2364 szabványsorozatnak nincsenek mellékletei, csak függelékei, és ezek címei alatt adják meg, hogy az abban foglaltak csupán tájékoztató jellegűek vagy a szöveggel egyenértékű előírások (amelyek azonban természetesen nem kötelezőek). A magyarázatos kiadásban a szabványok szövegei álló betűvel, a magyarázatok pedig dőlt betűvel vannak szedve, annak érdekében, hogy egymástól jól megkülönböztethetők legyenek. Amint cikkünk I. részében már említettük, a magyarázatos kiadás kapcsos könyv formájában jelent meg, így lehetőség van a későbbiekben megjelenő további szabványkötetek utólagos befűzésére, és ezáltal a villamos berendezések létesítésével és felülvizsgálatával foglalkozók részére kézikönyvként való alkalmazására.
