Barion Pixel

Villanyszerelők Lapja

Szabványok

Villamos vezetékek méretezése feszültségesésre

2003/4. lapszám | Kékesi György Memon Katalin Verebély László |  43 860 |

Figylem! Ez a cikk 22 éve frissült utoljára. A benne szereplő információk mára aktualitásukat veszíthették, valamint a tartalom helyenként hiányos lehet (képek, táblázatok stb.).

Újonnan induló rovatunkban szerelői megkeresések alapján egy-egy olyan elméleti problémának kívánunk utánajárni, amelyek gyakorlati vetületei gyakran okoznak nehézséget a mindennapos munkavégzés során, de megoldásukhoz az esetleg régen tanult, a napi...

Újonnan induló rovatunkban szerelői megkeresések alapján egy-egy olyan elméleti problémának kívánunk utánajárni, amelyek gyakorlati vetületei gyakran okoznak nehézséget a mindennapos munkavégzés során, de megoldásukhoz az esetleg régen tanult, a napi rutinban már elhomályosult ismeretek felelevenítése szükséges.

A szakközépiskolák villanyszerelői tanfolyamain tartott konzultációk keretében gyakran merül fel egy vezetékméretezési probléma. A jelenlévők elmondása szerint munkájuk során, létesítmények átadásánál gyakran fordul elő, hogy a vezetékeken a megengedettnél nagyobb feszültségesés lép fel. Mi lehet ennek az oka? Az ok alapvetően tervezési hiba! A gyakorlatban általában elegendő a rövid vezetékeket melegedésre méretezni, mivel az így kapott keresztmetszet automatikusan kielégíti a feszültségesésre vonatkozó követelményeket is.

Kulturális, egészségügyi, sportlétesítmények, üzletközpontok hálózatának tervezésekor azonban nem szabad figyelmen kívül hagyni azt, hogy a vezetékek igen hosszúak is lehetnek, és ebben az esetben a feszültségesés határozza meg a vezeték keresztmetszetét.

Az alábbiakban a vezetékek feszültségesésre való méretezésével kívánunk foglalkozni, mindenki számára könnyen érthető módon, olyan egyszerűsítések alkalmazásával, amelyek a méretezést jelentősen nem befolyásolják (pl. cos =1).

Feszültségesésre történő méretezésnél a vezeték keresztmetszetét úgy határozzuk meg, hogy a feszültségesés a vizsgált szakaszon ne legyen nagyobb a megengedettnél. Ha a feszültségesésre vonatkozó méretezést a csatlakozási pont és a fogyasztók közötti vezetékre végezzük el, akkor az 1. ábrát vehetjük alapul. A számítás eredménye alapján felfelé kerekítve ki kell választani a szabványos keresztmetszetet. A vezetékméretezéshez jelenleg az MSZ 2364-520:1997 Kábel- és vezetékrendszerek és MSZ 2364-523:2002 A kábel és vezetékrendszerek megengedett áramai szabványok előírásait kell figyelembe venni.

Az MSZ 2364-520:1997 szabvány táblázatosan foglalja össze a kábelek és vezetékrendszerek szerelési módjait. A fogyasztói villamos berendezéseken fellépő feszültségesésre vonatkozó szabványpont még megfontolás alatt van. Ajánlása szerint a szokásos értékek világítási hálózatra 1,5%, kizárólag motoros fogyasztókat tápláló vezetőkre 3%. A tervezői gyakorlatban a százalékos feszültségesés értékét 1%-ra választják, ami 2,31 V. A kisfeszültségű hálózat és a fogyasztói végpont közötti feszültségesés a fentieken túl kiegészül a csatlakozó vezetéken létrejövő feszültségeséssel, amelynek megengedett értéke szintén 1%. A 2. ábra az említett vezeték szakaszokat kívánja szemléltetni.

Az MSZ 2364-523 szabványból kiválasztottunk tetszőlegesen egy perforált tálcán elhelyezett PVC-szigetelésű kábelt, és 30 0C környezeti hőmérsékletet feltételezve meghatároztuk a korábban ismertetett képletek segítségével különböző keresztmetszetekhez tartozó vezetőhosszakat 1%-os feszültségesés esetére. Ha betartjuk a táblázatban szereplő vezetőhosszakat, akkor a vezeték meg fog felelni feszültségesés szempontjából.

Példaképpen válasszuk ki a táblázat első sorában szereplő 10 mm2 keresztmetszetű Cu vezetőt, amelynek megengedett áramerősség-értéke 60 A. Látható, hogy ez esetben a megengedett 1%-os feszültségeséshez tartozó maximális vezetőhossz 22 m. Ehhez 2,31 V feszültségesés tartozik. Ha nem 22, hanem 30 m-es vezeték kerül beépítésre, akkor a feszültségesés 3,15 V lesz, amely meghaladja a megengedett értéket, ezért egy fokozattal nagyobb, 16 mm2-es vezetőt kell alkalmazni. Természetesen a szerelési mód, a szigetelés, a magasabb környezeti hőmérséklet, a vezető elrendezése befolyásolja a megengedett áramerősség értékét és így a vezetőhosszakat is, de ezzel a kérdéssel egy következő számban fogunk foglalkozni.

Ha a témával kapcsolatban véleményük, észrevételeik vannak, azokat küldjék el a lap szerkesztőségébe vagy iskolánk címére.