Az EIB technikájáról
2002/12. lapszám | Nagy Lajos | 6010 |
Figylem! Ez a cikk 22 éve frissült utoljára. A benne szereplő információk mára aktualitásukat veszíthették, valamint a tartalom helyenként hiányos lehet (képek, táblázatok stb.).
A következőkben egy előre programozott berendezés felépítését, valamint ezen keresztül az EIB technika alkalmazásában rejlő lehetőségeket szeretnénk bemutatni.
Mivel a hálózat felépítése olyan, hogy nincs szükség költségigényes központra, ezért az előre programozott EIB építőelemekkel a rendszertechnikai terv szerint a komfortfokozat az építtető szándéka szerint, tetszés szerinti módon növelhető. Annak eldöntéséhez nyújt segítséget az 1. ábra, hogy mikor célszerű alkalmazni az EIB technikát a hagyományosként ismert villanyszerelés helyett. Mindkét szerelési módnál egy alaphálózatot ki kell építeni, amely "0" komfortfokozatnál (csak csövezés, behúzott vezetékkel) az EIB esetén költségesebb a rendszerkészülékek miatt, mint a hagyományos villanyszereléssel szerelt hálózatnál. Rendszerkészülékeknek nevezzük azokat az EIB építőelemeket, amelyek kizárólag az alaphálózat működőképességének feltételeit biztosítják. Az alaphálózat kiépítését követően azonban - az ábrán látható módon - az EIB-vel megvalósított hálózat költségei közel lineárisan, míg a "hagyományos" villanyszerelési módon szerelt hálózat költségei exponenciálisan növekednek. A két görbe metszéspontjában (piros színnel jelölt pont), az egyes hálózatok műszaki tartalmai egymással megegyeznek, mivel a költségek és a komfortfokozatok egymással azonosak. Alaposan szemügyre véve az ábrázoltakat megállapítható, hogy az azonos műszaki tartalom alatti (kék színnel jelölt) tartomány alacsony komfortfokozatnál (kizárólag csak kapcsolók, dugaszolóaljzatok) az EIB-vel szerelt hálózat esetén a drágább. Ezért mindig megfontolás tárgyát kell képeznie annak, hogy mely területet vonunk be az EIB felügyelete alá, és mely területet szerelünk hagyományos villanyszerelési technológiával. Az ettől magasabb komfortfokozatok esetén azonban a viszonylag alacsony költségtöbblettel telepíthető EIB-vel jelentősen megnövelhető a hálózat által biztosítható szolgáltatások száma.
A 2. ábrán tüntettük fel a családi ház modul elvi felépítését. Az egyes modulokat különböző színnel jelöltük, és feltüntettük mellettük a rendeltetésüket összefoglaló táblázatokat. Az alapmodulként feltüntetett egység által biztosított szolgáltatás már hagyományos villanyszereléssel vagy egyáltalán nem (telefonon történő távvezérlés lehetősége), vagy csak az EIB-től nagyságrenddel magasabb költségráfordítással telepíthető. Példánknál maradva az alacsony komfortot igénylő helyiségek (kamra, pince stb.) a megszokott módon szerelhetők. Ebben az esetben viszont tudomásul kell venni, hogy csak a "központi" és a telefonon történő távműködtetés áramköreibe vonhatók be az így szerelt áramkörök. A "pánik" funkció által biztosított szolgáltatás, hogy veszélyhelyzet esetén a szükséges területek egy időben legyenek kivilágítva, csak körülményesen biztosítható. A magas komfortfokozatot igénylő lakótereknél (nappali, étkező, úszómedence stb.) viszont indokolt az EIB technika alkalmazása. Hasonló helyzet áll fenn a fűtéssel kapcsolatosan is. Az EIB által felügyelt fűtés nem úgy viselkedik, mint egy radiátorra szerelt, állítható termoszelep. Az utóbbi ugyanis mindig úgy változtatja a radiátoron átfolyó melegvíz mennyiségét, ahogyan azt a helyiség hőmérséklete jelzi számára. Teszi ezt akkor is, amikor például nyitva marad vagy kitörik egy ablak. A helyiség hőmérséklete ilyenkor lecsökken és a radiátoron lévő termoszelep, engedelmeskedve a jelzésnek, teljes fűtésre kapcsol. Az EIB által felügyelt fűtés ilyen esetben viszont lekapcsolja a fűtést, és a kialakult állapotról távjelzést küld az épület-felügyeletet ellátó kijelző egységre. Tartós távollét esetén a fűtés egy "fagyvédett" (+7 0C-os temperáló fűtés) állapotba kapcsolható, klíma esetén pedig ún. "zárolt" párakicsapódást megakadályozó üzemmódban üzemeltethető. Az árnyékolástechnika területén is előrelépést jelentett az EIB technika alkalmazása. A különböző árnyékolók "nem csak" sötétítést végeznek, hanem a lamellák szabályozott elforgatásával a helység felmelegedését okozó hősugárzást is visszaverik. Klímaberendezés alkalmazásakor az energiaköltség szempontjából nem közömbös az üzemidő sem, mivel esetenként a hűtés sokszor drágább, mint a fűtés. Azonban itt is kell egy felügyeletet ellátó rendszer, amely "odafigyel" arra, hogy az árnyékolás mértéke ne lépje túl azt a határértéket, amely a világítás bekapcsolását tenné szükségessé. Ennek a hálózatnak adott esetben intézkednie kell tudnia szélvihar esetén a zsaluk és az árnyékolók védelme érdekében is.
A 3. ábra foglalja össze a leggyakrabban használatos EIB kezelőszerveket és érzékelőket, valamint magyarázza az egyedi helyiség fűtésszabályozásának összekapcsolását a felügyeleti rendszerrel. Érdemes megjegyezni azt a gyakorlati adatot, hogy amennyiben egy adott helyiség hőmérsékletét a szükséges értéktől csak 1 0C-kal növeljük meg, úgy akkor ez az adott helyiségre nézve +6% energiaköltség-növekedést jelent. Rövid számítást végezve könnyen belátható, hogy 6 db helyiség fűtésszabályozása esetén ez 6 x 6%= 36% költségnövekedést jelenthet. További költségcsökkentésre ad módot annak a lehetősége, hogy az épület-felügyeletet ellátó kijelző egységen a család életvitelének megfelelően, az egyes helyiségek használatának időbeosztását figyelembe véve, heti ismétlődéssel egy napi fűtési program állítható be. Az ábrán kivastagított piros nyíllal jelöltük a helyiségek - egyedileg javasolt - EIB szobatermosztát által szabályozott hőmérsékleti értékeit. A "komfort" (jelenlét), a "készenléti" (távollét), valamint a "csökkentett" vagy éjszakai üzemállapotnak megfelelő hőmérsékleti értékeket a szobatermosztát segítségével állíthatjuk be. Az egyes üzemállapotok között a "jelenlét" nyomógomb működtetésével a helyszínen, míg a telefonmodul segítségével az otthontól távolról válthatunk személyesen üzemállapotot. Az egyes üzemállapotok automatikus állítását pedig a felhasználó által beállított időpontokban a beprogramozott értékekre a kijelző egység végzi. Az egyes hőmérsékleti értékeket program segítségével adjuk meg a készüléknek, viszont a programmal előre beállított komfort hőmérséklettől ±3 ºC-al a felhasználó a forgató gomb elforgatásával módosíthat.
A 4. ábrán látható vázlat a lakás hálózat-kiépítésének rendszertechnikai felépítését mutatja be. Az egyes önálló és egymástól független rendszerek automatizmusát egyesíti az EIB hálózat. A vagyonvédelmi hálózatot jelen esetben arra a célra használjuk, hogy távollétünkben illetéktelen személyektől a vagyonunkat védje, jelenlétünkben pedig az energiapazarlásra vigyázzon, annak ellenére, hogy "használaton kívülre" kapcsolják a vagyonvédelmi központot. Ez a valóságban úgy történik, hogy a vagyonvédelem céljára telepített érzékelők közül azoknak a mozgás-, nyitás-, üvegtörés és egyéb érzékelőknek az állapotát, amelyek az EIB felügyelete alá bevont területen energia megtakarításra felhasználhatók, egy, a vagyonvédelmi központ által vezérelt relékontaktussal követjük. Ezek a kontaktusok az EIB hálózaton keresztül különböző beavatkozásokat váltanak ki. Ilyen beavatkozás lehet például az ablak nyitásakor, vagy betörésekor a fűtés "fagyvédett" állapotba való kapcsolása. A tűzjelző hálózat tűz esetén riasztást küld a beprogramozott helyekre, és a vagyonvédelmi hálózat segítségével történő helyzetértékelés után elvégzi a feszültségmentesítést. Erre azért van szükség, mert amennyiben a tűz keletkezésekor személyek tartózkodnak az épületben, abban az esetben előbb a menekülési utat kell biztosítani, és csak a meneküléshez szükséges késleltetési idő után szabad feszültségmentesíteni. A jelzés valódiságáról a tűzjelző központ nyugtázhatóságával győződhetünk meg. Előfordulhat ugyanis, hogy az épület közelében valaki rőzsét éget, és ennek füstje váltotta ki a hibás tűzjelzést. Ilyen esetben távolról, a telefonmodul segítségével is elvégezhetjük a nyugtázást. Ezt követően megtörténhet a feszültségmentesített áramkörök automatikus visszakapcsolása. A vagyonvédelmi, illetve tűzjelző központ meghibásodása esetén hibajelzés jelenik meg a felügyeletet ellátó kijelző egységen, amelynek hatására azonnal intézkedni lehet a hiba elhárítására. A biztonságtechnikai hálózatot, valamint az általuk kiváltott beavatkozásokat úgy kell kialakítani, hogy azok megfeleljenek az érvényben lévő tűzvédelmi és MABISZ (vagyonbiztosítók) előírásoknak. Az EIB hálózat is elláthatna bizonyos biztonságtechnikai funkciókat, mivel a szükséges eszközkészlete meglenne hozzá. Ezeknek a műszaki alkalmazásoknak viszont a szakhatósági engedélyeztetése még nem történt meg.
Ennek okai valószínűleg nem a technikai biztonság hiányában rejlenek. A vonatkozó rendelkezések, amelyek ezekre a funkciókra vonatkoztak, sokkal régebbi eredetűek és gyakorlatban kipróbáltak, mint ahogy az EIB technika időrendi sorrendben ezekhez képest megjelent. Tekintettel azonban arra, hogy az EIB hálózatba olyan eszközök állapotjelzései is beiktathatók, amelyek nem EIB rendszerűek, ez a probléma egyszerűen áthidalható. A kaputelefon tápegységének feszültségfigyelésével kiküszöbölhető a készülékek elnémulása, amely kellemetlen helyzetektől kímélhet meg bennünket. Az EIB hálózat kiépítéséhez szükséges vezetékek közös nyomvonalon, bizonyos előírások betartása mellett azonos szerelvényben és csőben vezethetők, mint az erősáramú hálózat vezetékei. Ez azt jelenti, hogy egyszerűbbé válik az "egyedüli" kivitelező által megvalósítható nyomvonal, mivel az erősáramú hálózat áramkörei az EIB hálózattal, a biztonságtechnikai áramkörök hálózatai pedig a jelző-, TV, számítástechnikai és EIB hálózattal egyesíthetők a nyomvonalvezetésnél. Ezek a tényezők kihatással vannak a kivitelezés határidejére, a hálózatépítés költségeire, valamint az egyedi berendezésekbe beépített funkciók egyesítésére. Amennyiben a hálózatot a jelenlegi formában építenék ki, úgy minden szakterület saját nyomvonalat, egyedi hálózatokat telepítene, egyedi felvonulási költséggel. Egyik kivitelező sem szeret ugyanis más által kiépített hálózatba telepíteni. Az egyedi telepítés után pedig könnyen bekövetkezhet egy olyan állapot, hogy külön-külön minden berendezés hibátlanul működik, csak együtt nem teljesíti a rendszer a tőle elvárható szolgáltatásokat. Az egységesebb nyomvonalvezetésnek további előnyei is vannak. Az egyik előny abból adódik, hogy az ilyen módon letelepített hálózat csökkenti az egészségre káros "elektroszmog" értéket, mivel a nyomvonal biológiai elvek szerint vezethető. A magyarázathoz egy kis képzelőerővel is eljuthatunk, ha megpróbálunk elképzelni egy bekábelezett épületet, falak nélkül! A pókhálószerű "vezetékketrecben" nem lehet menekülni az áramjárta vezetők által keltett mágneses tér elöl. A másik előny is belátható a minta példa alapján. Ahol nem képződnek vezetékhurkok, ott nem indukálódik a mágneses tér változásának következtében feszültség sem. Ez pedig növeli a hálózat túlfeszültségekkel szembeni ellenálló képességét.
(Folytatása következik)
