Slezsák István
okl. villamosmérnök
14 527 | |
Slezsák István cikkei
| 29 cikk. Lapozó: |
Hálózati szűkületkezelés másképpen
Flexibilitási piacmodell bemutatása
2026. február 9. |
54
Ahhoz, hogy a villamosenergia-ellátás ennyire üzembiztos és ennyire kedvező árú legyen, mint napjainkban, egy rendkívül összetett rendszer szükséges. Ennek részét képezik a villamosenergia-hálózatok és a piacok is, amelyek mind a hatékonyság maximalizálása érdekében kerültek kialakításra. Az utóbbi 10 évben azonban új szereplők kezdtek megjelenni az elosztott termelők formájában, ami ezeknek a rendszereknek a bővítését követelheti majd meg a jövőben. A Dél-afrikai Köztársaságban már elkezdték az ottani rendszerek átalakítását a megújuló energiaforrások minél szélesebb körű integrációja és az üzembiztonság növelése érdekében. Jelen cikk ezzel a megoldással foglalkozik.
Épületekkel kapcsolatos energetikai célok
2025. december 8. |
519
A globális felmelegedés mérséklése érdekében szükség van a szén-dioxid-kibocsájtás csökkentésére. A 2021-ben megkötött Párizsi Egyezményben az ENSZ tagállamainak jelentős része célokat tűzött ki annak érdekében, hogy csökkentik az üvegházhatású gázok kibocsájtását, hogy a Föld átlaghőmérséklete kevesebb, mint 1,5 °C-kal növekedjen az iparosodás (1880-as évek) előtti szinthez képest, így járulva hozzá az éghajlatváltozás hatásainak csökkentéséhez. Az európai uniós tagországok vállalták, hogy 2030-ra 55%-kal csökkentik a szén-dioxid-kibocsájtásukat a 2020-as szinthez képest, 2050-re pedig elérik a nettó karbonsemlegességet.
Microgridek alkalmazásai
2025. október 12. |
788
A villamosenergia-rendszerek irányításának alapvetése, hogy a termelésnek és a fogyasztásnak minden időpillanatban meg kell egyeznie a hálózati frekvencia névleges értéken való tartása érdekében. Minél nagyobb arányú az eltérés a rendszerben lévő termelés és fogyasztás között, annál nagyobb ütemben fog nőni, vagy csökkenni a hálózati frekvencia. Egy robusztus rendszerben, ahol nagy termelés és nagy fogyasztás van jelen, adott mértékű kiegyensúlyozatlanság esetén kisebb mértékű a frekvenciaváltozás üteme, mint egy gyengébb rendszer esetében. Emiatt a villamosenergia-rendszerek kontinensnyi méretűek, ezzel garantálva az üzembiztonságot.
A digitális ikrek szerepe a jövőben
2025. június 10. |
951
1 4 (1)
A cikksorozat első két részében áttekintésre került, hogy a modellezéssel leképzett jellemzők mekkora segítséget jelentenek a különböző berendezések, esetünkben a közcélú hálózati eszközök tulajdonságainak kiszámításában. A mostani részben megvizsgáljuk, hogy a jövőben miként lehet a modellezést és az adatok kezelését továbbfejleszteni.
A távvezetékek hőmérsékletének meghatározása
2025. április 13. |
1000
A digitális ikrekről szóló cikksorozat előző részében a komplex villamosenergia-hálózatok modellezésével foglalkoztunk. Bemutatásra kerültek azok a módszerek és felhasználási esetek, amikor a távvezetékeken kialakuló áramlási és feszültségviszonyokat egy hálózatmodellel és az ilyen számításokra fejlesztett alkalmazás segítségével számítjuk ki. Ebben a részben nem az egymással összefüggő, bonyolult távvezetékrendszereken várható áramlások modellezéséről lesz szó, hanem az egyes távvezetékek hőtani viselkedésének a leképezéséről.
A hálózatmodellekről érthetően
2025. március 10. |
1260
Napjainkban divatos az élet minden területén a mesterséges intelligencia és a digitális iker kifejezések használata, azonban ahány ember, annyiféle megközelítése létezik ezeknek a fogalmaknak. A most induló cikksorozatban utánajárunk annak, hogy mi minden is tartozhat bele ezekbe a meghatározásokba. A digitális iker a valóság valamilyen elhanyagolásokkal való leképezése a virtuális térben. Hogy pontosan milyen jellemzőket veszünk figyelembe a modellezni kívánt dologról és miket hanyagolunk el, azt mindig az adott felhasználási cél dönti el. A villanyszerelői szakmát a digitális iker két témában is érintheti, ebben a cikkben a hálózati áramlások kiszámítását lehetővé tevő hálózatmodellekről lesz szó.
A megújuló energiaforrások és az elektrifikáció várható terjedése
2024. december 8. |
1283
1 5 (1)
Az előző lapszámban olvasható cikkben azzal foglalkoztunk, hogy a Magyarországon is releváns megújuló termelők (napelem, szárazföldi szélturbinák, vízerőművek) napjainkban mennyire elterjedtek szerte a világban. Ez a cikk azt a kérdést járja körbe, hogy milyen változások várhatók a közeli (2030-ig) és a távolabbi (2050-ig) jövőben.
A megújuló energiaforrások terjedése
2024. november 11. |
892
Korábban részletesen foglalkoztunk az elektrifikáció és a megújuló energiaforrások hazai terjedésével. Az energiamix tisztítása azonban nemcsak hazai, hanem globális cél is, ezért most az utóbbi években való terjedését tekintjük át ezeknek a termelőegységeknek szerte a világban.
A villamosenergia-tárolók várható elterjedése
2024. október 13. |
991
4 4 (2)
Magyarországon az utóbbi 5-7 évben jelentősen nőtt a napelemes termelő egységek beépített teljesítménye. A növekedés a következő években tovább folytatódik, viszont az emiatt felmerülő kihívások már ma is látszanak mind a hálózati, mind a forrásoldalon. Egyrészt a villamosenergia-rendszerben minden pillanatban meg kell egyeznie a termelésnek és a fogyasztásnak, másrészt az időjárásfüggő termelés kiszámíthatatlansága előre nem látható, nem ideális üzemállapotokhoz vezethet. Szükség van tehát az időjárásfüggő termelők szabályozhatóságára.
A napelemes áramtermelés jelene és jövője
2024. augusztus 4. |
1342
Az elmúlt időszakban nagyon jelentős napenergia-kapacitások épültek ki Magyarországon. Ennek köszönhetően a napenergia aránya az áramtermelésben jelenleg Magyarországon a harmadik legnagyobb a világon. Chile közel 20%-kal vezet, Görögország 19%-kal követi, míg Magyarország a 18,4%-os hazai részaránnyal a globális dobogó harmadik fokán, európai második helyezettként szerepel. A dinamikus bővülés számos megoldandó feladatot is magával hoz. Cikkünkben a hazai napelemes áramtermelés jelenét és várható közeljövőjét tekintjük át.
Az elektrifikáció jelenlegi helyzete és előrejelzései
2024. június 10. |
2561
A villamosenergia-iparág az utóbbi 5-10 évben jelentős változáson megy keresztül. Ennek egyik oka, hogy egyre több olyan berendezés jelenik meg a fogyasztóknál, melyek korábban nem villamos energiát használtak föl, hanem valamilyen más, jellemzően fosszilis üzemanyagot. Ilyen például az elektromos autók és a hőszivattyúk terjedése. Ez a folyamat a 2010-es évek második felében kezdett el erősödni.
Fogyasztói visszajelzések
A dinamikus tarifák hatásai 3.
2024. április 12. |
1303
A cikksorozat előző három részében bemutatásra kerültek a különböző dinamikus villamosenergia-tarifák felépítései, árszintjei és hatásai az energiafogyasztásra, a csúcsterhelésre és a villanyszámlákra. Megvizsgáltuk a világ különböző részein „élesben” és próba jelleggel alkalmazott megoldásokat is. Ezek alapján megállapítható, hogy a dinamikus tarifák kedvező hatással lehetnek mind a villamosenergia-hálózatok kihasználtságára, mind a fogyasztók pénztárcájára, azonban rendkívül körültekintően kell ezeket a tarifákat megalkotni, illetve az országonként eltérő szabályozási környezet is tartogathat kihívásokat. A sorozat befejező részében a fogyasztói visszajelzések kerülnek elemzésre. Míg az előző részben a számokkal mérhető, objektív hatásokat vizsgáltuk, addig ebben a részben inkább a szubjektív tapasztalatokra fókuszálunk.
A dinamikus tarifák hatásai 2.
2024. március 11. |
12 890
A cikksorozat előző részeiben bemutatásra kerültek a dinamikus tarifák főbb jellemzői, illetve a két legnépszerűbb tarifaszerkezet, a napon belül többféle árat megkülönböztető TOU és a kritikus napokon jelentős árnövelést alkalmazó CPP. Ebben a részben példákon keresztül mutatjuk be, hogy a dinamikus tarifáknak milyen hatásai lehetnek az ügyfelek fogyasztási szokásaira.
A dinamikus tarifák hatásai
2023. november 30. |
1060
6 1 4.4 (5)
Az előző, a dinamikus tarifákat átfogóan bemutató részben ismertetésre került, hogy a villamosenergia-rendszerekkel kapcsolatban milyen problémák merülhetnek fel, melyek akár ilyen tarifákkal is kezelhetők. A dinamikus tarifák lényege, hogy a fogyasztókat közvetetten szabályozzák, tehát azok ne egy vezérlőjel alapján alakítsák a fogyasztásukat, hanem az időben változó árakhoz igazodva.
Dinamikus tarifák fajtái és alkalmazásuk a világban 1.
2023. november 6. |
2125
6 1 5 (5)
A cikk bevezetést ad a villamosenergia-rendszerek kihívásaiba és felvázol egy újabb, nem annyira elterjedt kezelési lehetőséget. Ezek a dinamikus villamosenergia-tarifák, amiknek segítségével a fogyasztókat közvetett módon lehet ösztönözni arra, hogy a fogyasztási szokásaikat megváltoztassák akár helyi (pl. hálózati szűk keresztmetszetek), akár rendszerszintű (pl. rendszer kiegyensúlyozatlansága) problémák kezelése érdekében.
A vízerőmű
A megújuló energiaforrások és hasznosításuk 4.
2023. október 6. |
986
2 5 (2)
A megújuló erőforrásokat bemutató cikksorozat első három részében ismertetésre kerültek a napelemek, a szélerőművek és a biogázerőművek. A mostani rész a vízerőművekről szól. Hazánkban kevésbé elterjedt ez a típus, Európa többi részén azonban jelentős mennyiségű vízerőmű található.
A biogázerőmű
A megújuló energiaforrások és hasznosításuk 3.
2023. augusztus 3. |
1075
1 5 (1)
A megújuló energiaforrásokról szóló cikksorozat első két részében bemutatásra került a nap- és szélerőművek működési elve, telepítési és üzemeltetési eljárása. A mostani rész a biogázerőművekkel foglalkozik. Ez a kategória többek között abban tér el a korábban bemutatott napelemektől és szélerőművektől, hogy egyszerre képes villamosés hőenergia termelésére is. Egy gázmotor hajt egy generátort, előbbi veszteséghője hasznosítható hőenergiaként, míg a villamos energia termelését az utóbbi végzi.
A szélerőmű
A megújuló energiaforrások és hasznosításuk 2.
2023. június 6. |
1425
2 4 (1)
A megújuló energiaforrásokat bemutató cikksorozat első részében bemutatásra került a napelemek működési elve, gyártástechnológiája és gyártási folyamatának környezeti hatása. A jelenlegi részben az Európában legnépszerűbb megújuló energiaforrással, a széllel foglalkozunk. Az előző részhez hasonlóan itt is bemutatásra kerül a szélnek, mint meteorológiai jelenségnek a kialakulása, illetve a szélerőművek felépítése és működési elve is.
A napelem
A megújuló energiaforrások és hasznosításuk 1.
2023. május 4. |
1687
4 4.75 (4)
Megújuló energiaforrásnak nevezzük azt a természeti jelenséget, mely folyamatosan jelen van a Földön, és fenntartható módon energia nyerhető ki belőle. A megújuló energiaforrások fő forrásai a nap-, víz- és geotermikus energia. Ezeken felül a szélenergia és a biomassza keletkezése is a napsugárzás eredménye, hasznosításuk azonban máshogy valósítható meg. Napjainkban egyre nagyobb mértékben használják a megújuló energiaforrásból nyert villamos energiát. Az Eurostat adatai szerint 2021-ben az EU-ban előállított villamosenergia 37,5%-a származott megújuló energiaforrásból.
Szélerőművek földelési jellemzői 4.
Szélerőművek földelési ellenállása villámcsapás esetén
2023. március 13. |
1149
1 5 (1)
A cikksorozat első három részében bemutatásra kerültek a földelésekre jellemző fontosabb fogalmak és mérési módszertanok, ahogyan egy szélerőműtorony földelésének a CDEGS nevű szimulációs szoftverrel való vizsgálata is. Ezek a vizsgálatok a földelőrendszer földelési ellenállását, illetve adott áramerősségű, időben nem változó értékű vizsgálóáram hatására a környezetében fellépő skalárpotenciál-változásokat és a kialakuló lépésfeszültségeket számították ki adott elrendezés és talajszerkezet mellett. Az eredetileg vizsgált földelőrendszer a következő részben továbbfejlesztésre került, ennek a fejlesztésnek az eredménye össze lett hasonlítva az eredeti elrendezésekkel.
| 29 cikk. Lapozó: |
