Slezsák István
okl. villamosmérnök
4029 | |
Slezsák István cikkei
A napelemes áramtermelés jelene és jövője
2024. augusztus 4. |
714
Az elmúlt időszakban nagyon jelentős napenergia-kapacitások épültek ki Magyarországon. Ennek köszönhetően a napenergia aránya az áramtermelésben jelenleg Magyarországon a harmadik legnagyobb a világon. Chile közel 20%-kal vezet, Görögország 19%-kal követi, míg Magyarország a 18,4%-os hazai részaránnyal a globális dobogó harmadik fokán, európai második helyezettként szerepel. A dinamikus bővülés számos megoldandó feladatot is magával hoz. Cikkünkben a hazai napelemes áramtermelés jelenét és várható közeljövőjét tekintjük át.
Az elektrifikáció jelenlegi helyzete és előrejelzései
2024. június 10. |
1239
A villamosenergia-iparág az utóbbi 5-10 évben jelentős változáson megy keresztül. Ennek egyik oka, hogy egyre több olyan berendezés jelenik meg a fogyasztóknál, melyek korábban nem villamos energiát használtak föl, hanem valamilyen más, jellemzően fosszilis üzemanyagot. Ilyen például az elektromos autók és a hőszivattyúk terjedése. Ez a folyamat a 2010-es évek második felében kezdett el erősödni.
Fogyasztói visszajelzések
A dinamikus tarifák hatásai 3.
2024. április 12. |
780
A cikksorozat előző három részében bemutatásra kerültek a különböző dinamikus villamosenergia-tarifák felépítései, árszintjei és hatásai az energiafogyasztásra, a csúcsterhelésre és a villanyszámlákra. Megvizsgáltuk a világ különböző részein „élesben” és próba jelleggel alkalmazott megoldásokat is. Ezek alapján megállapítható, hogy a dinamikus tarifák kedvező hatással lehetnek mind a villamosenergia-hálózatok kihasználtságára, mind a fogyasztók pénztárcájára, azonban rendkívül körültekintően kell ezeket a tarifákat megalkotni, illetve az országonként eltérő szabályozási környezet is tartogathat kihívásokat. A sorozat befejező részében a fogyasztói visszajelzések kerülnek elemzésre. Míg az előző részben a számokkal mérhető, objektív hatásokat vizsgáltuk, addig ebben a részben inkább a szubjektív tapasztalatokra fókuszálunk.
A dinamikus tarifák hatásai 2.
2024. március 11. |
3216
A cikksorozat előző részeiben bemutatásra kerültek a dinamikus tarifák főbb jellemzői, illetve a két legnépszerűbb tarifaszerkezet, a napon belül többféle árat megkülönböztető TOU és a kritikus napokon jelentős árnövelést alkalmazó CPP. Ebben a részben példákon keresztül mutatjuk be, hogy a dinamikus tarifáknak milyen hatásai lehetnek az ügyfelek fogyasztási szokásaira.
A dinamikus tarifák hatásai
2023. november 30. |
600
6 1 4.4 (5)
Az előző, a dinamikus tarifákat átfogóan bemutató részben ismertetésre került, hogy a villamosenergia-rendszerekkel kapcsolatban milyen problémák merülhetnek fel, melyek akár ilyen tarifákkal is kezelhetők. A dinamikus tarifák lényege, hogy a fogyasztókat közvetetten szabályozzák, tehát azok ne egy vezérlőjel alapján alakítsák a fogyasztásukat, hanem az időben változó árakhoz igazodva.
Dinamikus tarifák fajtái és alkalmazásuk a világban 1.
2023. november 6. |
1688
5 5 (4)
A cikk bevezetést ad a villamosenergia-rendszerek kihívásaiba és felvázol egy újabb, nem annyira elterjedt kezelési lehetőséget. Ezek a dinamikus villamosenergia-tarifák, amiknek segítségével a fogyasztókat közvetett módon lehet ösztönözni arra, hogy a fogyasztási szokásaikat megváltoztassák akár helyi (pl. hálózati szűk keresztmetszetek), akár rendszerszintű (pl. rendszer kiegyensúlyozatlansága) problémák kezelése érdekében.
A vízerőmű
A megújuló energiaforrások és hasznosításuk 4.
2023. október 6. |
556
2 5 (2)
A megújuló erőforrásokat bemutató cikksorozat első három részében ismertetésre kerültek a napelemek, a szélerőművek és a biogázerőművek. A mostani rész a vízerőművekről szól. Hazánkban kevésbé elterjedt ez a típus, Európa többi részén azonban jelentős mennyiségű vízerőmű található.
A biogázerőmű
A megújuló energiaforrások és hasznosításuk 3.
2023. augusztus 3. |
623
1 5 (1)
A megújuló energiaforrásokról szóló cikksorozat első két részében bemutatásra került a nap- és szélerőművek működési elve, telepítési és üzemeltetési eljárása. A mostani rész a biogázerőművekkel foglalkozik. Ez a kategória többek között abban tér el a korábban bemutatott napelemektől és szélerőművektől, hogy egyszerre képes villamosés hőenergia termelésére is. Egy gázmotor hajt egy generátort, előbbi veszteséghője hasznosítható hőenergiaként, míg a villamos energia termelését az utóbbi végzi.
A szélerőmű
A megújuló energiaforrások és hasznosításuk 2.
2023. június 6. |
774
2 4 (1)
A megújuló energiaforrásokat bemutató cikksorozat első részében bemutatásra került a napelemek működési elve, gyártástechnológiája és gyártási folyamatának környezeti hatása. A jelenlegi részben az Európában legnépszerűbb megújuló energiaforrással, a széllel foglalkozunk. Az előző részhez hasonlóan itt is bemutatásra kerül a szélnek, mint meteorológiai jelenségnek a kialakulása, illetve a szélerőművek felépítése és működési elve is.
A napelem
A megújuló energiaforrások és hasznosításuk 1.
2023. május 4. |
1256
3 4.67 (3)
Megújuló energiaforrásnak nevezzük azt a természeti jelenséget, mely folyamatosan jelen van a Földön, és fenntartható módon energia nyerhető ki belőle. A megújuló energiaforrások fő forrásai a nap-, víz- és geotermikus energia. Ezeken felül a szélenergia és a biomassza keletkezése is a napsugárzás eredménye, hasznosításuk azonban máshogy valósítható meg. Napjainkban egyre nagyobb mértékben használják a megújuló energiaforrásból nyert villamos energiát. Az Eurostat adatai szerint 2021-ben az EU-ban előállított villamosenergia 37,5%-a származott megújuló energiaforrásból.
Szélerőművek földelési jellemzői 4.
Szélerőművek földelési ellenállása villámcsapás esetén
2023. március 13. |
738
1 5 (1)
A cikksorozat első három részében bemutatásra kerültek a földelésekre jellemző fontosabb fogalmak és mérési módszertanok, ahogyan egy szélerőműtorony földelésének a CDEGS nevű szimulációs szoftverrel való vizsgálata is. Ezek a vizsgálatok a földelőrendszer földelési ellenállását, illetve adott áramerősségű, időben nem változó értékű vizsgálóáram hatására a környezetében fellépő skalárpotenciál-változásokat és a kialakuló lépésfeszültségeket számították ki adott elrendezés és talajszerkezet mellett. Az eredetileg vizsgált földelőrendszer a következő részben továbbfejlesztésre került, ennek a fejlesztésnek az eredménye össze lett hasonlítva az eredeti elrendezésekkel.
Szélerőművek földelési jellemzői 3.
2023. február 3. |
835
5 4.6 (5)
A cikksorozat első két részében bemutatásra kerültek a szélerőművek földelési rendszereire jellemző megoldások és ezeken keresztül a földelőrendszerekkel kapcsolatos legfontosabb jellemzők is. A földelési alapismereteken túl az előző részekben ismertettünk egy számítógéppel végzett elemzését két olyan földelőhálónak, amelyeket külföldi szakmai publikációkban mutattak be, így vélhetően a valóságban is használnak. A szimulációk vizsgálták a földelési rendszerek földelési ellenállását, és egy adott áraminjektálás során kialakuló skalárpotenciál és lépésfeszültség eloszlását a talaj felszínén. A modellszámítások eredménye alapján a földelési ellenállás nem teljesítette a maximálisan megengedett 10 Ω-os értéket, ezért a cikksorozat mostani része azt a vizsgálatot foglalja össze, ami arra keresi a választ, hogy milyen hatása van annak, ha a földelőrendszert hozzáerősítik a szélerőmű alapozásának betonvasszerkezetéhez.
Szélerőművek földelési jellemzői 2.
2022. december 5. |
756
3 4.67 (3)
A cikksorozat előző részében bemutatásra kerültek az állandósult állapotú és a tranziens földelési ellenállással kapcsolatos fogalmak és mérési módszerek. A szélturbinatorony vagy a szélturbinához kapcsolt transzformátor földelésének a földelési ellenállása az IEC 61400-24 szabvány szerint nem lehet nagyobb, mint 10 Ω. Önmagukban álló szélturbinák esetében ez egyetlen földeléssel és villámvédelemmel kapcsolatos előírás.
Szélerőművek földelési jellemzői
2022. november 7. |
859
6 4.83 (6)
Napjainkban kiemelt fontosságú, hogy a szükséges villamos energia előállítása környezetbarát és fenntartható módon valósuljon meg. Erre egy lehetséges megoldást jelent a megújuló energiaforrásokból történő energiaelőállítás, ennek egy jelentős hányada szélerőművek segítségével történik. A világ összes szélerőművének beépített teljesítménye 2021-ben 837 GW volt, ebből nagyságrendileg 780 GW üzemelt szárazföldi turbinaként. Ezek a berendezések azonban számos hátránnyal is rendelkeznek. Például egy tornyot nagyon nagy valószínűséggel ér villámcsapás élettartama során, mivel ezek az eszközök mind kialakításuk, mind telepítési helyük miatt fokozott veszélynek vannak kitéve.
Napelemes rendszer megtérülése a megváltozott rezsidíjak mellett
2022. október 10. |
796
6 4.8 (5)
2022. augusztus 1-től az Egyetemes Szolgáltatás (ESZ) keretei között csatlakozási pontonként rezsicsökkentett hatósági áron vételezhető villamos energia mennyisége az átlagos fogyasztás alapján korlátozásra került. Amennyiben az ügyfél túllépi a hatósági áron vételezhető keretet, úgy ún. lakossági piaci áron vételezhet energiát. Az átlagos fogyasztás fölötti többletfogyasztás árának emelése hatással van az otthoni napelemes rendszerek, vagyis a háztartási méretű kiserőművek (HMKE) megtérülési idejére is. A cikkben néhány jellemző eset kerül elemzésre.
Az e-mobilitás hálózati hatásai 5.
Frekvenciaszabályozás villanyautók segítségével
2022. augusztus 1. |
915
Az e-mobilitásról szóló cikksorozatunk korábbi részeiben ismertetésre kerültek a hazai előrejelzések, majd a várható rendszerszintű és lokális kihívások, legutóbb pedig az elektromos autók hálózati szűk keresztmetszetek kezelésére való felhasználási lehetőségei. Ebben a részben bemutatásra kerül egy olyan tanulmány, amely az elektromos autók rendszerszintű, jellemzően frekvenciatartási problémák kezelésére való alkalmasságát vizsgálta.
Az e-mobilitás hálózati hatásai 4.
2022. június 7. |
900
1
Az olaj árának emelkedésével egyre fontosabbá válik, hogy a belsőégésű motorral hajtott járművek helyett új, alternatív közlekedési lehetőség kerüljön bevezetésre, melynek komfortszintje hasonló a hagyományos módszerhez. Továbbá az üvegházhatású gázok egy része a belsőégésű motorral hajtott gépjárművek üzemeltetése során kerül a légkörbe, így környezetvédelmi szempontból is égető szükség van olyan járművek elterjedésére, melyek kevesebb, vagy akár nulla károsanyagot bocsájtanak ki.
Az e-mobilitás hálózati hatásai 3.
2022. május 9. |
983
1 5 (1)
Az e-mobilitással foglalkozó cikksorozat első részében bemutatásra került, hogy Magyarország területén 2030-ig mennyi elektromos gépjármű és töltőberendezés várható a hálózati engedélyesek prognózisai szerint. Meg lettek határozva külön vizsgálandó kategóriák a gépjárművekre és a töltőkre is. Az egyes kategóriákban várható konzervatív és dinamikus felfutási forgatókönyv számai is ismertetésre kerültek. A második részben azzal foglalkoztunk, hogy az egyes kategóriák milyen töltési profillal vehetők figyelembe, és ennek milyen rendszerszintű hatása várható. Jelen cikkünkben részben arra keressük a választ, hogy lokálisan milyen kihívásokat jelent majd az elektromos autók jövőbeli elterjedése.
Az e-mobilitás hálózati hatásai 2.
2022. április 15. |
779
Az előző cikkben bemutatásra került, hogy Magyarország területén 2030-ig mennyi elektromos gépjármű és töltőberendezés várható a hálózati engedélyesek prognózisai szerint. Meg lettek határozva külön vizsgálandó kategóriák a gépjárművekre és a töltőkre is. Az egyes kategóriákban várható konzervatív és dinamikus felfutási forgatókönyv számai is ismertetésre kerültek. A most következő részben arra keressük a választ, hogy milyen hatások várhatók a közcélú hálózatokon az e-mobilitás miatt.
Az e-mobilitás hálózati hatásai 1.
2022. március 8. |
1670
Az autógyártók sorra jelentik be, hogy a következő 1-2 évtizedben teljesen átállnak az elektromos hajtású autók gyártására. Sokan közülük már le is állították a belsőégésű motorok fejlesztését. Egyre gyakrabban és egyre több helyen fordulnak elő olyan hónapok, negyedévek, ahol több elektromos vagy hibrid autót adnak el, mint hagyományos hajtásút.
