Slezsák István
okl. villamosmérnök
664 | |
Slezsák István cikkei
A napelem
A megújuló energiaforrások és hasznosításuk I.
2023. május 4. |
249
2 5 (2)
Megújuló energiaforrásnak nevezzük azt a természeti jelenséget, mely folyamatosan jelen van a Földön, és fenntartható módon energia nyerhető ki belőle. A megújuló energiaforrások fő forrásai a nap-, víz- és geotermikus energia. Ezeken felül a szélenergia és a biomassza keletkezése is a napsugárzás eredménye, hasznosításuk azonban máshogy valósítható meg. Napjainkban egyre nagyobb mértékben használják a megújuló energiaforrásból nyert villamos energiát. Az Eurostat adatai szerint 2021-ben az EU-ban előállított villamosenergia 37,5%-a származott megújuló energiaforrásból.
Szélerőművek földelési jellemzői 4.
Szélerőművek földelési ellenállása villámcsapás esetén
2023. március 13. |
389
1 5 (1)
A cikksorozat első három részében bemutatásra kerültek a földelésekre jellemző fontosabb fogalmak és mérési módszertanok, ahogyan egy szélerőműtorony földelésének a CDEGS nevű szimulációs szoftverrel való vizsgálata is. Ezek a vizsgálatok a földelőrendszer földelési ellenállását, illetve adott áramerősségű, időben nem változó értékű vizsgálóáram hatására a környezetében fellépő skalárpotenciál-változásokat és a kialakuló lépésfeszültségeket számították ki adott elrendezés és talajszerkezet mellett. Az eredetileg vizsgált földelőrendszer a következő részben továbbfejlesztésre került, ennek a fejlesztésnek az eredménye össze lett hasonlítva az eredeti elrendezésekkel.
Szélerőművek földelési jellemzői 3.
2023. február 3. |
394
5 4.6 (5)
A cikksorozat első két részében bemutatásra kerültek a szélerőművek földelési rendszereire jellemző megoldások és ezeken keresztül a földelőrendszerekkel kapcsolatos legfontosabb jellemzők is. A földelési alapismereteken túl az előző részekben ismertettünk egy számítógéppel végzett elemzését két olyan földelőhálónak, amelyeket külföldi szakmai publikációkban mutattak be, így vélhetően a valóságban is használnak. A szimulációk vizsgálták a földelési rendszerek földelési ellenállását, és egy adott áraminjektálás során kialakuló skalárpotenciál és lépésfeszültség eloszlását a talaj felszínén. A modellszámítások eredménye alapján a földelési ellenállás nem teljesítette a maximálisan megengedett 10 Ω-os értéket, ezért a cikksorozat mostani része azt a vizsgálatot foglalja össze, ami arra keresi a választ, hogy milyen hatása van annak, ha a földelőrendszert hozzáerősítik a szélerőmű alapozásának betonvasszerkezetéhez.
Szélerőművek földelési jellemzői 2.
2022. december 5. |
501
3 4.67 (3)
A cikksorozat előző részében bemutatásra kerültek az állandósult állapotú és a tranziens földelési ellenállással kapcsolatos fogalmak és mérési módszerek. A szélturbinatorony vagy a szélturbinához kapcsolt transzformátor földelésének a földelési ellenállása az IEC 61400-24 szabvány szerint nem lehet nagyobb, mint 10 Ω. Önmagukban álló szélturbinák esetében ez egyetlen földeléssel és villámvédelemmel kapcsolatos előírás.
Szélerőművek földelési jellemzői
2022. november 7. |
544
6 4.83 (6)
Napjainkban kiemelt fontosságú, hogy a szükséges villamos energia előállítása környezetbarát és fenntartható módon valósuljon meg. Erre egy lehetséges megoldást jelent a megújuló energiaforrásokból történő energiaelőállítás, ennek egy jelentős hányada szélerőművek segítségével történik. A világ összes szélerőművének beépített teljesítménye 2021-ben 837 GW volt, ebből nagyságrendileg 780 GW üzemelt szárazföldi turbinaként. Ezek a berendezések azonban számos hátránnyal is rendelkeznek. Például egy tornyot nagyon nagy valószínűséggel ér villámcsapás élettartama során, mivel ezek az eszközök mind kialakításuk, mind telepítési helyük miatt fokozott veszélynek vannak kitéve.
Napelemes rendszer megtérülése a megváltozott rezsidíjak mellett
2022. október 10. |
485
5 4.75 (4)
2022. augusztus 1-től az Egyetemes Szolgáltatás (ESZ) keretei között csatlakozási pontonként rezsicsökkentett hatósági áron vételezhető villamos energia mennyisége az átlagos fogyasztás alapján korlátozásra került. Amennyiben az ügyfél túllépi a hatósági áron vételezhető keretet, úgy ún. lakossági piaci áron vételezhet energiát. Az átlagos fogyasztás fölötti többletfogyasztás árának emelése hatással van az otthoni napelemes rendszerek, vagyis a háztartási méretű kiserőművek (HMKE) megtérülési idejére is. A cikkben néhány jellemző eset kerül elemzésre.
Az e-mobilitás hálózati hatásai 5.
Frekvenciaszabályozás villanyautók segítségével
2022. augusztus 1. |
553
Az e-mobilitásról szóló cikksorozatunk korábbi részeiben ismertetésre kerültek a hazai előrejelzések, majd a várható rendszerszintű és lokális kihívások, legutóbb pedig az elektromos autók hálózati szűk keresztmetszetek kezelésére való felhasználási lehetőségei. Ebben a részben bemutatásra kerül egy olyan tanulmány, amely az elektromos autók rendszerszintű, jellemzően frekvenciatartási problémák kezelésére való alkalmasságát vizsgálta.
Az e-mobilitás hálózati hatásai 4.
2022. június 7. |
508
1
Az olaj árának emelkedésével egyre fontosabbá válik, hogy a belsőégésű motorral hajtott járművek helyett új, alternatív közlekedési lehetőség kerüljön bevezetésre, melynek komfortszintje hasonló a hagyományos módszerhez. Továbbá az üvegházhatású gázok egy része a belsőégésű motorral hajtott gépjárművek üzemeltetése során kerül a légkörbe, így környezetvédelmi szempontból is égető szükség van olyan járművek elterjedésére, melyek kevesebb, vagy akár nulla károsanyagot bocsájtanak ki.
Az e-mobilitás hálózati hatásai 3.
2022. május 9. |
615
1 5 (1)
Az e-mobilitással foglalkozó cikksorozat első részében bemutatásra került, hogy Magyarország területén 2030-ig mennyi elektromos gépjármű és töltőberendezés várható a hálózati engedélyesek prognózisai szerint. Meg lettek határozva külön vizsgálandó kategóriák a gépjárművekre és a töltőkre is. Az egyes kategóriákban várható konzervatív és dinamikus felfutási forgatókönyv számai is ismertetésre kerültek. A második részben azzal foglalkoztunk, hogy az egyes kategóriák milyen töltési profillal vehetők figyelembe, és ennek milyen rendszerszintű hatása várható. Jelen cikkünkben részben arra keressük a választ, hogy lokálisan milyen kihívásokat jelent majd az elektromos autók jövőbeli elterjedése.
Az e-mobilitás hálózati hatásai 2.
2022. április 15. |
533
Az előző cikkben bemutatásra került, hogy Magyarország területén 2030-ig mennyi elektromos gépjármű és töltőberendezés várható a hálózati engedélyesek prognózisai szerint. Meg lettek határozva külön vizsgálandó kategóriák a gépjárművekre és a töltőkre is. Az egyes kategóriákban várható konzervatív és dinamikus felfutási forgatókönyv számai is ismertetésre kerültek. A most következő részben arra keressük a választ, hogy milyen hatások várhatók a közcélú hálózatokon az e-mobilitás miatt.
Az e-mobilitás hálózati hatásai 1.
2022. március 8. |
1314
Az autógyártók sorra jelentik be, hogy a következő 1-2 évtizedben teljesen átállnak az elektromos hajtású autók gyártására. Sokan közülük már le is állították a belsőégésű motorok fejlesztését. Egyre gyakrabban és egyre több helyen fordulnak elő olyan hónapok, negyedévek, ahol több elektromos vagy hibrid autót adnak el, mint hagyományos hajtásút.
