Slezsák István
okl. villamosmérnök
7853 | |
Slezsák István cikkei
| 26 cikk. Lapozó: |
A digitális ikrek szerepe a jövőben
2025. június 10. |
356
A cikksorozat első két részében áttekintésre került, hogy a modellezéssel leképzett jellemzők mekkora segítséget jelentenek a különböző berendezések, esetünkben a közcélú hálózati eszközök tulajdonságainak kiszámításában. A mostani részben megvizsgáljuk, hogy a jövőben miként lehet a modellezést és az adatok kezelését továbbfejleszteni.
A távvezetékek hőmérsékletének meghatározása
2025. április 13. |
629
A digitális ikrekről szóló cikksorozat előző részében a komplex villamosenergia-hálózatok modellezésével foglalkoztunk. Bemutatásra kerültek azok a módszerek és felhasználási esetek, amikor a távvezetékeken kialakuló áramlási és feszültségviszonyokat egy hálózatmodellel és az ilyen számításokra fejlesztett alkalmazás segítségével számítjuk ki. Ebben a részben nem az egymással összefüggő, bonyolult távvezetékrendszereken várható áramlások modellezéséről lesz szó, hanem az egyes távvezetékek hőtani viselkedésének a leképezéséről.
A hálózatmodellekről érthetően
2025. március 10. |
963
Napjainkban divatos az élet minden területén a mesterséges intelligencia és a digitális iker kifejezések használata, azonban ahány ember, annyiféle megközelítése létezik ezeknek a fogalmaknak. A most induló cikksorozatban utánajárunk annak, hogy mi minden is tartozhat bele ezekbe a meghatározásokba. A digitális iker a valóság valamilyen elhanyagolásokkal való leképezése a virtuális térben. Hogy pontosan milyen jellemzőket veszünk figyelembe a modellezni kívánt dologról és miket hanyagolunk el, azt mindig az adott felhasználási cél dönti el. A villanyszerelői szakmát a digitális iker két témában is érintheti, ebben a cikkben a hálózati áramlások kiszámítását lehetővé tevő hálózatmodellekről lesz szó.
A megújuló energiaforrások és az elektrifikáció várható terjedése
2024. december 8. |
959
1 5 (1)
Az előző lapszámban olvasható cikkben azzal foglalkoztunk, hogy a Magyarországon is releváns megújuló termelők (napelem, szárazföldi szélturbinák, vízerőművek) napjainkban mennyire elterjedtek szerte a világban. Ez a cikk azt a kérdést járja körbe, hogy milyen változások várhatók a közeli (2030-ig) és a távolabbi (2050-ig) jövőben.
A megújuló energiaforrások terjedése
2024. november 11. |
632
Korábban részletesen foglalkoztunk az elektrifikáció és a megújuló energiaforrások hazai terjedésével. Az energiamix tisztítása azonban nemcsak hazai, hanem globális cél is, ezért most az utóbbi években való terjedését tekintjük át ezeknek a termelőegységeknek szerte a világban.
A villamosenergia-tárolók várható elterjedése
2024. október 13. |
740
4 4 (2)
Magyarországon az utóbbi 5-7 évben jelentősen nőtt a napelemes termelő egységek beépített teljesítménye. A növekedés a következő években tovább folytatódik, viszont az emiatt felmerülő kihívások már ma is látszanak mind a hálózati, mind a forrásoldalon. Egyrészt a villamosenergia-rendszerben minden pillanatban meg kell egyeznie a termelésnek és a fogyasztásnak, másrészt az időjárásfüggő termelés kiszámíthatatlansága előre nem látható, nem ideális üzemállapotokhoz vezethet. Szükség van tehát az időjárásfüggő termelők szabályozhatóságára.
A napelemes áramtermelés jelene és jövője
2024. augusztus 4. |
986
Az elmúlt időszakban nagyon jelentős napenergia-kapacitások épültek ki Magyarországon. Ennek köszönhetően a napenergia aránya az áramtermelésben jelenleg Magyarországon a harmadik legnagyobb a világon. Chile közel 20%-kal vezet, Görögország 19%-kal követi, míg Magyarország a 18,4%-os hazai részaránnyal a globális dobogó harmadik fokán, európai második helyezettként szerepel. A dinamikus bővülés számos megoldandó feladatot is magával hoz. Cikkünkben a hazai napelemes áramtermelés jelenét és várható közeljövőjét tekintjük át.
Az elektrifikáció jelenlegi helyzete és előrejelzései
2024. június 10. |
2154
A villamosenergia-iparág az utóbbi 5-10 évben jelentős változáson megy keresztül. Ennek egyik oka, hogy egyre több olyan berendezés jelenik meg a fogyasztóknál, melyek korábban nem villamos energiát használtak föl, hanem valamilyen más, jellemzően fosszilis üzemanyagot. Ilyen például az elektromos autók és a hőszivattyúk terjedése. Ez a folyamat a 2010-es évek második felében kezdett el erősödni.
Fogyasztói visszajelzések
A dinamikus tarifák hatásai 3.
2024. április 12. |
979
A cikksorozat előző három részében bemutatásra kerültek a különböző dinamikus villamosenergia-tarifák felépítései, árszintjei és hatásai az energiafogyasztásra, a csúcsterhelésre és a villanyszámlákra. Megvizsgáltuk a világ különböző részein „élesben” és próba jelleggel alkalmazott megoldásokat is. Ezek alapján megállapítható, hogy a dinamikus tarifák kedvező hatással lehetnek mind a villamosenergia-hálózatok kihasználtságára, mind a fogyasztók pénztárcájára, azonban rendkívül körültekintően kell ezeket a tarifákat megalkotni, illetve az országonként eltérő szabályozási környezet is tartogathat kihívásokat. A sorozat befejező részében a fogyasztói visszajelzések kerülnek elemzésre. Míg az előző részben a számokkal mérhető, objektív hatásokat vizsgáltuk, addig ebben a részben inkább a szubjektív tapasztalatokra fókuszálunk.
A dinamikus tarifák hatásai 2.
2024. március 11. |
6676
A cikksorozat előző részeiben bemutatásra kerültek a dinamikus tarifák főbb jellemzői, illetve a két legnépszerűbb tarifaszerkezet, a napon belül többféle árat megkülönböztető TOU és a kritikus napokon jelentős árnövelést alkalmazó CPP. Ebben a részben példákon keresztül mutatjuk be, hogy a dinamikus tarifáknak milyen hatásai lehetnek az ügyfelek fogyasztási szokásaira.
A dinamikus tarifák hatásai
2023. november 30. |
813
6 1 4.4 (5)
Az előző, a dinamikus tarifákat átfogóan bemutató részben ismertetésre került, hogy a villamosenergia-rendszerekkel kapcsolatban milyen problémák merülhetnek fel, melyek akár ilyen tarifákkal is kezelhetők. A dinamikus tarifák lényege, hogy a fogyasztókat közvetetten szabályozzák, tehát azok ne egy vezérlőjel alapján alakítsák a fogyasztásukat, hanem az időben változó árakhoz igazodva.
Dinamikus tarifák fajtái és alkalmazásuk a világban 1.
2023. november 6. |
1890
5 5 (4)
A cikk bevezetést ad a villamosenergia-rendszerek kihívásaiba és felvázol egy újabb, nem annyira elterjedt kezelési lehetőséget. Ezek a dinamikus villamosenergia-tarifák, amiknek segítségével a fogyasztókat közvetett módon lehet ösztönözni arra, hogy a fogyasztási szokásaikat megváltoztassák akár helyi (pl. hálózati szűk keresztmetszetek), akár rendszerszintű (pl. rendszer kiegyensúlyozatlansága) problémák kezelése érdekében.
A vízerőmű
A megújuló energiaforrások és hasznosításuk 4.
2023. október 6. |
709
2 5 (2)
A megújuló erőforrásokat bemutató cikksorozat első három részében ismertetésre kerültek a napelemek, a szélerőművek és a biogázerőművek. A mostani rész a vízerőművekről szól. Hazánkban kevésbé elterjedt ez a típus, Európa többi részén azonban jelentős mennyiségű vízerőmű található.
A biogázerőmű
A megújuló energiaforrások és hasznosításuk 3.
2023. augusztus 3. |
820
1 5 (1)
A megújuló energiaforrásokról szóló cikksorozat első két részében bemutatásra került a nap- és szélerőművek működési elve, telepítési és üzemeltetési eljárása. A mostani rész a biogázerőművekkel foglalkozik. Ez a kategória többek között abban tér el a korábban bemutatott napelemektől és szélerőművektől, hogy egyszerre képes villamosés hőenergia termelésére is. Egy gázmotor hajt egy generátort, előbbi veszteséghője hasznosítható hőenergiaként, míg a villamos energia termelését az utóbbi végzi.
A szélerőmű
A megújuló energiaforrások és hasznosításuk 2.
2023. június 6. |
1017
2 4 (1)
A megújuló energiaforrásokat bemutató cikksorozat első részében bemutatásra került a napelemek működési elve, gyártástechnológiája és gyártási folyamatának környezeti hatása. A jelenlegi részben az Európában legnépszerűbb megújuló energiaforrással, a széllel foglalkozunk. Az előző részhez hasonlóan itt is bemutatásra kerül a szélnek, mint meteorológiai jelenségnek a kialakulása, illetve a szélerőművek felépítése és működési elve is.
A napelem
A megújuló energiaforrások és hasznosításuk 1.
2023. május 4. |
1449
4 4.75 (4)
Megújuló energiaforrásnak nevezzük azt a természeti jelenséget, mely folyamatosan jelen van a Földön, és fenntartható módon energia nyerhető ki belőle. A megújuló energiaforrások fő forrásai a nap-, víz- és geotermikus energia. Ezeken felül a szélenergia és a biomassza keletkezése is a napsugárzás eredménye, hasznosításuk azonban máshogy valósítható meg. Napjainkban egyre nagyobb mértékben használják a megújuló energiaforrásból nyert villamos energiát. Az Eurostat adatai szerint 2021-ben az EU-ban előállított villamosenergia 37,5%-a származott megújuló energiaforrásból.
Szélerőművek földelési jellemzői 4.
Szélerőművek földelési ellenállása villámcsapás esetén
2023. március 13. |
871
1 5 (1)
A cikksorozat első három részében bemutatásra kerültek a földelésekre jellemző fontosabb fogalmak és mérési módszertanok, ahogyan egy szélerőműtorony földelésének a CDEGS nevű szimulációs szoftverrel való vizsgálata is. Ezek a vizsgálatok a földelőrendszer földelési ellenállását, illetve adott áramerősségű, időben nem változó értékű vizsgálóáram hatására a környezetében fellépő skalárpotenciál-változásokat és a kialakuló lépésfeszültségeket számították ki adott elrendezés és talajszerkezet mellett. Az eredetileg vizsgált földelőrendszer a következő részben továbbfejlesztésre került, ennek a fejlesztésnek az eredménye össze lett hasonlítva az eredeti elrendezésekkel.
Szélerőművek földelési jellemzői 3.
2023. február 3. |
1094
5 4.6 (5)
A cikksorozat első két részében bemutatásra kerültek a szélerőművek földelési rendszereire jellemző megoldások és ezeken keresztül a földelőrendszerekkel kapcsolatos legfontosabb jellemzők is. A földelési alapismereteken túl az előző részekben ismertettünk egy számítógéppel végzett elemzését két olyan földelőhálónak, amelyeket külföldi szakmai publikációkban mutattak be, így vélhetően a valóságban is használnak. A szimulációk vizsgálták a földelési rendszerek földelési ellenállását, és egy adott áraminjektálás során kialakuló skalárpotenciál és lépésfeszültség eloszlását a talaj felszínén. A modellszámítások eredménye alapján a földelési ellenállás nem teljesítette a maximálisan megengedett 10 Ω-os értéket, ezért a cikksorozat mostani része azt a vizsgálatot foglalja össze, ami arra keresi a választ, hogy milyen hatása van annak, ha a földelőrendszert hozzáerősítik a szélerőmű alapozásának betonvasszerkezetéhez.
Szélerőművek földelési jellemzői 2.
2022. december 5. |
912
3 4.67 (3)
A cikksorozat előző részében bemutatásra kerültek az állandósult állapotú és a tranziens földelési ellenállással kapcsolatos fogalmak és mérési módszerek. A szélturbinatorony vagy a szélturbinához kapcsolt transzformátor földelésének a földelési ellenállása az IEC 61400-24 szabvány szerint nem lehet nagyobb, mint 10 Ω. Önmagukban álló szélturbinák esetében ez egyetlen földeléssel és villámvédelemmel kapcsolatos előírás.
Szélerőművek földelési jellemzői
2022. november 7. |
1004
6 4.83 (6)
Napjainkban kiemelt fontosságú, hogy a szükséges villamos energia előállítása környezetbarát és fenntartható módon valósuljon meg. Erre egy lehetséges megoldást jelent a megújuló energiaforrásokból történő energiaelőállítás, ennek egy jelentős hányada szélerőművek segítségével történik. A világ összes szélerőművének beépített teljesítménye 2021-ben 837 GW volt, ebből nagyságrendileg 780 GW üzemelt szárazföldi turbinaként. Ezek a berendezések azonban számos hátránnyal is rendelkeznek. Például egy tornyot nagyon nagy valószínűséggel ér villámcsapás élettartama során, mivel ezek az eszközök mind kialakításuk, mind telepítési helyük miatt fokozott veszélynek vannak kitéve.
| 26 cikk. Lapozó: |
