Vége az ionkazánok aranykorának!
2016/3. lapszám | Lantos Tivadar Fülöp Miklós | 15 782 |
Figylem! Ez a cikk 8 éve frissült utoljára. A benne szereplő információk mára aktualitásukat veszíthették, valamint a tartalom helyenként hiányos lehet (képek, táblázatok stb.).
Három évre visszanyúló történet ért döntő fejezetéhez azzal, hogy a Piacfelügyeleti és Műszaki Felügyeleti Hatóság jogerős határozatban tiltotta meg a STAFOR, a BERIL és a GALAN típusú ionkazánok forgalomba hozatalát és értékesítését, emellett rendelkezett a terméktípusok visszahívásáról és a felhasználók széleskörű tájékoztatásáról.
2016. február 5-én kelt az a határozat, amelyben a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal Piacfelügyeleti és Műszaki Felügyeleti Hatósága – a decemberben bejelentett STAFOR típusokhoz hasonlóan – a BERIL és a GALAN típusú ionkazánok visszahívásáról és kivonásáról rendelkezik. Az indoklás szerint a készülékek alapvető biztonságtechnikai követelményeknek való megfelelősége nem igazolt.
Az elmúlt három évben számos alkalommal foglakozott már a Villanyszerelők Lapja és kiadónk épületgépészeti lapja, a Víz-, Gáz-, Fűtéstechnika szaklap is az ionkazánok témájával. Hosszas folyamat végén jutott el a történet odáig, hogy ma az ionkazánok forgalmazásának megtiltásáról beszélhetünk. Az ionkazánok terjedésének elsődleges csatornája az internet volt, ahol a lehetőséget megszagoló vállalkozók hangzatos, ám a valósággal köszönőviszonyban sem lévő reklámszövegekkel igyekezték az újdonságokra nyitott, csodaváró fogyasztókat megnyerni. Kezdetben az ionkazánok hatásfokának kommunikációján volt a hangsúly, amely még a kondenzációs gázkazánokkal szemben is versenyképesnek állította be az elektródás fűtőberendezéseket, olykor 5-ös COP-t is ígérve, 500%-os hatásfokkal csalogatva a gyanútlan vásárlókat, ami egyszerűen butaság, hiszen a fizika törvényszerűségei szerint, legjobb esetben is csak egy az egyben alakítható át az elektromos energia hőenergiává. Ám ha az egy egységnyi villamos energia árát hasonlítjuk az egy egységnyi gázéhoz, bizony háromszoros értéket kapunk az áram kárára, így ennél a legegyszerűbb összevetésnél meg kellett volna bukni a spekulációknak.
Újabb fejezetként említhető az ionkazánok elektromos hálózatra integrálásának kérdése, amely a laikusok számára ugyan nem feltétlenül jelent szempontot, ám szakmai körökben nagy felzúdulást okozott. Tapasztalataink szerint ahány ionkazán, annyi megoldás, és itt nem is elsősorban a forgalmazott kazántípusokra gondolunk, hanem a hálózati kialakításokra, ugyanis ezen a téren mindenki úgy helyezte üzembe a készüléket, ahogy akarta, gyakran életveszélyes installációkat létrehozva, nem beszélve arról, hogy a „szakszerű”, azaz a forgalmazók által javasolt módon kialakított rendszerek esetében is fennálltak az érintésvédelmi és szabványossági aggályok.
A cikk még 10 593 karakternyi szöveget tartalmaz.
A teljes cikket bejelentkezés után olvashatja el,
ha ön előfizetőnk vagy megvásárolta a cikket vagy a lapszámot.
Ha van előfizetése, vagy már megvásárolta ezt a tartalmat, itt tud bejelentkezni.
Elolvasná ezt a cikket, de nem előfizetőnk?
950 Ft-ért online bankkártyás fizetéssel, megvásárolhatja és azonnal elolvashatja. A megvásárolt cikkhez a későbbiekben is korlátozás nélkül hozzáférhet. Legyen előfizetőnk és minden tartalmunkat korlátozás nélkül elolvashatja!
Csak ezt a lapszámot vásárolná meg?
1950 Ft-ért online bankkártyás fizetéssel, azonnal megvásárolhatja a lapszámot, amelyben ez a cikk olvasható, ezzel hozzáférést kap a szám összes cikkéhez, amit pdf formátumban le is tölthet.
Legyen ön is előfizetőnk!
A Villanyszerelők Lapja egy havi megjelenésű épületvillamossági szaklap, amely nyomtatott formában évente 10 alakommal jelenik meg. Válasszon papíralapú vagy digitális előfizetést! Előfizetőink korlátlanul hozzáférhetnek a korábbi számok tartalmához is.