Amire nem is gondolnánk...
Halált okozott a sérült vezeték
2015/3. lapszám | Farkas-Bozsik Gábor | 8984 |
Figylem! Ez a cikk 9 éve frissült utoljára. A benne szereplő információk mára aktualitásukat veszíthették, valamint a tartalom helyenként hiányos lehet (képek, táblázatok stb.).
A gondatlanságra visszavezethető tűzkeletkezési okok között a három leggyakrabban előforduló gyújtóforrás az elektromos energia, a dohányzás és a nyílt láng. Rangsort nem is érdemes felállítani közöttük, az említett kategórián belül messze a lista elején foglalnak helyet. Mi az, ami miatt az elektromosságot ki lehet emelni a felsorolásból?
A dohányzás és a nyílt láng szinte azonnal, de legalábbis nagyon rövid időn belül tüzet okoz attól a pillanattól számítva, amikor figyelmetlenül használták, illetve helyezték el a hőforrásként szolgáló tárgyat. Ebből adódóan nagyon könnyen megelőzhetők az ilyen típusú tűzesetek – egyszerűen oda kell figyelni! Az elektromos energia viszont sokkal alattomosabb. Számtalanszor hallhatjuk a híradásokban, hogy a tüzet rövidzárlat okozta. A szakemberek természetesen tudják, hogy az ilyen típusú rendellenesség nagyon ritkán vezet gyulladáshoz, hiszen a különböző biztosító berendezések pillanatokon belül teszik a dolgukat, és megszakítják az áramkört. Sokkal gyakrabban előforduló okok a rendszer túlbiztosítása, a nem megfelelően kivitelezett kötések és a vezetékek, kábelek nyomvonalának helytelen megválasztása. Az utóbbi esetben a hosszabbítók, lengő kábelek jelentenek kiemelkedő veszélyforrást, abból adódóan, hogy nincsenek rögzítve, folyamatosan ki vannak téve a környezet irányából érkező mechanikai erőhatásoknak. A cikk egy ilyen esetet dolgoz fel, amely a tűzkár mellett tragédiához is vezetett, és egy idős ember az életét vesztette.
A tűzeset Székesfehérváron történt, egy családi házban. A lángok kis területre koncentrálódtak, nem is okoztak jelentős pusztítást, azonban ez a terület egybeesett a menekülésre képtelen ember tartózkodási helyével, amelyből sajnos egyenesen következett a tragédia bekövetkezése.
A tűzeseti helyszíni szemlét a megyei rendőr-főkapitányság helyszínelőivel közösen folytattam le, mivel rendkívüli haláleset történt. A károsodott épületnek négy ablaka és kertkapcsolatot biztosító kapuja nézett az utcafront felé. A tűzeset a jobb oldali két ablakhoz tartozó szobában történt (1. kép). A lakóház bejárata mellett, a falba süllyesztve helyeztek el két darab, egyfázisú villamos mérőórát (2. kép). A tűzoltásvezető meghallgatásából tudható, hogy a 32 amperest a tűzoltók kapcsolták le, míg a 16 amperes már lekapcsolt állapotban volt a kiérkezésük időpontjában. A helyszíni szemle későbbi szakaszában megállapításra került, hogy a nagyobb értékű egy elektromos vízmelegítőt, a kisebb pedig a lakóház egyéb villamos hálózatát védte.
A tűzoltóság részéről meghallgatott tűzoltásvezető elmondta, hogy a kertkaput és a bejárati ajtót nyitva találták, a helyszínen egy nő és egy férfi tartózkodott, az ablakokat pedig a beavatkozás során, a füst kiszellőztetése miatt nyitották ki. A nő az elhunyt férfi barátja volt, a tűzesetet megelőző időszakban pedig gondozója is. A tanú elmondta, hogy az áldozat körülbelül három héttel korábban elesett, eltört az egyik ágyéki csigolyája, és miután a kórházból otthonába engedték, folyamatos gondoskodásra szorult, mivel az ágyból sem tudott felkelni, így naponta kétszer az ellátása miatt felkereste. A sérülés tényét az időközben helyszínre érkező háziorvos is megerősítette. A tanú elmondta, hogy a kaput és az ajtót ő nyitotta ki, amelyhez saját kulcsokkal rendelkezett, az esedékes délelőtti gondozást szerette volna megkezdeni a tűzeset napján is. A házba még be tudott menni, azonban a belső szobába már nem, mivel sűrű fekete füstöt észlelt, lángot viszont nem látott.
A tűzzel érintett lakószoba a bejárattól balra lévő konyhából nyílt. A konyha oldalfalainak felső harmada és a mennyezet füsttel szennyeződött, azonban égésnyomok nem alakultak ki. A károsodott szoba bejáratával szemben a két utcára nyíló ablakot helyezték el, jobbra egy másik szobával kapcsolatot biztosító ajtó, körben a szabad falfelületek előtt és a szoba közepén pedig különböző bútorok és berendezési tárgyak voltak elhelyezve (3. kép). A tűz a bal oldali fal előtt, a két szekrény között elhelyezett ágyat és annak közvetlen környezetét érintette. Mellette, az ablak felőli részénél egy kisasztal, a lábainál egy 230 voltos asztali olvasólámpa és egy elektromos hősugárzó volt látható. A villamos berendezések egy háromtagú, ezt követően pedig egy lengő elektromos hosszabbítón keresztül csatlakoztak a hálózathoz. Az elhunyt a bal oldalán, a földön feküdt, hátával az ágy maradványainak támaszkodva. Az olvasólámpában hagyományos, wolframszálas izzó volt, amelynek üveg- burkolata nem sérült, a külső felületén koromlerakódás keletkezett. A talpába rejtett csatlakozások, vezetékek károsodásai a rendszert tekintve kívülről hatottak befelé. A hősugárzó egyik billenő kapcsolója bekapcsolt állapotban volt, az ágy felé néző oldala korommal szennyeződött, a műanyagburkolat felső része deformálódott, a hosszabbítók nem károsodtak.
A keletkezési hely meghatározása annak ellenére sem volt egyszerű, hogy a tűz viszonylag kis területen pusztított. Az ágynál lévő falrész jobb és bal oldalán is az úgynevezett tisztára égés jelensége alakult ki. Ilyenkor arra lehet következtetni, hogy az égési folyamat viszonylag hosszú ideig és/vagy magas hőmérsékleten ment végbe, mivel az elsőként lerakódó füst és korom leégett a falról. A bal oldali nyom nagyobb mérete abba az irányba mutatott, hogy ezen a részen tovább tartott és a többi területhez viszonyítva korábban kezdődött az égés, ergo ezen a részen csaptak fel először a lángok. Az ágyat megtekintve viszont pont az ellentétes oldalon figyelhető meg olyan körülmény, amely szintén a keletkezés helyére utal, nevezetesen a jobb oldali, fal előtt lévő lábrész megsemmisült, míg ettől a résztől távolodva a károsodások mértéke kisebb mértékű. A statikus szemle végén, a holttest elmozdítását követően nyílt lehetőség a dinamikus szakasz megkezdésére, amikor az égett anyagmaradványokat módszeresen, az egyes mozzanatokat dokumentálva el lehetett mozdítani a helyükről. A módszeres „takarítás” közben nem találtunk dohányzásra, nyílt lángú világítóeszközre, pl. gyertyára utaló nyomokat.
Amellett, hogy a szemle teljes időtartama alatt kellő előrelátással és módszeresen kell dolgozni, két igazán jelentős, perdöntő fordulatot is tartalmazható részt ki kell emelni: az egyik a helyszín rekonstruálása (bútorok és berendezési tárgyak, maradványok visszahelyezése a tűz előtti helyükre), a másik pedig, amikor ezeket teljesen eltávolítjuk, és meglátjuk azt a padlót, amelyeken ezek a tárgyak elhelyezkedtek. Mindkét esetben, a történeti szálban a gyulladás előtti időpontba jutunk vissza, a feladat csupán annyi, hogy a nyomokat helyesen értelmezzük.
Miután az ágyat is elmozdítottuk, és a már említett anyagmaradványokat is eltávolítottuk, láthatóvá vált a padló, amely szerencsére fadeszkából készült. Az ágy károsodásához igazodva, a falhoz közelebbi részen, a padlón mély beégés keletkezett, valamint egy eddig a pillanatig „láthatatlan” elektromos hosszabbító kábele is előkerült. A korábban már tárgyalt égésnyomok most már teljes egészében vizsgálhatók lettek. Az ellentmondás csak látszólagos volt, a jobb oldalon szintén kialakult a tisztára égés, amely abból adódott, hogy ezen a részen égett a leghosszabb ideig a tűz, míg a bal oldalon az ágy többi részéhez viszonyítva nagyobb mennyiségű éghető textilanyag, takaró, lepedő volt összegyűrődve, ebben az esetben a magasabb hőmérséklet okozta a jellegzetes égésnyomot. Az elégett ágylábat, ágyrészt, a mély beégést a padlón és a falon kialakult tisztára égés nyomát egy rendszerben értelmezve, már egyértelműen megállapítható volt, hogy a tűz ezen a területen keletkezett, az ágy lába alatt.
A reálisan elképzelhető tűzkeletkezési okok az alábbiak voltak: szándékos tűzokozás, dohányzás, nyílt láng, hősugárzás, forró felület gyújtóhatása (hővezetés). A bűncselekmény lehetőségére semmilyen körülmény nem utalt, azonban cáfolat több is volt. A helyszínen lévő orvos a holttestet megvizsgálva nem talált idegenkezűségre utaló elváltozást, nyomot. Valamennyi nyílászáró csukott, zárt állapotban volt, a kilincs- és zárszerkezetek sértetlenek voltak. A kis kiterjedésű, izzó, parázsló, alacsony intenzitású égési folyamat szintén a bűncselekmény lehetősége ellen szólt. Az ismertetett tények alapján a tűzeset nem szándékos emberi cselekedet következménye volt.
A tanúk elmondása szerint az áldozat nem dohányzott, a tűzeseti helyszíni szemle során pedig semmilyen dohányzásra, nyílt lángú berendezés használatára utaló eszközt, eszközmaradványt nem találtunk. Ebből adódóan a dohányzás és a nyílt lángú világítóeszköz szintén kizárásra került a lehetséges keletkezési okok közül. A hősugárzóhoz legközelebb eső ágyrész nem esett egybe a megállapított tűzkeletkezési hellyel, ezért lehetett megállapítani, hogy a lángok nem a fűtőtest sugárzó hőjének hatására csaptak fel. A forró felület, mint gyújtóforrás vonatkozásában két berendezés is látókörbe került. Az egyik a már többször említett hősugárzó, azonban a berendezés és az ágy között nem volt kapcsolat, a másik pedig az olvasólámpa izzója. Reális lehetőség, hogy a lámpa leesik vagy eldől, és a forró üvegfelület meggyújtja a takarót. Fentebb már ismertettem a helyszín leírásánál, hogy az üvegbura nem tört el, amelynek minden bizonnyal meg kellett volna történnie, ha az izzó körül hosszan tartó égési folyamat játszódik le. A bemutatott okok miatt a forró felület hőátadása ugyancsak fennakadt a rostán, nem ez okozta a tüzet.
Nem maradt más a végére, mint az elektromos energia. Tűzvizsgálattal foglalkozó szakemberek, akik az elektromossághoz kisebb-nagyobb mértékben értenek, jól tudják, hogy ebben a vonatkozásban a nagy átmeneti ellenállás a leggyakrabban előforduló tűzkeletkezési ok, ellentétben a bevezetőben már említett rövidzárlattal. Egy áramkörben ugyanazon erősségű áram különböző szakaszokon eltérő hőmérsékleteket eredményez. Ennek oka a keresztmetszet-csökkenés, illetve a csatlakozási pontoknál a nem megfelelő kötés, ebből adódóan a nem megfelelő érintkezés. A vezeték keresztmetszetének csökkenésének eredménye, hogy az ellenállás és a leadott hő négyzetesen emelkedik. Ebből következik, hogy ha egy adott vezetékszakasz az átmérőjének a felére csökken, akkor a szakasz ellenállása és ezzel együtt a hőmérséklete is a négyszeresére nő. Tovább folytatva a gondolatmenetet, ha a keresztmetszet az eredetinek csak a negyede, akkor az ellenállás és a hőmérséklet a tizenhatszorosára ugrik a kiindulási értéknek.
Az ismertetett tragikus végkifejletű tűzesetnél a háromeres műanyag tömlővezeték hajlékony sodrott réz vezetőerei az ágy lába és a padló közé kerültek. Ez már önmagában is gondot okozhatott volna, azonban az elhunyt minden valószínűség szerint rendszeresen mozgott, kereste a megfelelő pozíciót, amelyben a fájdalmai csökkennek. Ez a cselekedet rendszeres mozgásban tartotta az ágyat is, amely további mechanikai igénybevételnek tette ki a vezetéket. Kialakult a keresztmetszetcsökkenés, ennek eredményeként az ellenállás és hőmérséklet emelkedése, amely mindaddig tartott, amíg a hőmérséklet elérte a műanyagszigetelés gyulladási hőmérsékletét. A sérült vezetékszakasz vertikálisan egybeesett az ágy lábával és a padlóban kialakult beégéssel. A részletfelvételeken jól megfigyelhető az egyes vezetőerek mechanikai sérülése. Az áramkör zárt volt, a hosszabbító betáplálása egy „T” elosztón keresztült történt, a lengő dugaszolóaljzatba egy háromtagú hosszabbítót csatlakoztattak, amelyből végül a bekapcsolt állapotban lévő televízió kapta a villamos energiát.
A hosszú hetekig tartó folyamat következtében meggyulladt a vezeték műanyagszigetelése, a tűz továbbterjedt a környezetében lévő, fából készült, ezért éghető ágylábra, beégést okozott a fa padlódeszkában. Igen lassan, minden valószínűség szerint több óra alatt terjedt, közben az égés fokozatosan csökkentette a szoba levegőjében lévő oxigénkoncentrációt. Ennek eredménye az izzó, parázsló jellegű, úgynevezett tökéletlen égés lett, közben pedig sűrű, számos mérgező égéstermékkel teli füst képződött. Az oxigénhiányos állapot egyértelműen akadályozta a tűz terjedését, ennek köszönhető a viszonylag kis kiterjedésű égési terület.
Amire nem is gondolunk, pontosabban, amire nem is gondolnak az energiafogyasztók, hogy egy rendszert, jelen esetben a villamosenergia-hálózatot nem csak használni kell, hanem otthonunk és életünk, egyszóval biztonságunk érdekében a karbantartásról is rendszeresen kell gondoskodni.
BalesetTűzTűzveszélyTűzvizsgálat
