Villanyszerelők Lapja

BiztonságtechnikaEszközeink

IP csőkamerák áttekintése

2015. május 13. | Szűcs Attila |  3470 | |

IP csőkamerák áttekintése

Manapság a biztonságtechnika egyre népszerűbb szegmense az IP kamerás megfigyelő rendszereké. Nyugodtan mondhatjuk azt, hogy olyan robbanásszerűen terjednek, mint annak idején a kétezres években a riasztórendszerek.

Mindenki szeretné, mindenki álmodik róla, de nagyon nehezen igazodunk ki a végtelen kínálatban. Ám szerencsénkre a szabványok az elmúlt években egységesedtek, és jóval könnyebb olyan terméket választanunk, ami a későbbiekben is támogatott lesz. Azonban arra érdemes odafigyelni, hogy bármilyen eszközt veszünk, bármilyen megoldással kívánjuk azt rögzíteni, ügyeljünk arra, hogy ellenőrizzük a kompatibilitást. Sokszor nem elég csupán az adott típusra koncentrálni, hanem célszerű megnézni azt is, melyik firmware-támogatott, ezzel sok bosszúságot el lehet kerülni. A gyártók ugyanis gyakran élnek firmware frissítésekkel, melyekben hibákat javítanak, néha új funkciókat adnak hozzá a kamerához/rögzítőhöz, ám ezáltal veszíthetünk is a korábbi összhangból. Az IP technológia terjedésével egy olyan korba léptünk, ami – bár az életünk egyszerűbbnek ígérkezik – valójában sokkal bonyolultabb, jóval több tudást igényel, mint az analóg időkben. Különösebb leegyszerűsítés nélkül a telepítést három szóval jellemezhetjük egy analóg rendszer esetén: kamera, kábel, rögzítő. Ennyi kell csupán, és ezek csatlakoztatása. Olyan alapdolgokat kell figyelembe vennünk, mint a kábelszakaszok hossza, tápellátás, megfelelő árnyékolás, földhurok-leválasztás. Analóg közegben még ezekkel is végtelenül egyszerű a dolgunk, nem is annyira véletlen, hogy még ma is sokan szeretik telepíteni az ilyen megoldásokat.

Amivel az IP csábít, az teljesen más: olyan szolgáltatások és integráltság, amikről az analóg időkben nem is álmodhattunk. Egyúttal ezek a lehetőségek azok, amik további fejlődési területeket nyitnak meg, melyeket be kell járnunk, hogy megfelelő színvonalon szolgáltathassunk.

Mielőtt azonban fejest ugranánk az IP mélységeibe, mint minden rendszernél, itt is kiemelten fontos szerepet kell, hogy kapjon a valós felhasználói igények felmérése és az igények pontos átadása. Ez egy csapatjáték! Enélkül egyszerűen képtelenség olyan rendszert kialakítani, ami mind a felhasználónak, mind a telepítőnek megelégedésére szolgál. Nem érdemes sodródnunk a trendekkel, hiszen sokszor mellékvágányra visznek az olyan funkciók vagy tudás, amit a felhasználó nem is kért. Számomra a legfontosabb dolgok egy rendszerben:
- annak célja,
- az elvárt műszaki színvonal,
- és végül a költségkeret.

A rendszer célja

Fontos tisztázni a végfelhasználóval, hogy pontosan mit akar látni, hogyan képzelte el az objektum videós lefedettségét. Arcfelismerés vagy általános térfigyelés a cél, egy adott terület fix védelme vagy áttekintés, amit meg akar valósítani?

Elvárt műszaki színvonal

Ezt talán a legnehezebb meghatározni, de röviden valahogy így fogalmazhatjuk meg a lényeget: kerüljük el az ágyúval verébre effektust. A végfelhasználók „képzése” a mi feladatunk, megismertetni azzal, hogy mi vár rá, mit tud hasznosítani, hogy fel tudja mérni, mire van szüksége. A kezdetek kezdetén még nem tudja az ügyfél, de amint használni kezdi a rendszert, rá fog jönni, hogy valóban kellett-e neki a beépített technológia, vagy csak „rásóztunk” valamit.

Költségvetés

Az emberek nehezen határozzák meg már az első kettőt is, nemhogy azt, mennyi pénz áll rendelkezésükre ahhoz, hogy megvalósítsák azt, amit megálmodtak. Ez egy rossz beidegződés, tartanak attól, hogy ki fogják terhelni a keretüket akkor is, ha arra nincs szükség. Sajnos, a jelenség egyébként nem ritka. A megfelelően kivitelezett rendszer itt kezdődik. Megkerülhetetlen a fentiek figyelembevétele, és a legfontosabb mindhárom közül az, ami a legtöbb energiát emészti fel a szakemberek közt, maga a végfelhasználó képzése. Nem várható el ugyanis tőlük, hogy azon a szinten legyenek, mint a szakemberek, és rögtön megértsék a hárombetűs varázsszavakat. A naprakészség a mi dolgunk, ahogy az is, hogy elfogulatlanul továbbadjuk ezt a tudást. A cikk a továbbiakban az előző oldalakon található táblázat értelmezéséhez kíván segítséget nyújtani, az összehasonlítási paraméterek mentén kivesézzük, melyik miért fontos, és hogyan kerülhetjük el, hogy az ügyesen megfogalmazott marketing vagy a megengedően kezelt paraméterek áldozatai legyünk.

Gyártó

Fontos lehet, hogy a nagy múltú cégek már pusztán a névvel komoly versenyelőnyre tesznek szert a fejekben, de legyünk nyitottak, és tekintsünk a mélyére, hogy milyen szolgáltatást vagy plusz funkcionalitást kapunk.

Származási hely

Ma már nem illik legyintéssel elintézni egy terméket, hogy az kínai; jóformán mindenki Kínában gyártat, és jó okkal teszi! Ahol a minőségbiztosítás és a minőségellenőrzés megfelelő szintű, ott nem kell tartanunk attól, hogy a gyártás helye előrevetíti a minőséget.

Tömörítési eljárás

Igyekezzünk valamilyen jól elterjedt szabvány felé húzni, pl. H.264, ugyanis a kevésbé elterjedt szabványoknak ugyan néha vannak előnyeik is, de könnyen terelnek minket abba az irányba, ahol csak egy szűk csoport fogja a termékeket rögzíteni. Az is lehet, „életre szóló” kötöttséget szerzünk egy bizonyos rögzítési platform mellett.

Felbontás

A felbontásban is érdemes szabványos megoldások felé kacsintani. Bár manapság szerencsére nagyon kevés olyan vadhajtás létezik, ami esetleg problémát okoz egy-egy VMS (video management system) platformnak. A felbontás mellett a szenzor típusa CMOS/CCD (utóbbi kiveszőben van) is fontos lehet, hiszen az egyes szenzorcsaládok eltérő módon zajosodnak, de az információt is eltérő módon olvashatjuk ki belőlük. Korábban a CMOS szenzorok fényérzékenysége olykor nagyságrendekkel elmaradt a CCD-től, de manapság ez az előny elveszett, és számos olyan előnyt vonultat fel, amit a CCD-vel képtelenség megvalósítani, így általánosságban elmondható, hogy érdemes a korszerű CMOS szenzorok felé hajlani a választáskor.

Támogatott protokollok

Ezek jellemzően IP protokollok, érdemes tanulmányozni, mire van szükségünk ahhoz, hogy a rendszerben elérjük a megfelelő működést, vagy akár biztonságot. Ami elengedhetetlen lehet, az egy DHCP, UDP/IP, TCP/IP, NTP, RTSP, IPv4, esetleg FTP. Mivel ezen protokollok önmagukban is megérnének egy cikket, így azt majd a későbbiekben taglaljuk.

IR

Az IR LED-ek komoly fejlődésével ma már nagyon komoly távolságok is bevilágíthatók infrával, de érdemes az adatokat kellő megfontoltsággal kezelni. Azt, hogy ténylegesen mennyit tudunk megvilágítani a kamerával, érdemes tesztelés során ellenőrizni, mert itt történik a legtöbb félretájékoztatás az ilyen típusú eszközök esetén. Fontos az infra adaptív kezelése, mint funkció, bár sok gyártó állítja magáról az adaptivitást, érdemes saját magunknak is megfigyelni azt, milyen módon alkalmazkodik a kamera ahhoz, ha a mozgó objektumok közelebb vagy távolabb helyezkednek el. Egy rossz kialakítású vagy nem kellően „alkalmazkodó” infrával az arcok közelebb érve ki fognak égni, és semmi értékelhetőt nem fogunk a képen látni (lásd a borítóképen).

Optika

Az optika legfontosabb paraméterei:
• milyen felbontásra készültek (megapixeles objektívek),
• zoomátfogás, megmutatja, milyen nagyításra képesek,
• rekeszérték (f-érték, a lencse fényáteresztő képességét mutatja); minél kisebb a szám, annál jobb,
• remote zoom, a zoomérték módosítását teszi lehetővé távoli kapcsolaton keresztül.

WDR

Sokat vitatott témakör, hogy a WDR (wide dynamic range), azaz a széles dinamikatartomány mikor jó és mikor kevésbé. Nagy általánosságban azonban el lehet mondani, hogy nagy kontrasztarányú jelenetek során jobban teljesít, mint WDR nélkül „szerelt” társai. Sajnos a WDR-nek egyre többféle megközelítése létezik, így sok gyártó már WDR-nek nevez olyan termékeket is, melyek 60 dB körüli dinamikatartománnyal rendelkeznek. Bizonyos gyártók úgynevezett digitális WDR-rel operálnak, de ugyancsak általánosságban elmondható, hogy a szenzoros valós dinamikatartomány a megfelelő megoldás, ha nagy dinamikát kívánunk lefedni. Tipikusan ilyenek pl. az üvegbejáratok, ahol kint, napsütéses időben jóval nagyobb a fénymennyiség, mint beltéren, ezért a kamera sok esetben alulexponál beltérre, ezzel lehetetlenné téve a képi anyag értékelését.

Ha a paraméter jelölve van, a nagyobb érték a jobb, de a mérések sokrétűsége miatt érdemes ezt is vizuálisan tesztelni, mert sok gyártó 100 dB-es dinamikatartománya jobb, mint mások 120 vagy akár 130 dB-es értéke mellett mutatott teljesítménye.

A WDR előnyei beltéren a bal oldali képen jól láthatók.

Mechanikus IR szűrő

A kamera azon képessége – amit valós D/N néven is szokás emlegetni –, hogy este egy bizonyos fénymennyiség alatt elmozgat egy infraszűrőt a szenzor elől, ezzel lehetővé téve, hogy a kamera látható képet alkosson a számunkra láthatatlan IR tartományú fényből, ezáltal „növelve” az érzékenységet.

NR (noise reduction), zajcsökkentés

A zaj az egyik legnagyobb ellensége az IP rendszereknek, hiszen míg a felbontásnövekedés már alapesetben komoly sávszélesség- és tárhely-növekedést eredményez, zajos kép esetén a sávszélesség és a tárhely-igény akár meg is többszöröződhet. Ezért tűnik olykor paradoxonnak, hogy jó minőségű külső infravetők alkalmazása annak ellenére csökkenti a beruházás költségeit, hogy plusz eszközöket kell vásárolnunk. A szomorú valóság azonban az, hogy a megnövekedett tárhellyel, amit a zaj okoz, szinte senki nem kalkulál, és a végfelhasználó kap egy rendszert, amely nem tudja teljesíteni az elvárt rögzítési időt. Jelenleg a két legelterjedtebb változata a 2D, illetve a 3D algoritmus, vagy ezek együttes alkalmazása. A 2D zajcsökkentés a statikus jelenetek esetében teljesít jobban, míg a 3D hatékonyabb a mozgó tárgyak esetében.

A WDR előnyei kültéren is jól megfigyelhetők (bal oldali kép).

Ház védettsége

IPXX védettség, illetve NEMA4X esetében a ház nedvesség, por és korrozív anyagokkal szembeni ellenállását jelölik, míg IKXX védettség esetén a kamerák vandalizmusból eredő behatásokkal szembeni ellenállását jellemzik. A nagyobb szám a jobb, de nem érdemes az IP68-ra vadászni, mert búvárkodni nem fogunk a kamerákkal.

Tápfeszültség

Az AC, illetve DC tápellátások megjelölései egyértelműek, azonban PoE (Power over Ethernet) esetén szükséges ügyelnünk arra, hogy milyen osztályú PoE tápellátást igényel az eszköz. Amennyiben a switch vagy a tápfeladó alacsonyabb osztályú, mint a kameránk, könnyen előfordulhat, hogy téli szezonban a kamera leáll, mert a fűtésre már nem elegendő a tápunk. Ugyancsak fontos, hogy ha 8 PoE kameránk van, akkor a 8 portos switchnek/tápfeladónak minden csatornán tudnia kell azt az osztályt, amit a kameránk megkövetel.

Működési hőmérséklettartomány

A tágabb tartomány a jobb, de a hazai körülményeket figyelembe véve, szinte bármely gyártó bármely kültéri terméke jó választás lesz.

Érzékenység

Ez megint egy olyan terület, amit ha le akarok egyszerűsíteni, akkor az élő teszt a megoldás minden marketinges fogásra és kifényezett adatlapra, ugyanis olyan sok paramétertől függ a helyes összehasonlítás, hogy azt nagyon nehezen tudjuk kivitelezni. Sok gyártó nem ad meg, csak egy lux-értéket, amely lehetetlenné teszi a tényleges tudás összemérését. Amit mindenképpen tudnunk kell ahhoz, hogy összevessük a paramétereket:
• lux-érték,
• objektív rekeszértéke, ami mellett mérték (f-érték) az érzékenységet,
• a használt záridő, ami mellett mérték az érzékenységet.

Ha ez a három paraméter megvan, körülbelül ilyen adatot kell kapnunk:
színes: 0,02 lux, f1.2, 200 msec,
FF: 0,001 lux, f1.2, 200 msec.

Mint említettem, sokszor előfordul, hogy egy gyártó ilyen paramétert ad meg:
színes: 0,001 lux,
FF: 0,0001 lux,

Első látásra az utóbbit választjuk, de ha elárulom, hogy f1.0 lencsével és 1000 msec záridővel produkálta mindezt, akkor máris látszik, hogy marketingesek áldozatai lettünk. Almát mindig az almával hasonlítsunk! Ha nincs pontos paraméterezés, akkor ne legyünk restek valódi tesztet folytatni, mert a megrendelőnket nem fogja érdekelni, hogy azért nem lát éjszaka, mert úgy véltük, a legjobb kamerát választjuk.

Egy jó fényérzékenységű kamera képes színes képet produkálni közvilágítás mellett is.

Autofókusz

Ez a képesség a megapixelek korában elengedhetetlen. Aki AF nélküli kamerát vesz, az megkockáztatja, hogy kéthavonta jár az ügyfeléhez fókuszt állítani, vagy elfogadja, hogy a kép olykor homályos. Az AF megléte mellett különösen fontos, hogy a kamera képes-e a hőmérsékletingadozásból eredő életlenséget korrigálni, és a D/N váltáskor is képes-e újrafókuszálni. Ezek rengeteg időt és energiát takarítanak meg mind a telepítői, mind a végfelhasználói oldalon.

Bitráta-kezelés

CBR és VBR ma már elengedhetetlen, a CVBR lehetőséget nyújt arra, hogy a kamera ugyan dinamikusan változtassa a sávszélességet, de egy megadott értéket ne lépjen túl soha, vezeték nélküli hálózatok alkalmazásakor ez „életmentő”.

Támogatott szabványok

Az IP technológia fejlődésével szükség volt szabványosításra. A PSIA és az ONVIF volt az a két irány, amik készségesen igyekeztek a gyártókat (lévén gyártók szövetsége) olyan mederbe terelgetni, ami lehetővé teszi azt a kompatibilitást, amit az analóg időkben megszoktunk. Itt is érvényes a több jobb elve. Ha egy kamera a Profile S és Profile G szabványokat támogatja, az nekünk csak jó. De még a mai napig sok bosszúságot okoz a valós életben a nem meg- felelően vagy egyáltalán nem működő rögzítő/ kamera párosok. Itt is, ahogyan mindenhol, a natív támogatás a legjobb. Ha egy gyártó azt mondja, hogy támogatjuk az A gyártó B típusú kameráját, akkor az valóban biztosabb, mint az ONVIF bármilyen verziója. Egy tesztet mindenképpen megér, ha nem ugyanattól a gyártótól vásároljuk a kameránkat és a rögzítőnket.

Privacy mask (privát zónák)

Olykor egy ablak vagy egy PIN terminál esetén adatvédelmi okokból nem szerepelhetnek az élő és rögzített képen bizonyos részletek. Ha ilyen funkciója van a kameránknak, akkor meg tudjuk oldani ezt a feladatot.

MTBF érték

Az angol „Mean Time Between Failures” kifejezésből ered. Iparban használt mérték, mely azt mutatja, hogy várhatóan az eszközünk mennyi ideig képes üzemelni (nem tervezett) javítások nélkül. A mérési módszerek feltételezik a szakszerű használatot, rendszeres karbantartást és az előírt környezeti feltételeket. Sok gyártó nem adja meg ezt a számot – nem véletlenül. Természetesen, mivel ez egy kalkulált szám, nem a tökéletes realitást mutatja, azonban a számítás módja azonos, ezért a számok összevethetők, és nyilvánvaló, hogy a 200 000 kontra 1 200 000 óra „harcot” az a kamera „nyeri”, amelyik a nagyobb számmal rendelkezik, ergo tőle várhatjuk el a hosszabb élettartamot.

Beépített analitika

Az a szolgáltatás, amellyel lehetőségünk van a kamera „intelligenciáját” használni, hogy riasztásokat adjunk egy adott cselekményre, illetve segíti az őrszolgálat munkáját, így elkerülhető a folyamatos megfigyelés, ami rendkívül fárasztó. Analitikák esetében érdemes megfigyelni azt a trendet, miszerint egyes gyártók díjmentesen adják a szolgáltatást, míg más gyártók ezért licensz- díjat kérnek.

Garancia

A sok garanciánál egy jobb dolog létezik: a még több garancia. Érdemes az alábbiakat figyelembe venni:
• Mennyi az alapgarancia? Teljes körű-e?
• Mennyi időre terjeszthető ki maximálisan? Teljes körű-e a kiterjesztés?
• Mennyi a felára?
• Gyártói a garancia?

Törekedjünk a teljes körű garanciára! Bizonyos gyártók nagyon kedvező feltételekkel adnak akár 8 év garanciát is. Fontos, hogy a gyártó biztosítsa ezt, ne az importőr vagy az integrátor!

És végül egy paraméter, amit soha, sehol nem fogunk látni leírva: a kamerák reakcióideje dinamikus környezetben. Amikor nappali üzemmódról éjszakaira vált a kamera, nem telhetnek el hosszú másodpercek, mire értékelhető képet látunk. Mikor egy autó elvakítja a kamerát, ugyancsak gyorsan helyre kell állnia a képnek a vakító feltétel megszűnésével. Sorolhatnánk még azokat a dinamikus jeleneteket, amelyek után bizonyos termékek egyszerűen túl lassan térnek magukhoz, ezzel értékes időt elvesztegetve. Ez a paraméter is csak egy teszt során derül ki, összehasonlítva más termékekkel.

IP kameraVideóVillanyszerelési anyagok


Kérjük, szánjon pár pillanatot a cikk értékelésére. Visszajelzése segít a lap és a honlap javításában.

Hasznos volt az ön számára a cikk?

 Igen

 Nem