Barion Pixel

Villanyszerelők Lapja

Tűzvédelem

A tűzjelző berendezésekről

2012/4. lapszám | Guba Zoltán |  7877 |

Figylem! Ez a cikk 12 éve frissült utoljára. A benne szereplő információk mára aktualitásukat veszíthették, valamint a tartalom helyenként hiányos lehet (képek, táblázatok stb.).

A tűzjelző berendezésekről

A cikksorozat rövid, általános áttekintéssel kíván szolgálni a tűzjelző rendszerekről. Kiemelendő, hogy a beépített tűzvédelmi berendezéseket úgy kell tervezni, telepíteni és üzemeltetni, hogy azok rendeltetésüknek megfelelően, hatékony működésükkel a keletkezett tüzet korai szakaszában érzékeljék, jelezzék, ezzel az emberi életet és a vagyontárgyakat védjék, valamint a keletkező tűzkárt csökkentsék.

Tűzjelző rendszereket csak a szabályozásban meghatározott elvárásoknak megfelelő szakemberek, cégek tervezhetnek és kivitelezhetnek. Magyarországon jogszabály írja elő, hogy mely épületekben kötelező a tűzjelző berendezések telepítése, ennek hiányában a hatóság nem ad ki használatba vételi engedélyt az építményre. Néhány példa a tűzjelző és/vagy tűzoltó berendezés létesítésére kötelezett épületek köréből.

  • Olyan irodaként, igazgatási és oktatási intézményként, óvodaként vagy bölcsődeként funkcionáló többszintes épületek, ahol egy időben legalább 20 ember elhelyezése biztosított.
  • Fekvőbeteg-ellátást biztosító egészségügyi intézetek.
  • Pénzintézetek épületei.
  • 150 m²-t meghaladó alapterületű számítógép-központok.
  • Művelődési célú épületek, amelyek befogadóképessége meghaladja a 300 főt.
  • Múzeum, könyvtár, levéltár, amennyiben azok összesített alapterülete meghaladja az 1000 m²-t.
  • Zárt sportcélú épület esetén, ha bármelyik tűzszakasz területe meghaladja a 2000 m²-t.
  • Áruházak, bevásárlóközpontok, amelyeknek szintenként összesített alapterülete meghaladja a 2000 m²-t.
  • Többszintes mélygarázs, melyben szintenként 20-nál több gépjárművet tárolnak, és az alsóbb szintek elhagyása csak a felette lévő szinteken keresztül történhet. (A vonatkozó jogszabály a 28/2011. [IX. 6.] BM rende- let az Országos Tűzvédelmi Szabályzatról, 2. rész 1. fejezet, 1. táblázata.)

A Tűzvédelmi Szakhatóság olyan épületeknél is előírhatja a tűzjelző és/vagy tűzoltó berendezések kiépítését, ahol azt a jogszabály nem teszi kötelezővé. A kötelezett intézmények mellett természetesen egyéb épületeknél, ingatlanoknál is telepíttethető tűzjelző rendszer, ám egységes elvárás, hogy ezeknek is meg kell felelniük az érvényben lévő jogszabályoknak. Tűzjelző rendszerek tervezését, telepítését, karbantartását csak az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóságnál jogosultságot szerzett és bejelentett szakember (vagy cég) végezheti. Egy tűzjelző rendszer elsődleges feladata a keletkező tűz minél korábbi felismerése, így a tervezés során a megfelelő tűzérzékelőket, detektorokat kell alkalmazni, hogy a tüzet korai stádiumában észlelni lehessen. A tűzjelző berendezéseket Magyarországon az ÉMI tanúsítja, amely eljárás során azok a termékek, amelyek megfelelnek a jogszabályokban, szabványokban meghatározott tűzvédelmi követelményeknek, megkapják a Tűzvédelmi Megfelelőségi Tanúsítványt (TMT).

Egy tűzjelző berendezés különböző érzékelőkből (láng-, füst- és hőérzékelőkből), kézi jelzésadókból, hang- és fényjelzőberendezésekből, valamint a központi vezérlőegységből tevődik össze. Ennél összetettebb rendszerek is léteznek, amelyek az elsődleges feladatukon túl a különböző biztonsági és komfortberendezések működését is szabályozzák (pl. tűzzáró- ajtók, légtechnikai berendezések, füstelvezetők, liftek vészüzemének indítása). A tűzjelző rendszereket alapvetően két fő csoportra osztjuk, így megkülönböztetünk hagyományos és intelligens tűzjelző rendszereket.

A rendszerek kialakítása hasonló, a különbséget az érzékelők és a vezérlő központ jelentik, amelyek a modern rendszerek esetében bonyolult és összetett feladatok ellátására is képesek. Markáns különbség, hogy még a hagyományos készülékek esetében az egyes érzékelők önállóan döntenek, és indítják a riasztást, addig az intelligens rendszereknél a központba küldött értékek kiértékelése után a vezérlőegység végzi a riasztást.

Továbbá a hagyományos rendszereknél a tűz pontos helyének meghatározása is nehezebb, hiszen ezeknél a berendezéseknél csak az egyes zónák (áramköri hurok) riasztásáról kapunk információt. Az intelligens tűzjelző rendszereknek a téves riasztások kiszűrésében is jelentős szerepük van, hiszen a központi vezérlés programozhatóságával, a különböző riasztási határértékek eltolásán túl az érzékelők elhasználódásával és egyéb befolyásoló tényezőkkel is kalkulál. Sarkalatos pont az egyes érzékelők koszolódása, elöregedése, amelyek a téves riasztások döntő részéért felelősek, nem beszélve arról, hogy egy meghibásodott eszköz adott esetben a tűz tényét sem képes jelezni, így ezek ellenőrzése elengedhetetlen.

A téves riasztás felismerése majd olyan jelentőségű, mint a tűz mielőbbi érzékelése, hiszen egy feleslegesen beinduló oltórendszer hatalmas károkat tud okozni akár irodai környezetben, akár egy áruház árukészletében, nem beszélve a levegő kiszorításán alapuló oltórendszerekről, amelyek működésbe lépése az emberéletet közvetlenül veszélyeztetheti. Emellett eltörpülnek a tűzoltóság téves riasztása okán esetlegesen fellépő egyéb költségek. A törvény által előírt helyen létesített tűzjelző rendszer 24 órás folyamatos felügyeletet igényel.

Ezt a feladatot elláthatja az erre kiképzett felelős személyzet (pl. portaszolgálat), ennek hiányában, illetve ezt kiegészítve az erre jogosult távfelügyeleti szolgáltató. A tűzjelző rendszer átriasztását a területileg illetékes tűzoltóságon túl az erre minősítéssel rendelkező vagyonvédelmi vállalkozások távfelügyeletei fogadhatják. A tűzjelző központot felügyelő felelős személyt napi, havi és negyedéves ellenőrzési feladatok terhelik, emellett a tűzjelző rendszereket az Országos Tűzvédelmi Szabályzat által előírt módon, meghatározott rendszerességgel kötelezően ellenőrzésnek, karbantartásnak és felülvizsgálatnak kell alávetni olyan személy által, aki szerepel az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság nyilvántartásában, és rendelkezik érvényes tűzvédelmi szakvizsgával: ezeket a tűznaplóban dokumentálni kell.

Az érzékelők

Ha tűzjelző érzékelőkről beszélünk, mindenkinek a pontszerű érzékelők jutnak először eszébe. Nem véletlenül, hiszen a leggyakrabban használt típusok a pontszerű optikai füstérzékelők és a pontszerű hőérzékelők. Ezek felhasználási területe az OTSZ-ben konkrétan meghatározott, így alkalmazási lehetőségük korlátozott (magassági, illetve területi korlátozások).

Pontszerű érzékelők esetében megtalálhatók még a különböző érzékelők házasításából született ún. kombinált érzékelők. Léteznek további fejlettebb modellek, amelyek nem csak hő- és füstérzékelésen alapulnak, hanem lángérzékelő funkciójuk is van. A lángérzékelő érzékeli az infrasugárzást, és különböző algoritmusok segítségével eldönti, hogy ténylegesen tűz keletkezett, vagy pl. hegesztenek.

Bizonyos helyeken nem megoldható feladat a terület védelme pontszerű érzékelők használatával, így itt használnunk kell a vonali érzékelőket is. Léteznek vonali füstérzékelők és vonali hőérzékelők egyaránt.

Az előbbiek működése megegyezik a prizmás infrasorompók működési elvével. Az adó rész kibocsát egy sugarat, és méri a prizmáról visszaverődő infrasugarak erősségét: ezek alapján dönti el, hogy tűzjelzés, normál állapot vagy hiba van-e. Léteznek nem prizmás kialakítású modellek is, amelyek adó és vevő egységből állnak, itt a vevő egység feladata a kiértékelés. A vonali hőérzékelő működési elve a gáz tágulásán alapul: a gázok melegítés hatására tágulnak.

Ezt a mechanizmust alkalmazták az érzékelők kialakításánál is. Egy csőben (általában réz) ismert hőtágulási tényezőjű gázt tárolnak, melynek a végén a kiértékelő egységben egy nyomásmérő kamra van. Az adott területen bekövetkező hőmérséklet változás hatására a csőben található gáz kitágul, és nyomásváltozás keletkezik. Ezt a kamra érzékeli, és a beállított szintnek megfelelően ad jelzéseket.

Ezen érzékelők általános felhasználási területe a nagy magasságú, hosszúságú csarnokok, illetve olyan építmények, ahol a mennyezetre szerelés nem megoldott. Általában 50, 75, 100 m-es vonali füstérzékelőket lehet kapni. Speciális területekre találták ki az úgynevezett aspirációs érzékelőket. Működésük a következő: az épületben elhelyezésre kerül egy nagy érzékelő, amelyre egy ventilátor fújja a beszívott levegőt.

A levegő egy csőhálózatból érkezik, mely a védett térben helyezkedik el. A csőhálózatot hosszúságra és átmérőre gyártói ajánlások alapján mé-retezni kell. A mintavevő pontok elhelyezését pontosan szabályozza az OTSZ. Ezen típusú érzékelő nagy előnye, hogy elrejthető, így ideális megoldás múzeumok esetében, hátránya, hogy a tűz pontos helyét nem lehet lokalizálni. A legújabb fejlesztéseknek köszönhetően a tűz detektálása már kamerákkal is megoldható, ami szoftver segítségével valósulhat meg.

A szoftver detektálja a füstre/tűzre jellemző terjedést, és viszonylag kis pixelszámból is nagy biztonsággal el tudja dönteni, hogy generáljon-e tűzjelzést vagy sem. A megoldásnak az eddig taglalt érzékelőkkel szemben az előnye az, hogy alkalmazható kültéren vagy nyitott oldalú épületek esetében is, illetve gyorsabb detektálást eredményez.

További segítség a rendszer elterjedéséhez, hogy alkalmazható robbanásveszélyes területeken is, mindenféle leválasztó zéner gát és fojtás nélkül. A detektáló kamerákat a technológia határán egy üvegfallal kell elválasztanunk, és már meg is oldódott a tűzjelzés. Szintén jellemző felhasználási területek a hangárok, benzintárolók és magas csarnokok.

Természetesen a fent felsorolt érzékelőknek is rendelkezniük kell megfelelőségi igazolással, legyen az akár a magyarországi TMT vagy EN54. Fontos még megemlékeznünk az izolátorokról. Az OTSZ előírja, hogy egy esetleges érzékelő-, vagy kábelhiba esetén mekkora szakasz eshet ki, erre nyújtanak megoldást az izolátorok, amelyek funkciójuk szerint leválasztják az esetlegesen hibás szakaszokat úgy, hogy a többi érzékelő működőképes maradjon. 

TűzTűzvédelemTűzveszély

Kapcsolódó

Ég a vezeték a falban

Ég a vezeték a falban

Fogyasztói hálózatok falban és falon kívül

Miért tűzveszélyes az áramlopás?

Miért tűzveszélyes az áramlopás?

Villamos eredetű gyulladások a tűzvizsgáló szakértő szemével 2.