Barion Pixel

Villanyszerelők Lapja

Vitaindító

Lássuk a medvét!

Új program a MEEI Kft.-ével

2010/4. lapszám | Taba Gábor Bruszniczky Balázs |  6296 |

Figylem! Ez a cikk 14 éve frissült utoljára. A benne szereplő információk mára aktualitásukat veszíthették, valamint a tartalom helyenként hiányos lehet (képek, táblázatok stb.).

Lássuk a medvét!

A Villanyszerelők Lapja szerkesztősége a szaklap elindítása óta kiemelt figyelmet fordított arra, hogy az olvasókat a lehető legtöbb információval lássa el a szakemberek által alkalmazott épületvillamossági termékekről. Ezért került be a szaklap tematikájába az áttekintő táblázat rovat is, amely a visszajelzések alapján pozitív fogadtatásra lelt az előfizetők körében: nem szabad azonban elhallgatni azt a körülményt sem, hogy számos olvasó kritikai észrevételeket fogalmazott meg e rovattal szemben.

A legfontosabb ellenvetés abban foglalható össze, hogy az áttekintő táblázatban bemutatott termékek műszaki paraméterei a gyártók, forgalmazók adatszolgáltatása alapján kerülnek ismertetésre, ennek kontrollálására azonban nincs tényleges lehetőség. Egy termékkör bemutatását követően sokszor lángolt fel a vita, hogy a forgalmazók vajon a tényleges információkat jelenítették-e meg, illetve ezek az adatok megfelelnek-e a valóságnak. A kérdést úgy is fel lehet vetni, hogy az áttekintő táblázat rovat vajon alkalmas-e arra, hogy segítse az olvasókat abban, hogy a korszerű épületvillamossági szereléshez megfelelő minőségű termékeket elkülönítse a műszakilag nem kielégítő színvonalat megtestesítő áruktól.

Noha a szerkesztőség mindig hangsúlyozta, hogy a rovat elsődleges célkitűzése az, hogy az olvasók termékismereti tájékozottságát bővítse, a felvetett problémák jogosultságát megkérdőjelezni aligha lehet. A kérdés aktualitását azonban csak fokozza az épületvillamossági piac jelentős mértékű zsugorodása: amikor a gazdasági válság hatására a versenyhelyzet durván kiélezetté vált és nagy hagyományokkal rendelkező villamossági kereskedőcégek is a puszta túlélésért küzdenek, akkor sajnos konkurenciaharcban olyan eszközök is megjelennek, amelyek a versenytársak termék-portfóliójának degradálására irányulnak. Az elsődleges probléma azonban nem az, hogy a tisztességtelen piaci magatartást hogyan lehet elítélni és háttérbe szorítani, hanem sokkal inkább az, hogy jelenleg nem áll rendelkezésre olyan objektív, elfogulatlan, gazdasági érdekektől mentes termékminősítő-rendszer, amely a fenti káros folyamatoknak határt szabhatna és amelyre a kivitelezők és megrendelők is támaszkodhatnának.

Ezért a szerkesztőségben folyamatosan napirenden volt egy más jellegű rovat elindítása, amely újszerű megközelítésből kiindulva orvosolhatná a fenti nehézségeket. A megoldás pedig tulajdonképpen kézenfekvő: együttműködést kell kialakítani olyan termékminősítő intézetekkel, amelyek rendelkeznek a megfelelő technikai feltételekkel és szakember-állománnyal ahhoz, hogy egy-egy világosan definiált termékkör vonatkozásában alapvető ellenőrző méréseket hajtson végre. A kooperációban a TÜV Rheinland Csoport tagja, a MEEI Kft. fog részt venni.

A termékek biztonsága érdekében fontos szempont, hogy a minimális törvényi kötelezettségeket betartsák a gyártók. Ezeket az EU-ban az „új megközelítésű” (New Approach) direktívákban és a harmonizált szabványokban találhatjuk meg. Amennyiben a gyártó szerint megfelel terméke a műszaki követelményeknek, abban az esetben helyezheti el a termékén a CE jelölést. Ennek elhelyezése kötelező, azonban abban, hogy valóbban megfelel-e egy termék a követelményeknek, már koránt sem lehetünk biztosak… Ebben akkor lehetünk biztosak, ha egy független intézet ellenőrzi a termékkonstrukciót és rendszeresen felügyeli a gyártási körülményeket is. Erre utal a termékeken elhelyezett vizsgálóintézet jele.

De vajon mi a különbség a CE jelöléssel vagy egy független intézet jelével igazolt megfelelőségnek? Talán a legjobban egy vizsgálati sorozat eredménye világít erre rá a MEEI vizsgálati tapasztalatából: a feladat egyszerű volt, 100 darab lámpatest vizsgálata a vonatkozó (EN 60598 szabványsorozat) alapján. Az eredmény? Egyértelműen látható, hogy a CE jelölés és a hozzá fűződő liberális európai uniós rendszer nem biztosítanak megfelelő biztonságot a fogyasztók számára. A végeredmény sokkoló: 98 (!) nem megfelelő lámpatest. A hibák típusa és mennyisége változó. Tény az, hogy jó pár esetben csak jelölésbeli gondok voltak (akár a CE jelölés is hiányzott), de az esetek többségében ez más nem-megfelelőséggel is párosult. Az érintésvédelem teljes hiányától kezdve a hajszálvékony vezeték alkalmazásán és az önmagát megolvasztó lámpatesteken át a víz ellen tömítettként jelölt, de szellőzőnyílással (?!) rendelkező akváriumlámpáig. A vizsgálatok értékelése során kirajzolódott, hogy a vizsgáló intézetek jeleivel (pl. ENEC, GS) ellátott termékeknél nem merültek fel konstrukciós hibák, ami a magasabb biztonságot szavatolja.

A következő lapszámtól kezdődően ezért havi megjelenéseinkben olyan publikációkat közlünk majd, amelyek az áttekintő táblázathoz hasonlóan egy populáris, a villanyszerelők által napi rendszerességgel alkalmazott installációs eszköz piaci termékpalettáját törekszenek majd mind szélesebb spektrumban bemutatni – természetesen a praktikus lehetőségeken belül –, de a cél ez esetben az adott műszaki paraméterekre vonatkozó megfelelőség vizsgálata. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a szerkesztőség a MEEI Kft. által elvégzendő vizsgálatokhoz termékmintákat igényel a forgalmazó vállalatoktól, majd ezeket átadja termékminősítő intézetnek, amely lefolytatja az előzetesen megállapított témakörök szerinti műszaki vizsgálatokat a vonatkozó szabványokban foglaltaknak megfelelően, illetve ezekről hivatalos dokumentációt bocsát a szerkesztőség rendelkezésére. Ebből a szerkesztőség publikációt állít össze, amely tartalmazza a legfontosabb mérési eredményeket, azaz a szabványokban rögzített értékektől, valamint a gyártó/forgalmazó által megfogalmazott paraméterektől való eltéréseket, illetve megfelelőségeket.

Nagyon fontosnak tartjuk azt, hogy ez az új publikációsorozat effektív segítséget nyújtson a kivitelezőknek, megrendelőknek: ennek egyik záloga az objektivitás és a minél szélesebb mintavételezés. Az objektivitást a termékminősítő intézet garantálja, a termékek minél szélesebb rendelkezésre állását pedig a remélhetően együttműködő gyártói képviseletek biztosítják majd. Sajnos már most előrevetíthető, hogy akadnak majd olyan vállalatok, amelyek elzárkóznak az együttműködés ezen új fajtája elől. Ez esetben a szerkesztőség önerős módon szerzi be a terméktípusokat és bocsátja vizsgálatra: meggyőződésünk azonban az, hogy ez a nehézség csupán az első alkalmakkor jelenik majd, hiszen a gyártóknak érdekük az együttműködés.

Nyilvánvalónak tűnik fel, hogy kezdeményezésünk konfliktusok forrása lehet: azok a cégek, amelyek nem megfelelő műszaki paraméterekkel rendelkező termékekkel vannak jelen a kereskedelmi piacon, érthető módon nehezményezik majd azt a törekvést, hogy „portékájuk” objektív mérce alá essen. Mindazonáltal aligha szükséges kiemelni az előnyöket, amelyek a cikksorozat nyomán előállhatnak. Sok szó esett már a tisztességtelen piaci magatartásról, a filléres, de minősíthetetlen termékek piaci jelenlétéről, a „projektcégek” tündökléséről és bukásáról: nos, most itt az idő, lássuk a medvét!
(Várjuk olvasóink véleménynyilvánítását, témafelvetéseit, javaslatait!)