Villamos hajtástechnika színházi környezetben
2004/4. lapszám | netadmin | 3993 |
Figylem! Ez a cikk 21 éve frissült utoljára. A benne szereplő információk mára aktualitásukat veszíthették, valamint a tartalom helyenként hiányos lehet (képek, táblázatok stb.).
Villamos hajtástechnika színházi környezetben A hajtástechnikai feladatok komplexitásának mérlegeléséhez érdemes illusztrációként röviden kitérni a Madách Színház dobforgó színpadára. Itt a szakembereknek nem csupán a forgószínpad kétirányú, változ...
A hajtástechnikai feladatok komplexitásának mérlegeléséhez érdemes illusztrációként röviden kitérni a Madách Színház dobforgó színpadára. Itt a szakembereknek nem csupán a forgószínpad kétirányú, változtatható sebességgel történő mozgatását kellett megoldani, hanem a forgószínpad helyzetének függőleges változtatását is. Ezen túlmenően, a három, forgószínpadba elhelyezett egyedi süllyesztő mellett a színpad közepén kialakításra került egy központi süllyesztő is, amely a többi elemtől független mozgatási lehetőséggel rendelkezik, de úgy, hogy ezt még további három, egymástól független részre osztották fel, úgyszintén külön-külön mozgatási potenciállal.
A vázlatos leírásból is kitűnik, hogy milyen tervezési és kivitelezési erőfeszítéseket követel egy-egy rendszer felállítása. Ugyanakkor könnyen érzékeltethető, hogy a telepített forgószínpad milyen széles spektrumú műszaki megoldást biztosít a rendező és a látványtervező számára. Csak zárójelesen említendő, hogy a mozgatási lehetőségek korántsem merülnek ki a fenti összefoglalóból: pusztán a különböző segédszínpadokra kell hivatkozni, amelyek a nagy forgószínpadra helyezhetők, és további, ettől független mozgatási lehetőséggel rendelkeznek. Érthető tehát, ha tervezési, gyártási és üzembe helyezési feladatok hozzávetőlegesen másfél évig is elhúzódhatnak.
A hajtástechnika színpadi alkalmazásának összetett mivolta érinti a díszlethúzó és ponthúzó motorokat is. Ezek a berendezések biztosítják azt, hogy egy-egy díszletelem vagy háttérelem mozgatható legyen a kellékesek színpadi megjelenésének hiányában is. Mindezt úgy érik el, hogy ezeket az elemeket a színpadtér felső részében "tárolják", majd amikor szükség van rájuk, kábelek segítségével leeresztik az előre meghatározott helyre.
A színpad és díszletmozgatások ellátását hozzávetőlegesen ötven-hatvan szabályozott tengelyről látják el. Ez a szám vonatkozik a felső és alsó gépezetre, a zsinórpadlásra, a függönymozgató berendezésekre.
A fentebb vázolt színpadtechnikai megoldásokat különleges hajtástechnikával és frekvenciaváltós motorokkal hozzák létre. A nagyságrendek érzékeltetésére érdemes megemlíteni, hogy az Operettszínházba beépített forgószínpad átmérője 18 méter, összsúlya megközelíti az 50 tonnát.
A mozgó áramvezető alkatrészeket mellőző, így szélsőséges működési feltételek mellett is megbízható aszinkron motorok kerülnek ide telepítésre. A fix fordulatszámú motorok megbízhatóak, ám hátrányuk, hogy csupán az előre beállított fordulatszámon működnek. Ezért kerül sor a frekvenciaváltók alkalmazására: az aszinkron motor fordulatszámának változtatására a tápláló feszültség frekvenciájának a változtatása a legjobb megoldás, végeredményben a hálózati 50 Hz-es frekvenciát tetszőlegesen több ezer Hz-ig is fokozhatják. Értelemszerűen a mindennapi alkalmazások során ez a betáplálási tartomány 0-100 Hz között mozog. Frekvenciaváltós motorok játszanak szerepet minden felhasználási területen, ahol szabályozhatóvá szükséges tenni a motor fordulatszámát, így például a ventillátorok, daruk, szivattyúk működési tartományában. És természetesen a színháztechnikában is. Ki kell még emelni, hogy szervomotorokat alkalmaznak színpadtechnikai alkalmazások során: a nagy össztömegű tárgyak gyors, a tehetetlenségi tényezőt mobilis módon legyőző, és pontos mozgatása teszi szükségessé ezen motorfajta felhasználását. A gyorsulásoknak és a lassításoknak előre eltervezett ütemben nagy pontossággal kell végbemenniük, az előadások ütemét követve.
A telepített hajtástechnikai eszközök vezérlését megkönnyíti az a körülmény, hogy ma már programozást lehetővé tevő, közvetlen számítógépes csatlakozási kiállásokkal rendelkeznek. Ennek megfelelően nagy pontossággal megadható egy-egy függöny vagy háttérelem mozgatásának ütemezése, illetve a mozgatás időtartama. Mindazonáltal a süllyesztő-berendezés és a forgószínpad üzemszerű működtetését természetesen kézi vezérléssel oldják meg. Noha a mozgatási folyamatok és az installált berendezések számítógépes program felügyelete alatt állnak, biztonsági és színházi megfontolásokból a mai napig a közvetlen emberi irányítást alkalmazzák.
A telepítés során kiemelt figyelmet kell fordítani egyfelől a villamos zajhatások csökkentésére, hiszen a motorok működését sem a nézőtéren, sem pedig a környező épületekben nem szabad meghallani. Például egy hangversenyteremben a villamos berendezéseknek és a hangtechnikának értelemszerűen a legnagyobb összhangban, zajmentesen kell működnie. Másfelől, a zavarmentes működéshez a villamos berendezések árnyékolását, a felharmonikus torzítások elleni zavarvédelmi eszközöket is telepíteni kell. Külön fejezetben kellene szólni a biztonságtechnika kiemelt jelentőségéről: egy-egy pont- vagy díszlethúzó motor három- négyszáz kg súlyú terhet mozgat meg a színészek feje fölött, így életvédelmi szempontból is nagy hangsúly kerül az üzembiztonságra. Egy pár milliméteres túlmozgás, vagy egy süllyesztő indokolatlan üzembe lépése komoly baleset kiváltója lehet: ennek elkerülése érdekében az egyes elemeket felügyelő műszaki szakemberek folyamatos kapcsolatban állnak egymással az előadás alatt.
Hasonló rendszer került kiépítésre az Operettszínházban, a Thália Színházban a Nemzeti Színház Stúdiójában, valamint az épülőfélben lévő Hagyományok Háza és Nemzeti Filharmónia épületeiben. Kiemelendő, hogy kisebb létesítményekben is találkozhatunk hasonló színpadtechnikai elemekkel, például a Gödöllői Grassalkovich kastélyban, illetve művelődési házakban.
A magyar szakemberek felkészültségét jelzi, hogy a hazánkban alkalmazott technológiai megoldásokat nemzetközi szinten is követték, hivatkozni lehet a Londoni Királyi Operaház színpadára.
A cikk elkészítésében vállalt közreműködéséért köszönetet mondunk Asztalos Gyulának (Színhátechnika Kft.), Csöllei Ferencnek (Control-VH Villamos Hajtástechnológia Kft.), valamint Honti Sándornak (Teljesítmény Elektronika Tervező és Szolgáltató Kft.).
