Miért ne kössünk minden fémszerkezetet az EPH-ba?
2020. július 22. | VL online | 54 074 |
Számos tévhit betonozódott be a szakmai köztudatba például a raktári állványok, „salgó polcok”, öltöző szekrények bekötésének téves elvárásával, vagy a fürdőkád és zuhanytálca műanyag lefolyójába iktatott fém passzdarab beépítésével, és EPH-ba való bekötésének hamis előírásával kapcsolatban.
A közelmúltban a Villanyszerelők Lapja hasábjain egy cikksorozat keretében igyekeztünk tisztázni a téves elvárások eredetét és a valós előírásokat, most azt vizsgáljuk meg, hogy mi történik, ha mégis bekötésre kerülnek ezek a fémrészek.
Cikksorozat a témában:
- VL 2020/3. EPH-bekötés szükségességének elbírálása I.
- VL 2020/4. EPH-bekötés szükségességének elbírálása II.
- VL 2020/5. EPH-bekötés szükségességének elbírálása III. Villámvédelmi EPH
- VL 2020/6. EPH-bekötés szükségességének elbírálása IV. Kiegészítő védő egyenpotenciálú összekötések
MSZ HD 60364-4-41:2018
Emlékeztetőként idézzük, hogy mit ír a szabvány ír az MSZ HD 60364-4-41:2018 az EPH-val kapcsolatban:
„Azokat a bejövő fémes részeket, amelyek veszélyes potenciálkülönbséget vezethetnek be és nem részei a villamos berendezésnek, minden egyes épületben a védő összekötő vezető felhasználásával be kell kötni a fő földelőkapocsba. Ilyen fémes részekre példák a következők:
- az épületben lévő közüzemi csővezetékek, pl. gázvezetékek, vízvezetékek, távfűtési rendszerek;
- a szerkezeti idegen vezetőképes részek;
- a vasbeton épületszerkezetek hozzáférhető fémrészei.
Az ilyen, az épületbe kívülről bevezetett vezetőképes részeket az épületen belül, az épületbe való belépési pontjukhoz a lehető legközelebb kell bekötni az egyenpotenciálú összekötésbe. Az épületbe belépő, a belépésüknél szigetelő közdarabbal ellátott fémcsöveket nem kell a védő egyenpotenciálú összekötésbe bekötni.”
Ha mégis bekötik
Természetesen előfordul, hogy valaki köti az ebet a karóhoz és beköt mindenféle fémrészeket az EPH-ba. Ártani nem biztos, hogy árt vele, de a következő tényezőket azért érdemes figyelembe venni:
- Pluszköltség, akár a kivitelezésnél, akár a karbantartásnál.
- A villamos berendezés esetleges meghibásodásánál a védelem megszólalásáig, amely akár 5 másodperc is lehet, nemcsak a meghibásodás közvetlen környezetében lesz veszélyes potenciálemelkedés, hanem az EPH-ba bekötött szerkezeteken is. (Ezért az az általános szakmai alapelv, hogy csakis azt a villamos berendezésnek részét nem alkotó vezetőképes részt kössük be EPH-ba, amelyet tényleg szükséges.)
- A már visszavont KLÉSZ jogszabály külön megemlítette, hogy a lépcsőházi korlátokat nem kell bekötni, mivel nem számítanak házi fémhálózat részeinek, méretüktől függetlenül.
- Az épületben a villamos rendszer hibája vagy rossz szerelés miatt előfordulnak a szakmai zsargonban kóbor (nem tisztázott) eredetű áramok. Az ezeket előidéző feszültség csökkenésére használnak tévesen EPH-t, ahelyett, hogy megkeresnék a hiba helyét. Azonban az EPH-vezetők nem tartós áram vezetésére vannak méretezve. Az ilyen terhelés következtében az EPH-vezető, ahogy a neve is mondja, a potenciálkülönbség kiküszöbölésére van kitalálva, nem pedig áramok vezetésére.
- Az előző ponttal összhangban hallunk olyat is, hogy az EPH-val tudták a villamos berendezés „csípéseit” megszüntetni. Ezzel az a gond, hogy a korrekt az lenne, ha feltárnánk a hibát, nem pedig a hiba következményét próbálnánk elmismásolni. A kiegészítő EPH-nak a feladata a villamos berendezés meghibásodása esetén az érintési feszültség megadott szint alatt tartása a védelem szabványos időn való megszólalásának idejéig, nem pedig meghatározatlan ideig történő hibaelfedezés. Ugyanez igaz a testek EPH-val történő összekötésére is. Ez esetben a kiegészítő EPH-nak a dolga a hurokimpedancia lecsökkentése, hogy a szabvány által előírt időn belül megtudjon szólalni a védelem.
- Meg kell említeni még a villámvédelmi „s” veszélyes megközelítés távolságot is, amelyre azért van szükség, hogy a villámvédelmi berendezés és a földelt fémszerkezetek között ne következhessen be átívelés, és ezáltal gyulladás. Ha amúgy nem potenciálon lévő fémszerkezeteket bekötünk EPH-ba, így a földpotenciált a villámvédelmi berendezéshez „s” távolságon belül juttathatjuk, ezáltal tűzveszélyes helyzetet alakíthatunk ki. (Ha megnézzük a villámvédelmi terveket, azt fogjuk tapasztalni, hogy az ezzel kapcsolatos óvintézkedéseket a tervezők általában figyelmen kívül hagyják.)
A Villanyszerelők Lapja egy havi megjelenésű épületvillamossági szaklap, amely nyomtatott formában évente 10 alakommal jelenik meg. A VL elsődlegesen a villanyszereléssel, épületvillamossági kivitelezéssel foglalkozó szakembernek szól, de haszonnal olvashatják üzemeltetők, karbantartók, társasházkezelők és mindenki, aki érdeklődik a terület újdonságai, előírásai, problémái és megoldásai iránt.
A VL előfizetési díja egy évre 9950 Ft, amelyért 10 lapszámot küldünk postai úton. Emellett az előfizetőink pdf-ben is letölthetik a legfrissebb lapszámokat, illetve korlátlanul hozzáférhetnek a korábbi számok tartalmához is, így 20 évnyi tudásanyagot vehetnek bírtokba.